Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

75 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985, október 10-én, csütörtökön 76 ezer család, megközelítőleg félmillió ember kerül a korábbinál jobb lakáshelyzetbe. . Másik társadalmi súlyú kérdés, hogy a VII. ötéves tervidőszakban csaknem 25 ezer fővéi emelkedik a középfokú oktatásban részt vevők létszáma. Ez szükségessé teszi, hogy anyagi erőink egy jelentős részét e területre összpontosítsuk. A megnövekedett tanulólétszám beiskolázásához szükséges tanterem-többlet egyharmadát építjük, további csaknem 40 százalékát szervezéssel, alacsonyabb szintű iskolák, tantermek középfokú oktatási célra való átalakításával és átadásával oldjuk meg. Az intézkedések ellenére számolni kell azzal, hogy nő a tanulócsoportok átlagos létszáma, a pedagógusok munkája esetenként nehezebbé válik. Ezekhez az intézkedésekhez kérjük a szülők és a pedagógusok megértő támogatását. Meg kell még említenem három olyan területet, ahol jelentős feszültségek vannak, és, a megoldásuk meghaladja a lehetőségeinket. Az első a környezetvédelem, a szennyvíztisztítás, a hulladékelhelyezés és ártalmatlanítás kérdése. tA második a közlekedés fejlesztése, a dunai átkelő kapacitások elkerülhetetlen bővítése, Budapest közlekedési túlterheltségének csökkentése. A harmadik a távbeszélő-hálózat fejlesztése. A feladatok fontossága és megoldása is túlmutat Budapest határain. A Duna vize nemcsak a budapestieké, utainkon óriási az átmenőforgalom, telefonon elérni a budapesti államigazgatási, kereskedelmi, ipari központokat legalább olyan fontos, mint fordított irányban. A fővárosi VII. ötéves tervkoncepció készí- ' tési munkájában a kormányzati szervek részéről maximális segítőkészséget, támogatást tapasztaltunk. A felvetett társadalmi feszültségeket rejtő kérdések rendezésében továbbra is számítunk segítségükre. Ez nem jelenti azt, hogy saját erőből nem keressük legalább a részleges megoldások módját. Tisztelt Képviselőtársaim ! Befejezésül még egyszer hangsúlyozom : felszólalásom célja az volt, hogy némi képet adjak munkánkról, a főváros ipara és a városgazdálkodás területén, és néhány szükségesnek tartott intézkedésre felhívjam a figyelmet. Ügy érzem, ez elősegíti az elengedhetetlen együttgondolkodást a kormányzati és a- végrehajtó szervek, valamint a fővárosi és a megyei szervek között, s elősegíti a kormányprogramban foglaltak eredményes megvalósítását, a XIII. kongresszus iránymutatásának valóra váltását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselőtársunk szólal fel Nógrád megyéből. DR. BARTALNÉ DR. BORSZÉKI ERZSÉBET: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak ! Társadalmunk az elmúlt években számos nehézség ellenére tovább fejlődött. A gazdasági építőmunkában jelentős eredmények születtek. Gyarapodott az ország, benne választókerületem,, sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alapvető szociális vívmányainkat. Mindezek mellett környezetemben magam is érzékelem, hogy a fejlődés mértéke sok esetben több területen a szükségesnél lassúbb és újabb feszültségek is keletkeztek. Az elkövetkező időszakra a XIII. pártkongresszus kijelölte a célt,.e kormányprogram pedig felvázolta a hozzá vezető utat. Az ismertetett munkaprogram reális helyzetelemzésen alapul, célirányosan fogalmazza meg a kormányzati munka teendőit. A programtervezetből világosan kitűnik, hogy a társadalmi előrelépés alapja a gazdaság és a gazdasághoz kapcsolódó intézményi és irányítási rendszer korszerűsítése, továbbfejlesztése, valamint a még kiaknázatlan területek feltárása, melyek sorában döntő tényező az ember. A gazdaság intenzív fejlesztése, teljesítőképességének növelése az emberi tényezőkön túl számos jól átgondolt, szigorúan vett gazdaságpolitikai-intézkedés következetes végrehajtásától várható. Fontos, hogy azokat a gazdasági tevékenységeket ösztönözzük elsősorban, ahol leghatékonyabban, leggyorsabban térülnek meg a befektetett pénzösszegek, ahol a termelt áruk leginkább piacképesek és eredményesen járulnak hozzá külgazdasági egyensúlyunk további javulásához, nemzeti jövedelmünk kongresszus által meghatározott növeléséhez. Nógrád megye legnagyobb egészségügyi intézményének, a Balassagyarmati Városi Tanács Kórházának orvosa vagyok. Ezért is örülök annak, hogy a kormányprogram az egészségügyi ellátás feltételeinek javítását továbbra is kiemelt feladatnak tekinti. Nyolcvan éves, pavilonrendszerű kórházunk több tervcikluson át tartó, eddigiekben 250 millió forint értékben megvalósuló rekonstrukciós munkálatai eddig is lényegesen javították már a gyógyító munka feltételeit, mely nemcsak a betegekre, hanem az egészségügyi dolgozók hangulatára, közérzetére is kedvezőén hatott. Mindezek mellett a helyzet továbbra is ellentmondásos. Az egészségügy területén országosan is meglevő ellátási aránytalanságok itt egy intézményen belül érzékelhetők. Emiatt igen fontosnak tartom, hogy a rekonstrukciós program az előző tervidőszak ütemének megfelelően tovább folytatódjék' és mielőbb befejezést nyerjen. Az ehhez szükséges eszközök megteremtéséhez ez úton is kérem az egészségügyi kormányzat támogatását. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági megújulás elengedhetetlen feltételének tartom, hogy a dolgozók egészségesek, kultúráltak, szakképzettek legyenek és megfelelő munkaerkölcscsel rendelkezzenek. E tényezők sorában döntő az egészség. Egyetértek a Minisztertanács 1984 szeptemberi határozatával, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának megállapításával, miszerint állampolgáraink egészségi állapota általánosságban rosszabb, mint az kívánatos lenne. Az egészség megtartására és megőrzésére irányuló nevelési tevékenységet kiemelt fontosságúnak tartom. Ez természetesen elsősorban az egészségügy feladata. Tapasztalataim szerint azonban az egészségvédelmet hatékonyan csak társadalmi összefogással lehet végezni, és az utóbbi időben járványszerűen terjedő civilizációs betegségeket a lakosság helyes