Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-12

883 Az Országgyűlés 12. ülése, 1986. december 20-án, szombaton 884 összhangban megindult gazdaságirányítási reformok megkövetelik a KGST-tfi belül a tagállamok közötti érdekeltségi viszonyok fejlesztését. Ezek is segítik mind a közös érdekek hatékonyabb érvényesítését, mind az egyes tagállamok gazdasági fejlődésének meggyorsítását. E törekvések és szándékok jutottak kifejezésre a KGSTHtagállamok test vérpártjai vezetőinek november 10—11—i moszkvai munkatalálkozóján, valamint a KGST tanácsának 42. bukaresti ülésszakán. A moszkvai tanácskozáson az együttműködés továbbfejlesztésire vonatkozóan egyetértés alakult ki és ennék kedvező hatása különösen hosszabb távon bontakozhat majd ki. Tisztelt Országgyűlés ! Az elmúlt évben is kiegyensúlyozottan alakultaik hazánk államközi kapcsolatai. A magasszintű látogatások száma is jelzi a széles körű nemzetközi érdeklődést a Magyarországgal való kapcsolatfejlesztés iránt. Kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, szövetségesi kapcsolatok erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása. E találkozók jó lehetőséget nyújtottak egymás helyzetének, törekvéseinek alaposabb megismerésére, tapasztalataink kicserélésére, a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésével összefüggő tennivalók meghatározására. Kifejezésre jutott, hogy a szovjet gazdaság gyorsított fejlesztésének és átalakításának programja sok új magyar—szovjet együttműködési lehetőséget nyújt. Az európai szocialista országokkal fenntartott kapcsolatainkban szintén az együttműködés hatékonyságának növelésére törekedtünk. Országaink vezetőinek találkozói munkajellegűvé váltak. A kölcsönös érdekeiken alapuló széles körű együttműködés erősítésének konkrét lehetőségei álltak az előtérben Kádár János varsói, Gustav Husak budapesti, Lázár György berlini és prágai, valamint Messner lengyel miniszterelnök budapesti tárgyalásain. Gyümölcsözően fejlődtek kapcsolataink a Bolgár Népköztársasággal. A kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésére törekedtünk a Román Szocialista Köztársasággal is. A hagyományos jószomszédi kapcsolatok ápolásában, az együttműködés hatékonyabbá tételében meglevő kölcsönös magyar —jugoszláv érdekeltség nyilvánult meg a különböző szintű találkozóimkon. Kapcsolataink fejlesztésére törekszünk az Albán Népköztársasággal. Nagy gondot fordítunk az együttműködés fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bővül gazdasági, műszaki-tudományos, valamint kulturális együttműködésünk. Fontosnak tartjuk, hogy a világpolitika alapvető kérdéseiben, elsősorban a leszerelés, a béke és a biztonság problémáinak általános megközelítését illetően nézeteink egybeesnek vagy közelállnak. Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglevő közös érdekeltség alapján fejlesztettük. Ennek alapjául a korábbi évtizedekben kiépült széles körű hivatalos és személyes kontaktusok szolgálnak. Politikai kapcsolataink fejlesztésének fontos része aktív részvételünk a kelet—nyugati párbeszédben. Ma mérhető le igazán annak jelentősége, hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények között is fenntartottuk a politikai párbeszédet ezekkel az országokkal és hazánk lehetőségeivel összhangban hozzájárultunk az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti feszültség mérsékléséhez. A fejlett tőkés országok hagyományosan és perspektivikusan is jelentős gazdasági partnereink is. A jószomszédság szellemében egyre szélesebb területeket ölelnek fel kapcsolataink Ausztriával. Együttműködésünk örvendetes bővülése Finnországgal kifejezi a népeink közötti rokonságon nyugvó kölcsönös rokonszenvet. Kapcsolataink e két állammal az eltérő társadalmi rendszerű országok békés és gyümölcsöző együttműködésének jó példájául szolgálnak, Magyarország külkapcsolati rendszerében elfoglalt helyét, tradícióinkat és az együttműködésben rejlő potenciális lehetőségeinket tekintve kiemelt érdekünk fűződik kapcsolataink fejlesztéséhez a Német Szövetségi Köztársasággal. A fejlett tőkés országokkal meglevő együttműködésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárítása fontos érdekünk. Jól szolgálták e célok elérését az Elnöki Tanács elnökének finnországi, a Minisztertanács elnökének ausztriai és belgiumi látogatásai, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a Török Köztársaság elnökeivel és a holland királynővel Magyarországon folytatott megbeszélések, valamint más európai országok képviselőivel lezajlott tárgyalások is. Kedvező lehetőségeket látunk a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítésére olyan fontos partnereinkkel, mint az Egyesült Államok, Kanada és Japán. Politikai és gazdasági érdekeinknek megfelelő figyelmet fordítunk az afrikai, valamint a közel- és közép-keleti térség országaihoz fűződő kapcsolataink fenntartására és a lehetőségek szerinti bővítésére. Ezt szolgálták Losonczi Pál nigériai és szíriai látogatásai, a zimbabwei elnök és az iráni miniszterelnök budapesti tárgyalásai. A Latin-Amerika több országában kibontakozott demokratizálási folyamat talaján fokozódó érdeklődést tapasztalunk a szocialista országok, köztük Magyarország iránt a politikai és gazdasági kapcsolatok fellendítése érdekében. Üdvözöljük ezt a megnövekedett érdeklődést és készek vagyunk a kölcsönös előnyök alapján az együttműködés szélesítésére. Fontosnak tartjuk a politikai és gazdasági kapcsolataink fejlesztés sét Délkelet-Ázsia dinamikusan iparosodó országaival is. Az elmúlt év során számos lépést