Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

989 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 990 A térségi melioráció megvalósulása során az állami művekből társulati, a társulatiból üzemi művek lettek. A megvalósítás időszakában jelentkező helyzeti előny ma jelentős feszültség forrásává vált az üzemek, a vízgazdálkodási társulatok és a vízügyi igazgatóságok között, mivel az üzemeltetési és fenntartási-felújítási költségek áthárultak a társulatokra és az üzemekre. Súlyosbította a helyzetet a vízgazdálkodási társulatok fejlesztési forrásainak a szűkülése. Az OVH-tól a társulatok nem kapták meg az előzőleg jóváhagyott 27.5 százalékos vízügyi alap támogatást. Ma úgy látjuk, hogy az állami és a társulati közcélú fejlesztési lehetőség lesz a legjelentősebb korlátja az üzemi komplex melioráció további jó ütemű fejlesztésének. Oka ennek az is, hogy ezen a területen az üzemi, a társulati és a vízügyi szervek feladatai és lehetőségei hatóságilag nem, vagy nem megfelelő módon szabályozottak. Ezért kérem a mezőgazdasági kormányzatot és az OVH-t, hogy a földtörvény tárca-szintű végrehajtási szabályozásánál a feszültségeket oldja fel, a főművek és az üzemi müvek megfelelő megvalósulási összhangját biztosítsa és a megfelelő jogi szabályozást valósítsa meg. Tegye ezt azért is, mert a térségi melioráció már eddig is bizonyította jelentőségét. A nagy vízgyűjtőket átfogó melioráció megvalósítása új helyzetet alakított ki. Kedvezően változott a terület vízgazdálkodása, megváltozik a terület vízrajza, javul a táj arculata, ökológiai viszonya. Megváltozik a mezőgazdasági termelés feltétele, javul annak biztonsága. A kedvezőtlen természeti-gazdasági adottságú agrártérségeknek a komplex meliorációs fejlesztések jelentik a lét- és szociális biztonság megteremtését, az indokolatlan jövedelemkülönbségek mérséklését, és az ott élők életkörülményeinek javítását, ezen települések népességmegtartó-képességének fokozását. Természetesen a komplex meliorációban még nem részesült, vagy arra nem szoruló területek föld- és talajvédelme is igen fontos. Itt kell elmondani, hogy a megvalósított digózások, meszezések hatása kezd csökkenni, és ezek pótlása, újbóli megvalósítása lassan esedékessé válik. A 15-20 éve végzett beavatkozások hatékonyságát a termelés felfutása, az egyre növekvő átlagtermések bizonyították. Ahhoz, hogy ez a hatás permanens legyen, pótlásuk, újbóli elvégzésük ismét aktuális. Másik fontos termékenység-fokozó tényező az öntözés. Az öntözés semmihez sem hasonlítható költségnövekedése a termelőket átértékelésre, új megoldások bevezetésére ösztönözte. Ma már az öntözés fejlesztésére azokon a területeken szabad és kell is vállalkozni, ahol a talaj minősége, termőképessége lehetővé teszi az olyan növények termesztését, amelyek árbevételükkel tudják ellensúlyozni, megtéríteni ezt a hatalmas pótlólagos ráfordítást. Ezek a löszháti területek, melyekre a vizet fel kell vinni, esetenként jelentős távolságokat és szintkülönbségeket leküzdve. A KITE által indított intenzív öntözési programot nagyon jónak és a szűkülő beruházási források időszakában is megvalósíthatónak ítélem. Térségünkből Gyomaendrődről ennek a lehetőségnek a megvalósítására pályázatot nyújtottunk be. A pályázat 10 ezer hektár intenzív intözését tenné lehetővé. Ennek megvalósításához a vízelosztó berendezések meg vannak rendelve, ezek megvásárlására az üzemek elkötelezték magukat. Ezért tisztelettel kérem Váncsa elvtársat és az OVH-t, hasson oda, hogy a pályázat minél előbb kedvező elbírálásban részesüljön, mert ha ez elmarad, jelentős terme lésbővülési lehetőségről kell lemondanunk, a beérkező korszerű berendezések pedig gyenge hatékonyságú, vízzel, talajjal gyenge potenciált jelentő területekre kerülhetnek. Ez pedig nem érdeke sem az üzemeknek, sem a KITE-nek, sem a népgazdaságnak. Tisztelt Országgyűlés! A földről szóló új és jelentős törvényjavaslatot a jogi bizottság módosításaival elfogadom és elfogadásra javaslom. Minél előbbi bevezetését kérem, megvalósításához jó tárcaszintű utasításokat várok. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kiss István, Bács megyei képviselőtársunk következik. KISS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Bács-Kiskun megye hazánk legnagyobb kiterjedésű megyéje. A megye területe talajadottságait tekintve is legváltozatosabb része az Alföldnek. Az itt élő emberek szívóssága, szorgalma, az itt működő mezőgazdasági kutató-fejlesztő intézetek tudósainak és szakembereinek hozzáértése virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtett. A 620 ezer hektár mezőgazdasági terület háromnegyedén folyik nagyüzemi, zömében gépesített termelés. A fennmaradó részt a mezőgazdasági kistermelés valamely formája keretében művelik. Nálunk a legnagyobb a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. A megye agrárjellegéből következően nagy jelentősége van az új földtörvénynek. A társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése a földtulajdon, a földhasználat területén is felvetett megoldásra váró kérdéseket. A jelenlegi nagyszámú és különböző szintű jogszabály gyakorlati alkalmazása még a szakemberek számára is gondot okoz, továbbá nem kevés kötöttséget a gazdaságok önállósága terén. így indokolttá vált az egységes szerkezetbe foglalt új törvényjavaslat megalkotása, amelynek egymásra épülő fejezetei könnyítik az áttekinthetőséget, az értelmezést, fejlődést jelentenek az előző gyakorlathoz képest, és a szocialista nagyüzemek rugalmasabb gazdálkodását segítik. A törvényjavaslat áttanulmányozásával megállapítottam és örvendetes tényként értékelem, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon nemcsak azonosan szocialista jellegű tulajdonforma, hanem a javaslat azonosan rögzíti rangjára vonatkozóan, ennek következtében megváltás ellenében az állami tulajdon szövetkezeti tulajdonba kerülhet. A gazdálkodó szerve-