Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

75 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985, október 10-én, csütörtökön 76 ezer család, megközelítőleg félmillió ember ke­rül a korábbinál jobb lakáshelyzetbe. . Másik társadalmi súlyú kérdés, hogy a VII. ötéves tervidőszakban csaknem 25 ezer fővéi emelkedik a középfokú oktatásban részt vevők létszáma. Ez szükségessé teszi, hogy anyagi erő­ink egy jelentős részét e területre összpontosít­suk. A megnövekedett tanulólétszám beiskolá­zásához szükséges tanterem-többlet egyharma­dát építjük, további csaknem 40 százalékát szervezéssel, alacsonyabb szintű iskolák, tanter­mek középfokú oktatási célra való átalakításá­val és átadásával oldjuk meg. Az intézkedések ellenére számolni kell az­zal, hogy nő a tanulócsoportok átlagos létszá­ma, a pedagógusok munkája esetenként nehe­zebbé válik. Ezekhez az intézkedésekhez kérjük a szü­lők és a pedagógusok megértő támogatását. Meg kell még említenem három olyan terü­letet, ahol jelentős feszültségek vannak, és, a megoldásuk meghaladja a lehetőségeinket. Az első a környezetvédelem, a szennyvíztisztítás, a hulladékelhelyezés és ártalmatlanítás kérdése. tA második a közlekedés fejlesztése, a dunai át­kelő kapacitások elkerülhetetlen bővítése, Bu­dapest közlekedési túlterheltségének csökkenté­se. A harmadik a távbeszélő-hálózat fejlesztése. A feladatok fontossága és megoldása is túl­mutat Budapest határain. A Duna vize nemcsak a budapestieké, utainkon óriási az átmenőfor­galom, telefonon elérni a budapesti államigaz­gatási, kereskedelmi, ipari központokat legalább olyan fontos, mint fordított irányban. A fővárosi VII. ötéves tervkoncepció készí- ' tési munkájában a kormányzati szervek részéről maximális segítőkészséget, támogatást tapasztal­tunk. A felvetett társadalmi feszültségeket rej­tő kérdések rendezésében továbbra is számítunk segítségükre. Ez nem jelenti azt, hogy saját erő­ből nem keressük legalább a részleges megol­dások módját. Tisztelt Képviselőtársaim ! Befejezésül még egyszer hangsúlyozom : fel­szólalásom célja az volt, hogy némi képet ad­jak munkánkról, a főváros ipara és a városgaz­dálkodás területén, és néhány szükségesnek tartott intézkedésre felhívjam a figyelmet. Ügy érzem, ez elősegíti az elengedhetetlen együtt­gondolkodást a kormányzati és a- végrehajtó szervek, valamint a fővárosi és a megyei szer­vek között, s elősegíti a kormányprogramban foglaltak eredményes megvalósítását, a XIII. kongresszus iránymutatásának valóra váltását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselőtársunk szólal fel Nógrád megyéből. DR. BARTALNÉ DR. BORSZÉKI ERZSÉ­BET: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő­társak ! Társadalmunk az elmúlt években számos nehézség ellenére tovább fejlődött. A gazdasági építőmunkában jelentős eredmények születtek. Gyarapodott az ország, benne választókerüle­tem,, sikerült megőrizni népgazdaságunk stabi­litását és alapvető szociális vívmányainkat. Mindezek mellett környezetemben magam is érzékelem, hogy a fejlődés mértéke sok eset­ben több területen a szükségesnél lassúbb és újabb feszültségek is keletkeztek. Az elkövetkező időszakra a XIII. pártkong­resszus kijelölte a célt,.e kormányprogram pe­dig felvázolta a hozzá vezető utat. Az ismer­tetett munkaprogram reális helyzetelemzésen alapul, célirányosan fogalmazza meg a kor­mányzati munka teendőit. A programtervezetből világosan kitűnik, hogy a társadalmi előrelépés alapja a gazdaság és a gazdasághoz kapcsolódó intézményi és irá­nyítási rendszer korszerűsítése, továbbfejlesz­tése, valamint a még kiaknázatlan területek fel­tárása, melyek sorában döntő tényező az ember. A gazdaság intenzív fejlesztése, teljesítőké­pességének növelése az emberi tényezőkön túl számos jól átgondolt, szigorúan vett gazdaság­politikai-intézkedés következetes végrehajtásá­tól várható. Fontos, hogy azokat a gazdasági tevékenységeket ösztönözzük elsősorban, ahol leghatékonyabban, leggyorsabban térülnek meg a befektetett pénzösszegek, ahol a termelt áruk leginkább piacképesek és eredményesen járul­nak hozzá külgazdasági egyensúlyunk további javulásához, nemzeti jövedelmünk kongresszus által meghatározott növeléséhez. Nógrád megye legnagyobb egészségügyi in­tézményének, a Balassagyarmati Városi Tanács Kórházának orvosa vagyok. Ezért is örülök an­nak, hogy a kormányprogram az egészségügyi ellátás feltételeinek javítását továbbra is ki­emelt feladatnak tekinti. Nyolcvan éves, pavi­lonrendszerű kórházunk több tervcikluson át tartó, eddigiekben 250 millió forint értékben megvalósuló rekonstrukciós munkálatai eddig is lényegesen javították már a gyógyító munka feltételeit, mely nemcsak a betegekre, hanem az egészségügyi dolgozók hangulatára, közérzeté­re is kedvezőén hatott. Mindezek mellett a hely­zet továbbra is ellentmondásos. Az egészségügy területén országosan is meglevő ellátási arány­talanságok itt egy intézményen belül érzékel­hetők. Emiatt igen fontosnak tartom, hogy a rekonstrukciós program az előző tervidőszak ütemének megfelelően tovább folytatódjék' és mielőbb befejezést nyerjen. Az ehhez szükséges eszközök megteremtéséhez ez úton is kérem az egészségügyi kormányzat támogatását. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági megújulás elengedhetetlen feltételének tartom, hogy a dolgozók egészségesek, kultúráltak, szak­képzettek legyenek és megfelelő munkaerkölcs­csel rendelkezzenek. E tényezők sorában döntő az egészség. Egyetértek a Minisztertanács 1984 szeptemberi határozatával, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának megál­lapításával, miszerint állampolgáraink egészsé­gi állapota általánosságban rosszabb, mint az kí­vánatos lenne. Az egészség megtartására és megőrzésére irányuló nevelési tevékenységet ki­emelt fontosságúnak tartom. Ez természetesen elsősorban az egészségügy feladata. Tapasztala­taim szerint azonban az egészségvédelmet ha­tékonyan csak társadalmi összefogással lehet vé­gezni, és az utóbbi időben járványszerűen ter­jedő civilizációs betegségeket a lakosság helyes

Next

/
Thumbnails
Contents