Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

957 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 958 kérdése, amit az előttem szóló képviselőtársak szintén említettek. Ez a népgazdaságilag nélkülözhetetlen tevékenység nagyobb összhangot, szorosabb együttműködést igényelne a földhasználóval, mivel a termelési többletköltségként fizetendő kártalanítás 16 évre a keletkezett kár töredékét fedezi csak. Szinte egyedi helyzetet teremt megyénkben a 27 000 hektár zártkert, aminek - mint említettem — 30 százaléka elhagyott, műveletlen. Ebből a 27 000 hektárból 5 700 hektárt vettek állami tulajdonba tanácsaink, amiből csak 400 hektárt tudtak kiadni termelési vagy építményelhelyezési célra. Ezeknek a területeknek a művelésbe vonása, újrahasznosítása részben a nagyüzemi művelésre alkalmatlanság és a hiányzó infrastruktúra miatt kilátástalan. A termelésből való kiesés és a termelés-veszélyeztetés — gyomosság és egyéb károsító szervezetek rezervátuma — mellett látványnak is elszomorítóak ezek a területek. A jelenlegi pénzügyi szabályozások értelmében ezekre a területekre tanácsi pénzeszközöket felhasználni tilos. Javaslom ennek a jogszabálynak a felülvizsgálatát. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet bizottsági vitáiban is részt vettem, ezért meggyőződéssel állíthatom, hogy alaposan előkészített, és a módosító javaslatok nagy részét is figyelembe vevő törvényt vitatunk, sőt az előkészítés módszerét a további törvényelőkészítéshez példaként ajánlom. A törvény tovább erősíti a szocialista tulajdonviszonyokat, egyben szabadabb mozgásteret biztosít a racionálisabb földhasználatra. A törvény és annak végrehajtása a jövőre is biztosíthatja, és most Kádár elvtársat idézem: „legnagyobb stratégiai fegyverünk az élelmiszer" termelését. Egyedül a törvény azonban kevés a kitűzött cél eléréséhez. Ahhoz, hogy a Föld és a Nap közötti szerelem csókjából több kenyér és virág legyen, továbbra is nélkülözhetetlen a földet művelő ember szakértelme és földszeretete. Ezért tanítsuk és minden erővel védjük ezt a nemes magyar emberi tulajdonságot, hogy földszeretet. A javasolt kiegészítésekkel a törvényjavaslatot elfogadom és tisztelettel ajánlom elfogadásra képviselőtársaimnak is. Végezetül: Ha bárki is úgy érzi a jelenlevők közül, hogy eltúloztam a föld jelentőségét, kérem, nézzék nekem el ezt, mivel ez a föld gyökereim foglalata is, szülőföld. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Békés megyei 7. számú választókerület képviselőjét illeti a szó. DR. ELEKI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Rendhagyó módon, nemcsak mint Békés megye országgyűlési képviselője, hanem mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa egyik vezetője a termelőszövetkezeti mozgalom nevében is szeretnék szólni. Úgy gondolom, indokolt a beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a mozgalom véleményéről tájékoztatni a tisztelt országgyűlést, hiszen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára a szövetkezeti törvény után a leginkább életbevágó fontosságú, alapvető jogszabály éppen a most elfogadásra ajánlott földtörvény. Hazánkban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság gazdálkodik az államhatárok által bezárt összes földterület 61 százalékán, ők művelik meg az ország mezőgazdaságilag müveit területének 76, szántóterületének 82 százalékát. Érthető tehát, hogy az érdekképviselet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a jelenlegi földjogi szabályozás teljes áttekintésétől kezdődően, majd a törvénytervezet előkészítésének első pillanatától a több éven át tartó egyeztetések befejeztéig mindvégig aktívan részt vett az itt előterjesztett törvényjavaslat kimunkálásában. A TOT elnöksége két alkalommal tárgyalta testületi ülésén. Most, amikor ez a felelősségteljes munka végső szakaszához érkezett, tolmácsolhatom a tisztelt parlamentnek a termelőszövetkezeti mozgalom egyetértését. Ez az egyetértés vonatkozik mindazokra a változtatásokra, amelyek az utóbbi napok vitáiban kristályosodtak ki és egyértelműen a szabályozás egyszerűsítését szolgálják. A mozgalom részéről is ajánlom az előttünk fekvő tervezet elfogadását és törvényerőre emelését. Nyilvánvaló, hogy nem csupán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tagságuk, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó emberek számára is fontos mindaz, amit az új földjogi szabályozás tartalmaz. Egész gazdaságunk szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír az a jogszabályi háttér, amely arra hivatott, hogy megfelelő keretül szolgáljon nemzeti vagyonunk létfontosságú eleme, a termőföld sokoldalú, hatékony hasznosításához. Tisztelt képviselőtársaim! Hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése, az irányítási rendszer korszerűsítése az utóbbi években a földdel kapcsolatos szabályozás területén is új kérdéseket vetett fel. Ezeknek a kérdéseknek mindannyiunk számára megnyugtató megválaszolása mostanra időszerűvé vált. A megvitatásra kerülő törvényjavaslat napjaink reformfolyamatának szerves része, és meggyőződésem, hogy egyben a szocialista jogalkotás nagy jelentőségű mérföldköve is. A magyarság történelme során a föld mindig is emberi sorskérdés volt, a földet művelő ember érdeklődésének központjában állt. Ezért tulajdonítunk kiemelkedő fontosságot a földdel kapcsolatos gazdasági és tulajdoni kapcsolatrendszer szabályozásának. A korszerű szabályozástól ma már joggal elvárható, hogy hosszú távon — tehát nemcsak egy-két évre, átmeneti jelleggel, hanem évtizedekre — előre gondolkozzék. Rendezze a jelenleg ismert gyakorlati problémákat. Egyúttal mérje fel a várható társadalmi és gazdasági folyamatokat, hatásokat. Előre mutató, korszerű keretszabályozásként alkalmazható legyen a reform-folyamat későbbi szakaszában is. Az egységes földtörvény-tervezet megalkotását az indokolta, hogy a jelenleg mintegy kétszáz, érvényben levő földjogi szabály már-már áttekinthetetlen. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a földvédelmi intézkedések — világszerte. Ez annak a józan felismerésnek az eredménye, hogy a föld mint matéria, pótolhatat-