Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-12

885 Az Országgyűlés 12. ülése, 1986. december 20-án, szombaton 886 tettünk kapcsolataink aktivizálására az ASEAN-államokkal. Tisztelt Országgyűlés ! Az európai enyhülés további kiteljesedéséhez jó lehetőséget nyújt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója. A Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a bécsi találkozó sikerében, hiszen népünket, hazánlkat a politikai, gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatok történelmileg kialakult igen erős kötelékeinek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez. Létünk függ attól, hogy közös szülőföldünkön, Európában fennmaradjon a béke. Ezért vált az összeurópai együttműködés előmozdítása az elmúlt évtizedben külpolitikánk kiemelkedően fontos, szerves részévé. Az 1975-ben elfogadott helsinki záróokmány ajánlásai maradéktalanul érvényre jutnak a belső gyakorlatunkban. Az elmúlt évtized során több ízben, legutóbb 1986 elején széles körű javaslatokat tettünk a helsinki folyamatban részt vevő tőkés országoknak a záróokmány ajánlásainak a kétőldailú együttműködés keretébe történő beillesztésére. A helsinki ajánlások szellemében javasoltuk számos nyugati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kontaktusok gyarapítását elősegítő kulturális, oktatási együttműködési lehetőségek szélesítését és e cél érdekében a magyar állampolgárok szempontjából hátrányos vízumkiadási eljárások egyszerűsítését, a viszonosság kialakítását. A kétoldalú tárgyalásokon arra törekedtünk, hogy azok eredményei foglalják magukba a helsinki folyamat jelentőségének elismerését, segítsék elő a záróokmány ajánlásainak végrehajtását, a kelet—nyugati viszony és a párbeszéd erősítését. A bécsi találkozón küldöttségünk a helsinki záróokmány ajánlásai kiegyensúlyozott végrehajtásának elősegítésén fáradozik. Ez megkívánja, hogy a figyelem a záróokmány olyan témáira irányuljon, melyekben eddig kevés történt a Helsinkiben elhatározottak megvalósításáért. Ezért a magunk részéről a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés kérdéseire kívánunk nagy hangsúlyt fektetni. Természetesen ez nem csökkentheti a politikai biztonsági témakör, valamint a humanitárius együttműködés jelentőségét. A három fő együttműködési területen a többi szocialista országgal együtt arra törekszünk, hogy a találkozó ne váljék értelmetlen konfrontáció színterévé. Ezért készek vagyunk a pozitív tartalmú együttműködésre, a közös kezdeményezések bátorítására, az együttműködés még szélesebb kibontakoztatására valamennyi partnerünkkel. Az európai biztonság katonai kérdéseinek tárgyalásához is jó alapot ad a stockholmi konferencia itt már más összefüggésben említett sikere. Az elfogadott bizalomerősítő intézkedések gyakorlatba ültetése erősíti a résztvevő államok közötti kölcsönös bizalom légkörét. A szocialista országok, így hazánk is, elsőrendű politikai jelentőséget tulajdonítanak a megállapodás maradéktalan végrehajtásának. A magunk részéről fontosnak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó befejezését követően mielőbb elkezdje a munkáját az európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia második szakasza. Ennek keretében a további bizalom és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása mellett meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről is. Sor kerülhetne a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti Felhívásában foglalt leszerelési program megvitatására. Küldöttségünk ezen a fórumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvek következetes és teljes érvényesítéséért. Annak a szerepnek a jelentőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazdagításában. Abból indulunk ki — amint azt már az ottawai találkozón és a budapesti Kulturális Fórumon is leszögeztük —, hogy fontos, az európai államok egymás közötti kapcsolatait jelentősen befolyásoló kérdésről van szó. Érveinket a magyarországi gyakorlat és törekvéseink ismertetésével támasztjuk alá. Erősen érdekeltek vagyunk abban, hogy az összeurópai gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és környezetvédelmi együttműködés eddig viszonylag elhanyagolt kérdéseiben a bécsi találkozó konkrét intézkedéseket határozzon el. Ezek egyrészt ellensúlyozhatják a diszkriminatív és protekcionista kereskedelempolitikai gyakorlat hazánikra is káros következményeit, másrészt új lehetőségeket és együttműködési formákat tárhatnak fel. Ennek előmozdítása érdekében támogatni kívánjuk Bécsben azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy tudósok, szakemberek bevonásával szakértői találkozókon, fórumokon tüzetesen vizsgálják meg és tárják fel a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés új követelményeit, szükségleteit, és ezeknek megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy évvel ezelőtt számot adtam az Országgyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére kapott megtisztelő megbízatásunk teljesítéséről, és annak eredményeiről. Megelégedésünkre szolgálhat, hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselőinek közös erőfeszítéseit, az európai kulturális együttműködés ügyének előmozdításáért, és elismeréssel emlékeztek meg házigazdái szerepünkről. E minőségben mi tény jelentéssel és a Budapesten elhangzott 250 javaslat felsorolásával adtunk számot erről az európai rendezvényről. Jóllehet több állam képviselője sajnálattal állapította meg, hogy erőfeszítéseink ellenére nem született írásos dokumentum, a bécsi találkozó felszólalói üdvözölték és fontosnak tartották a fórum tevékenységét. Ezt jelzi, hogy éppen a Kulturális Fórum eredményes tapasztalatai nyomán egyes országok javasolni fogják a bécsi találkozónak e forma gyakoribb alkal-