Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

77 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 78 életmódjának befolyásolásával eredményesen visszaszorítani. Az egészségvédelmet össztársa­dalmi üggyé kell tenni, és a tömegkommuniká­ciós rendszert is hatékonyan kell bevonni ebbe a munkába. Tisztelt Képviselőtársak ! örömmel olvastam, hallgattam a kormány­programban, hogy a gazdaság intenzív fejlesz­tése mellett minden eddiginél nagyobb figyel­met kapott a tervezés során az infrastruktúra fejlesztése, hiszen választói körzetemben is ezen a területen mutatkoznak a legjelentősebb el-. maradások. A képviselő jelölő és választási gyű­léseken, valamint a most folyó népfrontválasz­tások fórumain állandóan visszatérő probléma a távközlési hálózat korszerűsítésének és bőví­tésének az igénye. E kérdés jelentőségét a napi­renden levő program is hangsúlyozza. Nógrád megyében mindössze négy automata telefon­központ működik, kevés a lakástelefonok száma, magas a több évtizedet kiszolgált légvezeték aránya. Ezek együttesen esetenként lehetetlen­né teszik a sürgős távolsági beszélgetéseket. . Munkahelyemnek, az ezer ágyas kórháznak, amely százezer ember fekvőbeteg-ellátásáért fe­lelős, nincs közvetlen telefonösszeköttetése a megyeszékhellyel, illetve a fővárossal. A saját munkatérületemről ,vett példát természetesen behelyettesíthetném a város termelő üzemeinek a tapasztalataival is. Az e területen kialakult helyzet tarthatatlansága hovatovább a terme­lés fejlődésének is gátjává válik. Ezért támogatjuk és üdvözöljük a posta kezdeményezését, hogy a központilag biztosított pénzeszközökhöz a területileg illetékes tanácsi és gazdálkodó szervek is járuljanak hozzá, a há­lózatfejlesztő, -korszerűsítő munkához. A kormányprogram ilyen megvalósításából mi magunk is részt vállalunk, hiszen tanácsi for­rásból és vállalati felajánlásokból mintegy 22— 24 millió forint gyűlt össze eddig. Ilyen anyagi fedezet birtokában várjuk a posta kedvező dön­tését. Javaslom és kérem, hogy az elbírálásnál a leghátrányosabb helyzetben levő területek ré­szesüljenek előnyben. . Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan a programtervezet is megfogalmazza, a VII. ötéves tervidőszakban, amennyiben gazdaságunk telje­sítőképessége fokozódik — tovább növekednek az életkörülmények javítására fordítható for­rások, amelyek a lakosság alapellátásának fej­lődését szolgálják. Ezek közül én is — mint B': kés megyei képviselőtársam — az ivóvíz kérdé­sét szeretném megemlíteni. Megyénkben a vezetékes ivóvíz-ellátottság országosan is a legalacsonyabb, nem éri el az 50 százalékot. Településeink 39 százalékában nitrátos a talajvíz. Annak ellenére, hogy a VII. ötéves tervkoncepciónkban további tíz település ivóvízellátása szerepel, még ezzel a fejlesztéssel együtt sem oldódik meg 62 település ivóvíz­gondja. Emiatt az itt élők továbbra is közegész­ségügyileg veszélyeztetettek maradnak. Ezért te­kintjük mi a megyénkben ezt kiemelt fontos­ságú kérdésnek. Az e területen mutatkozó lema­.radás csökkentéséhez kérjük a főhatóságok megértő támogatását. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett kor­mányprogram jó feltételeket teremt a párt­kongresszuson elhatározott célok megvalósításá­hoz és kifejezi választóim érdekeit. Ezért elfo­gadom, és elfogadásra javaslom. Köszönöm fi­gyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Széles Lajos Szabolcs megyei képviselőtársunk. SZÉLES LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt ciklusban a kormányprogram végrehaj­tása jól szolgálta a XII. kongresszus határoza­taiban foglaltakat. Igen nehéz körülmények kö­zött igen jelentős eredményeket értünk el. Ezek az eredmények elismerésre méltóak, nem szabad lebecsülnünk. Szívem szerint hosszú ideig sorolnám eze­ket, de engedjék meg, hogy inkább - néhány, a jövő tennivalóival összefüggő, a gondokat jelző megjegyzést tegyek. , Meggyőződésem, hogy a kormány nem volt könnyű helyzetben, amikor megfogalmazta öt­éves programját. Talán ugyanez mondható el a hozzászólásra vállalkozó képviselőkre is. Ma kér­ni nem illik, gond, probléma viszont akad, ami­ről szólni, amit jelezni kötelességünk. A kormány most megfogalmazott program­ja és a XIII. pártkongresszus határozatai között szoros az összhang. A kormány szándéka jó, a cél helyes, elérhető, megvalósítható. Ha valami­kor, most igazán fontos, hogy az Országgyűlés teljes tekintélyével és súlyával segítse a prog­ram megvalósítását. Legfontosabb feltételnek ezzel kapcsolatban azt tartom, hogy társadalmunk széles rétegei megismerjék, megértsék a kormányprogramot, azonosuljanak vele, cselekvően vegyenek részt a végrehajtásában. Ez csak akkor következhet be, ha a kormány az eddigiek tökéletesítése mellett új eszközöket is alkalmaz annak érde­kében, hogy érvényt szerezzen programja vég­rehajtásának. Az a véleményem, hogy a jelenleginél is következetesebb ellenőrzés, számonkérés szük­séges, hogy ez, mint jó példa, követendő cselek­vés hasson, lefelé a kisebb egységekig. Ezért ' örömmel hallottam Lázár elvtárs erre vonatkozó szóbeli kiegészítését. Biztosítani kell, hogy a gondjaink megoldá­sáért érzett felelősség, a felelősségérzet társadal­mi méreteket öltsön. Pár nappal ezelőtt Németh Károly elvtárs mondta a Hajógyárban: „Állít­suk helyre a munka-becsületét!" Ezzel teljes mértékben egyet kell értenünk. Én ezt úgy ér­telmezem, hogy a munka becsületének az érte fizetett bérben is meg kell nyilvánulnia, s ezên 3L> területen még sok a tennivaló. Biztosítanunk kell, hogy ez a helyes elv még bonyolult és kényes kérdések felvetése árán is a lehető leggyorsabban, radikális változásokat eredményező módon is gyakorlattá váljon. A be­csületes munka elképzelhetetlen szervezettség, fegyelmezettség, a munkafegyelem magasabb szintje nélkül. Ezzel kapcsolatban sok szó esik mostaná­ban. El-elhatározzuk a visszásságok elleni hatá­rozottabb fellépést, de — legyünk őszinték —

Next

/
Thumbnails
Contents