Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

947 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 948 zalék az állami gazdasági és ebből következően alacsony, 43 százalék a termelőszövetkezeti tulajdon részaránya. A termelőszövetkezeti közös tulajdonban levő föld arányával a megye a második az országos rangsorban. A jelenleg állami tulajdonban, de a termelőszövetkezet közös használatában levő föld 1750 hektár. Az új jogszabály ennek megváltását teszi majd lehetővé. A művelési ágak szerinti földminőség aranykorona értékben nézve 10—15 százalékkal roszszabb az országos átlagnál. Ugyanakkor a szántó művelési ág aránya alacsonyabb, míg az erdőé jóval meghaladja az átlagot. A megyei földvagyont sem kerülte el az utóbbi években ugyan lelassult, de ennek ellenére jelentős művelésből történő kivonás. Az elmúlt 15 évben 3800 hektár kivonására került sor az Ml -es autópálya, illetve autóút megyénket átszelő szakasza, a vasútkorszerűsítés és különféle ipari létesítmények miatt. A terület kivonásáért az elmúlt 4 évben 40 millió forintot fizettünk a földvédelmi alapba. A rekultivált terület 463 hektár a VI. ötéves terv időszakában, melyre 6 millió forint támogatást kaptunk. E lehetőség sok helyen még kiaknázatlan maradt, részben a megyei sajátosságok, részben a támogatás nagyságrendjének a társadalmi hasznosságához mért aránytalansága miatt. Kérem e témakör jövőbeni felülvizsgálatát és méltányos támogatását. A parlagterületek nagysága 10 év alatt 36 százalékkal csökkent, amiből 95 százalék a tanácsok kezelésében levő földterület. Az új jogszabály a föld rendeltetését tekintve, bevezeti a hasznosításra alkalmatlan föld kategóriáját, ami pontosítja a művelt földterület nagyságát. Komárom megye területének 2,5 százalékán hajtottunk végre földcserét. Az új rendelkezések előre láthatóan további körülbelül 500 hektár ésszerű földcserét realizálnak majd. A tervek szerint mindenekelőtt a Bős-nagymarosi vízlépcsővel összefüggésben, 680 hektár terület művelésből való kivonása várható. Ott, ahol az erdő és a sík vidék aránya olyan, mint a megyénkben, különösen fontos, hogy a művelésből kivont területek visszapótlása megtörténjen. Remélem, hogy megfelelő erős garanciák lesznek a 725 hektár tervezett rekultiváció megvalósulására. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet előzetes vitái során felmerült bennem egy kérdés. A földhivatalok és a tanácsok képesek lesznek-e a törvényből rájuk háruló feladatok maradéktalan ellátására? Meglátásom szerint önállóan és önmagukban sem. A föld felértékelődésével a nyilvántartásban akut évtizedes problémák jönnek elő. Évekbe is kerülhet, amíg olyan nyilvántartási rendszert tudnak Összehozni, amellyel áttekinthetővé válik és a mindennemű visszaélési lehetőség is kizárható. Egy megyei NEB-vizsgálat feltárta, hogy a tanácsok földdel foglalkozó szervei nem mindenhol rendelkeznek megfelelő szakmai felkészültséggel, de kapacitással sem, hogy a kezelésükre bízott földterületek nyilvántartása megfeleljen a rendelkezéseknek, a földhasználat racionális, a művelési kötelezettség ellenőrzése folyamatosan biztosított legyen. Nem tekinthető kielégítőnek az sem, hogy a megállapított magántulajdon művelési kötelezettség elmulasztása miatt az állami kezelésbe vétel aránytalanul alacsony, ugyanakkor a haszonbérleti igények kielégítetlenek a földalap szűk lehetősége miatt. Javaslom, hogy a megyei tanácsok fokozzák ellenőrzésüket a helyi tanácsok földügyi feladatainak ellátásában. Az erre illetékes szervek olyan áttekinthető földhasználati nyilvántartási rendszert dolgozzanak ki, amely az egyének tényleges földhasználat utáni adózását és az adóbevallás ellenőrzését is lehetővé teszik. Kedves Törvényalkotók és Törvényhozó Társaim! A földtörvény több éves előkészítő időszakában gyakorlati szakemberek alkotó jellegű vitákban hallatták szavukat. Az utolsó fázisban, a parlamenti bizottságok ülésein mi, képviselők is véleményt mondtunk és átadtuk a megyénkben szerzett ez irányú tapasztalatainkat. Az új földtörvény megalkotása nem azt jelenti, hogy egy teljesen szabályozatlan terület rendezését kell megoldanunk, hiszen bőséges joganyag állt rendelkezésre. Ezek többsége jól szolgálta a szocialista mezőgazdaságunk legfontosabb termelőeszközéhez, a földhöz és az állampolgárok igényeihez kapcsolódó életviszonyok fejlődését. Mindezt bizonyítja az agrárágazat eddig elért eredménye és az egész országban érvényesülő tulajdonjogi és termelési biztonság. Figyelemre méltó a törvényben érezhető változás, a holnap előremutató fejlődése, a tegnap eredményeire és a ma gyakorlatára épülése. Ezért is értékelem az előkészítő munkát többre, mint az utólagos kritikai megjegyzést. Mindezek alapján a törvénytervezettel és a hozzá előterjesztett miniszteri és bizottsági módosító javaslatokkal egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tóth László, Csongrád megye 12. számú választókerületének képviselője. TÓTH LÁSZLÓ: Tisztelt . Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A most tárgyalásra tűzött törvényjavaslat több éves törvényszerkesztő, előkészítő szakmai munka eredményeként került elénk. Laikus megközelítésből talán hosszú is volt ez a kihordási idő. Más oldalról nézve viszont éppen e sokoldalú szakmai és társadalmi véleményegyeztetés vezetett oda, hogy a tervezet az előkészítés finisében meg tudott szabadulni például a tartós használat jogintézményétől. A törvényalkotás demokratizmusának erősödését érzékelem abban, hogy a kormány — mérlegelve a parlamenti bizottságok véleményét is a jogintézmény működésének tapasztalatairól — egyetértett a joganyag kihagyásával a javaslatból. A törvényalkotás felgyorsult menetében most nem könnyű sem a kormány, sem a parlament helyzete. Az előkészítőknek rövid idő alatt kellett elvi jelentőségű módosításokat szakszerűen és a több szintű jogszabályok összhangját biztosítva átvezetni a javaslat szövegében. De a mi fe-