Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

923 Az Országgyűlés 13. ülése, 19 és a gyerekes családok lakásigényét sem tudjuk megfelelően és rövid időn belül kielégíteni, ezt a közvélemény nem fogadná kedvezően, de mondhatom úgy is, hogy nagyon kedvezőtlenül fogadná. Nem indokolt az sem, hogy egy család tagjai második, harmadik üdülőtelket, vagy üdülőt vásárolhassanak. Ezen túl arra is figyelemmel kell lenni, hogy a telkek és a földek mennyisége korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre, a többlet tulajdon vásárlásának lehetősége pedig növelné a keresletet, — ahogy erre szintén utalt Mark ója elvtárs —, s óriási árfelhajtó szerepe lenne. A törvényjavaslat alapján kidolgozott minisztertanácsi rendelet-tervezet úgy rendelkezik — helyesen —, hogy egy család tagjai (a házastársak és kiskorú gyermekeik) együttesen általában csak egy-egy lakótelek, lakás, üdülő, üdülőtelek, illetve meghatározott területű termőföld tulajdonát szerezhetik meg. Ez a kiegészítő jelentésünkben, amelyet a tisztelt Országgyűlés elé tettünk a mai nap folyamán, még nem szerepel, de a végrehajtási utasítás tartalmazni fogja, hogy a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is szerezhet lakótelket, lakást is. A személyes véleményem az, és csak ez lehet, hogy nagyon boldog lennék, ha mindezekkel már minden magyar család rendelkezne, vagy rendelkezhetne. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak az öröklésre — mint ahogy a törvényjavaslat tartalmazza —, az elbirtoklásra, valamint a házasságkötés és az örökbefogadás esetére. Ilyenkor a család tagjai tulajdonukat csak akkor kötelesek elidegeníteni, ha a lakótelkek, a lakások és az üdülőtelkek, vagy üdülőházakszáma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföld tulajdon pedig a 15 hektárt. Azt hiszem, mindezek meggyőzik képviselőtársaimat a törvénytervezet ezen részének is humánumáról és rugalmasságáról. Felmerült olyan javaslat is, hogy a jogellenesen külföldre távozott magánszemély Magyarországon levő magántulajdonát továbbra is - ha a bíróság annak elkobzását nem rendelte el - hatósági határozattal, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. így megfogalmazva szimpatikus a kérdés felvetése, mely tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy aki elhagyja a hazáját, azzal szemben ne legyünk különösebben elnézőek. Ha közelebbről vizsgáljuk, akkor azonban látjuk, hogy szükség van a módosításra, mert a korábbi jogszabály többségében nem az eltávozottat, hanem az itthon maradt hozzátartozót — gyermeket, feleséget — sújtotta. A törvényjavaslat az ilyen és ehhez hasonló méltánytalanságokat szünteti meg. Érdekes, de véleményem szerint természetes módon vetődött fel a közérdekű használati jog létesítéséhez kapcsolódó tulajdonosi hozzájárulás szükségessége. Ha elfogadást nyert volna ez a javaslat, akkor a közösségi érdeket sértő, a villamosenergia és a gázenergia továbbításához szükséges hozzájárulás hiánya fejlődésünk egyik akadályává vált volna. E kérdéshez kapcsolódóan a különböző területek képviselői a másik oldalról is vizsgálták a szabályozást. A törvényjavaslat szerint az ingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozása miatt az ingatlan tulajdo7. március 19-én, csütörtökön 924 nosát, illetve kezelőjét kártalanítás illeti meg. A népgazdaság különböző ágai, ágazatai, konkrétabban a bányászatba posta nevében is felvetették, hogy a kártalanítás — még a csökkentett mértékű is — további csökkentésre kerüljön. Természetesen a népgazdasági érdekre hivatkozva az is felvethető, hogyha gazdaságos, tőkés export bővítése céljából építkeznek, vagy egyéb bármelyik kedvező helyzetben levő ágazat fejlesztésére kerül sor, hasonlóan kerüljön elbírálásra. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy a tulajdonos, illetve kezelő jogainak védelme azt kívánja, hogyha bármi akadályozza a föld, vagy létesítmény rendeltetésszerű használatát azért kártalanítás járjon részére. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban már csak felsorolásszerűen szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyek csak néhány helyen vetődtek fel, s amelyek a törvény és a végrehajtási utasítás pontosítása során felhasználásra kerülnek, illetve az elfogadott javaslatok között szerepelnek, vagy súlyuknál fogva a bizottság elfogadásukat nem javasolja. Ilyenek: illetményföldek nagyságával, a részesülők körével kapcsolatos gondolatok, az erdősítéssel, elsősorban a síkvidéki erdősítéssel kapcsolatos kérdések, a kártérítések nagyságának meghatározása és a föld minőségének összefüggésével kapcsolatosan elmondottak, a művelési ág változtatásával kapcsolatos lehetőségek és engedélyeztetések kérdései. Szeretnék utalni arra, hogy a természetvédelmi és környezetvédelmi feladatokkal több ponton is találkozik az új törvényjavaslat: a földhasznosítás és földvédelem azt hiszem, a törvény természetvédelmét is szolgálja, a környezet védelmét szolgálja az is, hogy a vegyi anyag és egyéb hulladékok elhelyezését szabályozza, a természetvédelmet szolgálja, hogy a természetvédelem alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához engedély szükséges. Befejezésül: mivel bizottságunk, az Országgyűlés többi bizottsági véleményének figyelembevételével is csak szótöbbséggel fogadta el a törvénytervezetet, a következőket tartom szükségesnek még elmondani: a legfontosabb, hogy a bizottság valamennyi tagja a törvénytervezettel alapvetően egyetértett. Ezt fennhangon is elmondták az elvtársak. A másik az, hogy a megosztottságot véleményem szerint kizárólag a szakmai részletkérdésékben való elmerülésünk is jelentette. Azt a jó gyakorlatot szeretném erősíteni, hogy a törvény előkészítése során a szakminisztériumok — úgy, mint ahogy most is tették - lehetővé téve a képviselőkkel való konzultálást, ezzel mi képviselők is jobban éljünk. Az alaposan előkészített törvényjavaslatot a kiegészítéssel és a Minisztertanács rendelettervezetét kiegészítés és átdolgozás után javaslom az Országgyűlés