Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1001 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1002 a földértékelés vegye figyelembe a korlátozott köz­lekedési lehetőségeket, így a vasút hiányát, stb. Ezeket a javaslatokat az új földértékelési rendszer kialakítása során fogjuk hasznosítani. Felvetették az elvtársak, hogy a mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt földek esetében, ha nincs örö­kös, a földet - az általános szabályoktól eltérően ­az állam helyett a szövetkezet örökölje. Ezt a kér­dést a Polgári Törvénykönyv módosítása során fog­juk megvizsgálni. Ezt a törvényünket egyébként a tartós földhasználat intézményének megszűnése foly­tán egyébként is módosítanunk kell. A vadászatról szóló új törvényerejű rendelet elő­készítése során fogjuk megvizsgálni azt, hogy mennyi­ben indokolt a vadászati jogosultságot korszerűsíteni. Jogosan vetették fel a képviselő elvtársak, hogy a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok a kártalanítás összegének kérdésében nem biztosí­tanak bírósági utat. Ez a jelenlegi helyzet valóban ellentmondásos. Ennek az ellentmondásnak a ki­küszöböléséről a kisajátításra vonatkozó jogsza­bályok tervezett átfogó módosítása során gondos­kodni fogunk. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal, a tör­vényjavaslatra vonatkozó észrevételekkel én most nem kívánok foglalkozni, miután ezeket a jogi bi­zottság részletesen megvitatta és a módosítási indít­ványokkal nem értett egyet. Ezzel az indítványozó képviselő elvtársak is egyetértettek. Ezért a kormány nevében csupán azt szeretném bejelenteni, hogy a bizottság véleményével egyetértek. Befejezésül még egyszer azt szeretném hangsú­lyozni, hogy tényleg rendkívül színvonalas, termé­keny volt a vita. Sok écát kaptak a gyakorlati szervek a további jogszabályelőkészítésre éppúgy, mint a gyakorlati munkájuk tökéletesítésére. Ezeket komo­lyan és őszintén hasznosítani akarjuk. A további vég­rehajtási rendelkezések kidolgozása során tehát min­den a parlament plénurnán, illetve a bizottságokban elhangzott javaslatot meg fogunk vitatni, a jókat hasznosítjuk, amivel esetleg nem értünk egyet, arról pedig konzultálni fogunk a képviselő elvtársakkal. Mindezek alapján arra kérem tisztelettel az ország­gyűlést, hogy fogadja el a törvényjavaslatot a jogi bizottság által előterjesztett módosító indítványok­kal, és nagyon remélem azt, hogy sikerül egy olyan törvényt alkotni, amelynek, bár dicsekedni nem sze­retek, tán még nemzetközi híre is lesz, és sikerül egy olyan törvényt alkotni, amely a gyakorlat számára sok hasznos segítséget fog nyújtani ennek a nagyon fontos kérdésnek minél jobb megoldása érdekében. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik, előbb azonban szeretnék egy dolgot meg­említeni. Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv hite­lesíti mindazt, ami itt elhangzott, nem tartom fontos­nak azt a kifejezést, amit ketten is használtak a mai vita kapcsán, hogy elvetette a bizottság a javaslatokat, mert az igazság az, hogy nem fogadta el. Ez valami­vel másképpen minősíti azt, ami elhangzott. Volt olyan kérdés, amiben szótöbbséggel és volt olyan kér­dés, amiben teljes egyértelműséggel úgy döntött a bizottság, hogy nem teszi magáévá. Ezt azért mond­tam el, mert törekednünk kell arra, hogy a kifejezé­sek amit a parlament előtt használunk, azok ponto­san tükrözzék azt, ami történt. Ezután felteszem a kérdést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kinyomtatott és képviselőtár­saim között szétosztott jelentésében szereplő módo­sítójavaslatokat elfogadja-e az országgyűlés. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Meg­történik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Egy ellen­szavazat van. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kilencen tartózkodtak a szavazástól. Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát elfogadta. Most kérdem az országgyűlést, hogy a földről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszava­zott módosításokkal részleteiben elfogadja-e. Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel Szavazni. (Megtör­ténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Két ellensza­vazat van. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? 12 tartózkodással az országgyűlés a földről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadta. Tisztelt Országgyűlés.! Rátérünk a következő na­pirendi pontunk tárgyalására. A tegnap elfogadott napirendnek megfelelően dr. Szilbe re ky Jenő az or­szággyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről ad számot. DR. SZILBEREKY JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Legutóbb 1983-ban tájékoztattam az Országgyű­lést a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Ezúttal ar­ról számolok be, hogy a Legfelsőbb Bíróság hogyan látta el feladatait 1985 és 86. években. Az ország la­kossága az utóbbi időben a sajtóból, a rádióból, a televízióból többször értesült megdöbbentő bűnese­tekről, ádáz perlekedésekről, amelyek végére nem egyszer a Legfelsőbb Bíróság tesz pontot. Előfordul az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a közvéleményt is érdeklő igazságszolgáltatási kérdésben ad iránymuta­tást a bíróságok részére. Kétségtelen, hogy a bírósá­gok elé kerülő ügyek a bűnözés kedvezőtlen irányai­ra, a mai életből származó új konfliktus-helyzetekre, az állampolgári, valamint a munkafegyelem meg­sértésére, az egészséges gazdasági kapcsolatok részbeni hiányára mutatnak. A bűnözés egy része zavarhatja a köznyugalmat is. A Legfelsőbb Bíróságnak a széles körű ítélkezési tapasztalatok mellett kitekintése van társadalmi vi­szonyainkra és az ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra is, beleértve az államigazgatási eljárások egy részét. Ezekre alapozottan az észlelt káros jelenségek mellett is megalapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő. Betartja a jogszabályok előírásait, és elítéli az említett káros jelenségeket. Természetesen a jog önkéntes követésétől, a jog bí­rósági alkalmazásáig, a jogi kényszerig szélesek a le­hetőségek.

Next

/
Thumbnails
Contents