Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

971 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 972 Javaslom, hogy e területeket ezután is kiemelten, a többi területtől megkülönböztetett módon kezeljük. Községi tanácsaink érzik felelősségüket ezen értékes területek megvédésében. Tanácsrendeletekkel kötelezik a tulajdonosokat, hogy a kivágott szőlő helyett a történelmi borvidéken a tájba illő fajtákat telepítsenek. Ugyanakkor mi egy rosszul értelmezhető földtörvénnyel a jó elképzeléseket lehetetlenné tesszük. Az említett területeken már a rómaiak is szőlőt telepítettek és bort termeltek. Ez nem a véletlen műve volt. A területet a lehetőségeknek és adottságoknak megfelelően igyekeztek hasznosítani. Ha most lehetőséget adunk arra, hogy e területeken a szőlők egy része felszámolódjon, szántóterületünk ezzel növekedjen, ez csak elképzelésnek jó. Ugyanis a domborzati viszonyok és az elaprózott kisparcellák szántóföldi művelést nem tesznek lehetővé. 10—15 év múlva a jelenlegi szőlők helyén elfüvesedett, bozótos területeket fogunk találni. Nagyon sök állami támogatást fordítottunk már eddig is a kiemelt borvidékekre. Ma a nagyüzemeknek, szakszövetkezeteknek, szakcsoportoknak lehetőségük van arra, hogy szőlőtelepítésnél állami támogatást vegyenek igénybe. Ugyanilyen formájában kapjanak a magántulajdonosok területarányosan állami támogatást, de egyértelműen kötelezzék őket a kivágott szőlőterületeken a szőlő visszatelepítésére. Javaslom a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a földtörvényben külön fejezetben fogalmazódjék meg a történelmi borvidékekre az elmondottak alapján a kötelezően előírt visszatelepítés és semmiféle kiskaput ne hagyjunk ennek feloldására. Tisztelt Országgyűlés! Hivatkozással az országgyűlés ügyrendjének 12. §-a (1) bekezdésére választópolgáraimtól megbízást kaptam. Kérésük nem tartozik a napirendhez, a földtől azonban elválaszthatatlan, szorosan hozzátartozik a vadgazdálkodás. A jelenleg érvényben levő vadászati törvény 20 éves, szükség van a korszerűsítésére. A vadászatban meglevő feszültségeket oldani kell, amelyek egyre jobban éleződnek a mezőgazdasági üzemek és a vadásztársaságok között. Javaslom a most készülő vadászati törvény előkészítőinek az 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet szellemét, amely lehetőséget adott a termelőszövetkezeteknek vadgazdálkodásra, mint melléküzemági tevékenységre. E törvényerejű rendelet ma már hatályon kívül van. Kaphassanak vadászati jogot azok a termelőszövetkezetek, ahol biztosítani tudják a kultúrált vadászat feltételeit, és a külföldiek vadásztatását össze tudják kötni a turizmussal, amely valutabevételünket növelni tudná ugyanúgy, mint ahogyan azt már jónéhány állami gazdaság, erdőgazdaság megoldotta. Tisztelt Országgyűlés ! Köszönöm, hogy szót kaptam. Hozzászólásom jó szándékkal, az észlelt hiányosságokra irányult. A törvényjavaslatot az általam felvetett módosításokkal elfogadom és a módosításokkal a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Hozzászólásra következik Nagy László képviselőtársunk, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16os választókerületének képviselője. NAGY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! A termőfölddel, mint alapvető és ősidők óta meglévő termelési eszközzel, az emberi élet keletkezésének és fennmaradásának egyetlen lehetséges tárgyával, a jogalkotás már évszázadok óta foglalkozik. Ma itt, egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely a földdel kapcsolatos összes szabályt hivatott egységes rendszerbe foglalni. Már most, az elején megjegyzem, hogy a földtörvény-tervezet véleményem szerint célkitűzéseinek mindenben jól megfelel. Sok egyszerűsítést és ésszerű javaslatot, a gazdálkodást elősegítő rendelkezést tartalmaz. Az előterjesztett tervezet nagyon összetett, sok gyakorlati javaslatot figyelembe vevő, az eddigi szabályozásnál lényegesen korszerűbb tartalmat tanúsító alapos előkészítő munkát tükröz. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy a teljességre való törekvés igénye nélkül a kódextervezet erényeiből néhányat megemlítsek, Ilyenek: a művelési ág változások engedélyezésének megszüntetése, — a földcserék hatósági engedélyhez kötésének eltörlése, - a földrendezések engedélyezési hatáskörének megváltoztatása, a korábbi többfajta földrendezés helyett egységesen csak egy földrendezési formát szabályoz, — a földhasznosítás elősegítése irányába hat, a termelőszövetkezeteket és a volt tagokat védi a tervezet idevonatkozó paragrafusa, amely a termelőszövetkezet felszámolása esetéről szól. Helyesen határozza meg, hogy a megszűnő szövetkezet tagja 15 hektárig kérheti a földje kiadását. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol képviselő vagyok, már van példa termelőszövetkezet felszámolására. Ez a veszély térségünkben tovább kísért. A felszámolásra került szövetkezetek kezelésében, tulajdonában lévő föld, törvény útján történő rendezés szükségszerű, mert az élet kényszerítette ki. Teljesen új és jónak tűnik az a rendelkezés, hogy ha a földet nincs aki átvegye, úgy azt a magyar állam köteles tulajdonába venni. Eddig a földre vonatkozó szabályok nem rendelkeztek a jogellenesen külföldre távozott személy ingatlanainak rendezéséről. Most a tervezet helyesen, részletesen szabályozza e területet is. A rövid felszólalásból is kitűnik, hogy a törvényjavaslat néhány kivételtől eltekintve törvényerőre emelkedés után megfelelhet a gyakorlati elvárásoknak. Ezek az elvárások röviden a következők szerint fogalmazhatók meg néhány gondolatban. Váljon a tervezet a régóta várt egységes földtörvénnyé. Hosszú időre határozza meg a szocialista földtulajdon és földhasználat viszonyait, illetve annak fejlesztési fő irányát. Vegye figyelembe a politika, a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati követelményeit. A maga jogi intézményrendszerével teremtse meg alapjait egy megfelelő eredményességgel funkcionáló közgazdasági szabályozó rendszernek, mely megfelel az