Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

977 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 978 re is. Aki termelni akar, hozzájuthat. Ezért nem indokolt a szubjektív, piaci, a támogatási helyzettől függően értelmezhető nagyüzemi művelésre alkalmatlan földek magántulajdonba adásának a lehetősége. Mást jelent a nagyüzemi művelésre alkalmas Szabolcsban — itt már elmondta képviselő társam —, mást jelent Leányfalun, mást jelent egy gyengécske és mást jelent egy jól gazdálkodó termelőszövetkezetben. A termeléshez nincs erre szükség. A földtörvény alóli kibúvásra, spekulációra ad főként lehetőséget. Javaslom ezért a 15. § (2) bekezdésének e. pontjából és a 29. § (2) bekezdésének e. pontjából „a nagyüzemi művelésre alkalmatlan termőföldre" töröltessék a többivel egyetértek. Az állami tulajdonban és tanácsi kezelésben lévő mintegy 100 ezer hektár földből azokat, amelyeket belátható időn belül (tíz év alatt) nem építenek be, szövetkezeteknek, magánszemélyeknek értékesítik. Sok településen már most sincs, ezek után tíz év múlva pedig általában nem lesz üres építési telek állami kezelésben. Az önálló tanácsi gazdálkodás a telkek eladásából származó pénz jobb felhasználását, a spekuláció csökkentését tenné lehetővé, ha a településfejlesztést szolgáló területekre elővásárlási jogot biztosítanánk. A kisajátítás ennél sokkal költségesebb eljárás lesz. A mezőgazdasági szövetkezetek esetében nem csupán a tanyához tartozó, hanem ahogy a törvénytervezetben is szerepel a csatlakozó termőföldre is indokolt az elővásárlási jog megadása. A tanya nélküli termőföld ugyanúgy akadályozza a táblás művelést, mint a tanyával rendelkező termőföld. Mindkét esetben a túlzott adminisztráció elkerülhető lenne egy bizonyos lemondással, amit a tanács vagy a szövetkezet akár egy évre előre bejelenthetne. Ezek alapján javasolom, hogy a 37. §-t a következők szerint hagyjuk jóvá. Tanya és termőföld magánszemélyek közötti adásvétele esetén az államot és azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelynek területén az ingatlan fekszik, elővásárlási jog illeti meg; e jog gyakorlására más személyt nem jelölhet ki. Tisztelt Országgyűlés! Amennyire indokolt a vállalati önállóság növelése, a földhasználat feltételeinek ésszerűsítése, ugyanolyan fontos a földvédelem szigora, betartása és betartatása. Kérem, hogy az erre vonatkozó előírásokkal értsenek egyet. Akik pedig földet vonnak el a termelésből, akik a föld termőképességét veszélyeztetik, felmentés- és kedvezmény nélkül bírságot fizessenek. A haltermeléssel a leggyengébb területeken magas hozamokat állítunk elő. Azt már elértük 1980-ban, hogy a hal állat lett, most megérjük azt is, hogy a halastó föld lesz. És így számítunk arra, hogy a vízszennyezés ellen hatékony védelemben részesülünk. őrülök annak, hogy kötelező a mellékhasznosítás. A vízügyi területek, az eliszaposodott holtágak termelésbe vonását eredményezi ez. És megérdemelne a gabcsikovói programban is legalább egy fejezetet a haltermelés. Kérem, hogy a halastavak madárvilágát, a természetvédelem és a halgazdálkodás igényeit is figyelembe vevő, normális egyensúlyban állapítsuk meg. Tisztelt Ház! Az illetékes bizottság egyetértése hiányában én kérem önöket arra, hogy a földtörvényt az általam javasolt módosításokkal fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Sebők József Heves megyei képviselőtársunk következik. SEBŐK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Be kell vallanom őszintén, hogy nagy bajba kerültem. Ennek oka pedig az, hogy előttem már annyian kivesézték ezt a törvényjavaslatot, hogy szinte nem is maradt nekem semmi, abba a hibába pedig beleesni nem akarok, hogy állandóan ismétlem azokat, akik előttem szóltak. így hát minden bevezető nélkül és történelmi áttekintés nélkül engedjék meg, hogy mondanivalóm lényegéről kezdjem. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jelentős változást tartalmaz a nagyüzemi mezőgazdaság szempontjából. Ezek a szempontok lényegesen előnyösebbek és egyszerűbbek a korábbinál. Ezek közül igen nagy jelentőséggel bír az, hogy az állami gazdaságok és a szövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek között lehetőség nyílik a szabad földforgalomra, továbbá lehetővé teszi az állami földek megváltását. Nagy jelentőségű az a tény is, hogy az üzemek saját elhatározásuk alapján választhatják meg a művelési ágakat - a 67. § kivételével. Ez lehetővé teszi, hogy az üzem maga döntsön mindenféle engedélyeztetés, eljárás és megkötöttség nélkül. Igaz, hogy továbbra is engedélyhez kötött az erdő, a szőlő, a gyümölcsös telepítés, de ennek oka az, hogy ezek az ültetvénytelepítések továbbra is állami támogatást kapnak. Ezért az illetékes szakminisztériumoknak nyilvánvaló, hogy előre tudni kell, hogy kik azok az üzemek, akiknek telepítési szándékuk van. A magam részéről helytelennek ítéltem meg azt az eddigi gyakorlatot, hogy nagyüzemeink ültetvénytelepítéskor — például szőlőtelepítés esetén — csak negyedosztályúnál rosszabb földbe telepíthettek szőlőt. Szerintem ez nem volt helyes gyakorlat, hiszen a szőlőt nem lehet mostoha növénynek tartani, mert a szőlő is, mint minden más növény, jobb földben tud többet teremni. Ilyen formában a törvényjavaslat nagyobb önállóságot, szabad árváltozási lehetőséget ad, ennél fogva biztonságosabb üzemi gazdálkodást biztosít, és nem utolsó sorban leegyszerűsíti az ügyintézés bonyolult rendszerét, vagyis csökkenti az adminisztrációt. Tisztelt Országgyűlés! Kiemelkedően fontosnak és helyesnek tartom a törvényjavaslat 65. §-át, amely kimondja, hogy a használó köteles a föld termékenységének fenntartásáról, illetve növeléséről gondoskodni, továbbá a 13. fejezetét, amely a földvédelemmel foglalkozik. Mint ahogy hallottuk, a nap folyamán tisztelt képviselő társaink jelentős része foglalkozott a föld-