Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

977 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 978 re is. Aki termelni akar, hozzájuthat. Ezért nem in­dokolt a szubjektív, piaci, a támogatási helyzettől függően értelmezhető nagyüzemi művelésre alkalmat­lan földek magántulajdonba adásának a lehetősége. Mást jelent a nagyüzemi művelésre alkalmas Sza­bolcsban — itt már elmondta képviselő társam —, mást jelent Leányfalun, mást jelent egy gyengécske és mást jelent egy jól gazdálkodó termelőszövetkezet­ben. A termeléshez nincs erre szükség. A földtörvény alóli kibúvásra, spekulációra ad főként lehetőséget. Javaslom ezért a 15. § (2) bekezdésének e. pont­jából és a 29. § (2) bekezdésének e. pontjából „a nagyüzemi művelésre alkalmatlan termőföldre" tö­röltessék a többivel egyetértek. Az állami tulaj­donban és tanácsi kezelésben lévő mintegy 100 ezer hektár földből azokat, amelyeket belátható időn belül (tíz év alatt) nem építenek be, szövetke­zeteknek, magánszemélyeknek értékesítik. Sok tele­pülésen már most sincs, ezek után tíz év múlva pedig általában nem lesz üres építési telek állami kezelés­ben. Az önálló tanácsi gazdálkodás a telkek eladásá­ból származó pénz jobb felhasználását, a spekuláció csökkentését tenné lehetővé, ha a településfejlesztést szolgáló területekre elővásárlási jogot biztosítanánk. A kisajátítás ennél sokkal költségesebb eljárás lesz. A mezőgazdasági szövetkezetek esetében nem csu­pán a tanyához tartozó, hanem ahogy a törvényter­vezetben is szerepel a csatlakozó termőföldre is in­dokolt az elővásárlási jog megadása. A tanya nélküli termőföld ugyanúgy akadályozza a táblás művelést, mint a tanyával rendelkező termőföld. Mindkét eset­ben a túlzott adminisztráció elkerülhető lenne egy bizonyos lemondással, amit a tanács vagy a szövet­kezet akár egy évre előre bejelenthetne. Ezek alap­ján javasolom, hogy a 37. §-t a következők szerint hagyjuk jóvá. Tanya és termőföld magánszemélyek közötti adás­vétele esetén az államot és azt a mezőgazdasági nagy­üzemet, amelynek területén az ingatlan fekszik, elő­vásárlási jog illeti meg; e jog gyakorlására más sze­mélyt nem jelölhet ki. Tisztelt Országgyűlés! Amennyire indokolt a vállalati önállóság növelé­se, a földhasználat feltételeinek ésszerűsítése, ugyan­olyan fontos a földvédelem szigora, betartása és be­tartatása. Kérem, hogy az erre vonatkozó előírásokkal ért­senek egyet. Akik pedig földet vonnak el a termelés­ből, akik a föld termőképességét veszélyeztetik, fel­mentés- és kedvezmény nélkül bírságot fizessenek. A haltermeléssel a leggyengébb területeken magas hozamokat állítunk elő. Azt már elértük 1980-ban, hogy a hal állat lett, most megérjük azt is, hogy a halastó föld lesz. És így számítunk arra, hogy a víz­szennyezés ellen hatékony védelemben részesülünk. őrülök annak, hogy kötelező a mellékhasznosí­tás. A vízügyi területek, az eliszaposodott holtágak termelésbe vonását eredményezi ez. És megérdemelne a gabcsikovói programban is legalább egy fejezetet a haltermelés. Kérem, hogy a halastavak madárvilágát, a természetvédelem és a halgazdálkodás igényeit is figyelembe vevő, normális egyensúlyban állapítsuk meg. Tisztelt Ház! Az illetékes bizottság egyetértése hiányában én kérem önöket arra, hogy a földtör­vényt az általam javasolt módosításokkal fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Sebők József Heves megyei képviselőtár­sunk következik. SEBŐK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kép­viselőtársaim! Be kell vallanom őszintén, hogy nagy bajba kerültem. Ennek oka pedig az, hogy előttem már annyian kivesézték ezt a törvényjavaslatot, hogy szinte nem is maradt nekem semmi, abba a hibába pedig beleesni nem akarok, hogy állandóan ismétlem azokat, akik előttem szóltak. így hát minden bevezető nélkül és történelmi áttekintés nél­kül engedjék meg, hogy mondanivalóm lényegéről kezdjem. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jelentős változást tartalmaz a nagyüzemi mezőgazdaság szem­pontjából. Ezek a szempontok lényegesen előnyöseb­bek és egyszerűbbek a korábbinál. Ezek közül igen nagy jelentőséggel bír az, hogy az állami gazdaságok és a szövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek között lehetőség nyílik a szabad földforgalomra, to­vábbá lehetővé teszi az állami földek megváltását. Nagy jelentőségű az a tény is, hogy az üzemek saját elhatározásuk alapján választhatják meg a művelési ágakat - a 67. § kivételével. Ez lehetővé teszi, hogy az üzem maga döntsön mindenféle engedélyeztetés, eljárás és megkötöttség nélkül. Igaz, hogy továbbra is engedélyhez kötött az er­dő, a szőlő, a gyümölcsös telepítés, de ennek oka az, hogy ezek az ültetvénytelepítések továbbra is állami támogatást kapnak. Ezért az illetékes szak­minisztériumoknak nyilvánvaló, hogy előre tudni kell, hogy kik azok az üzemek, akiknek telepítési szándékuk van. A magam részéről helytelennek ítéltem meg azt az eddigi gyakorlatot, hogy nagyüzemeink ültet­vénytelepítéskor — például szőlőtelepítés esetén — csak negyedosztályúnál rosszabb földbe telepíthettek szőlőt. Szerintem ez nem volt helyes gyakorlat, hi­szen a szőlőt nem lehet mostoha növénynek tarta­ni, mert a szőlő is, mint minden más növény, jobb földben tud többet teremni. Ilyen formában a tör­vényjavaslat nagyobb önállóságot, szabad árváltozási lehetőséget ad, ennél fogva biztonságosabb üzemi gazdálkodást biztosít, és nem utolsó sorban leegy­szerűsíti az ügyintézés bonyolult rendszerét, vagy­is csökkenti az adminisztrációt. Tisztelt Országgyűlés! Kiemelkedően fontosnak és helyesnek tartom a törvényjavaslat 65. §-át, amely kimondja, hogy a használó köteles a föld termé­kenységének fenntartásáról, illetve növeléséről gon­doskodni, továbbá a 13. fejezetét, amely a földvé­delemmel foglalkozik. Mint ahogy hallottuk, a nap folyamán tisztelt képviselő társaink jelentős része foglalkozott a föld-

Next

/
Thumbnails
Contents