Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

53 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985 a tőkés piacra és a nemzetközi pénzvilágra a nagyfokú változékonyság a jellemző, s hogy a gyors reagálás elmulasztása — ezt saját tapasztalatainkból tudjuk — súlyos, gyakran pótolhatatlan veszteségeket okoz. Emiatt bár megértjük a vállalatoknak azt az igényét, hogy a szabályozók legyenek stabilak, mégis legfeljebb arra tudunk ígéretet tenni, törekedni fogunk, hogy a szabályozókat csak a feltétlenül indokolt esetben módosítsuk, s hogy a változtatások követhetők és kiszámíthatók legyenek. Végül szeretném hangsúlyozni, bármennyire is fontosak és a célnak megfelelően működnek a szabályozók és az érdekeltségi viszonyok, ezek sohasem helyettesíthetik a gondolkodó ember tudatos cselekvését. Ezért általánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket, és a legjobb feltételeket biztosítja képességeik kibontakoztatásához, amely magasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok, kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér ne járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése legyen. A kormány számít arra, hogy a munkások, a szövetkezeti parasztok, a műszaki és az agrárértelmiség azonosulnak céljainkkal és tudásuk javában segítik azok elérését. Mi pedig kötelességünknek tartjuk, és minden vezető feladatává tesszük az ehhez szükséges legjobb munkafeltételek megteremtését. Tisztelt Országgyűlés! Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érezhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyílik rá, hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszakában évi átlagban 2 százalékkal legyenek növelhetők. Nyomatékosan hangsúlyozom, a fogyasztás növelése, az életkörülmények javítása csakis abban az esetben lehetséges, ha a gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti jövedelem eléri a szükséges mértéket. A következő években olyan ár- és bérpolitikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. A reálbérek tervezett szintje szorosan összefügg a fogyasztói árak alakulásával. Az árpolitikát — még pontosabban az árak rendszeres, nem egyszer a tervezettet meghaladó növekedését — a társadalom készéről visszatérő és gyakran türelmetlen kritika éri. Árpolitikánk elvei ismertek. Felfogásunk szerint az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költségviszonyokat kell kifejezni ahhoz, hogy helyesen orientálhassák a termelőket és a fogyasztókat. Ennek a jövőben is így kell lenni, Ugyanakkor jogosnak fogadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakba gyakran nemcsak a költségviszonyokban bekövetkezett tényleges változásokat, hanem a . október 10-én, csütörtökön 54 számukra könnyebben járható utat választva, a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többletköltségeit is felszámítják a fogyasztónak. Az a szándékunk, hogy miközben megtartjuk árpolitikánk alapelveit, intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelésének megakadályozására. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az irányzatot, ami a jelenleginél is nagyobb teret enged a bérek, teljesítmények szerinti differenciálásának. A kormány mint eddig, a jövőben is helyesli, sőt kifejezetten támogatja, hogy aki a munkában többet teljesít, annak ezzel arányban nagyobb legyen a jövedelme is. Ennek azonban az is velejárója, sőt nélkülözhetetlen feltétele, hogy arányosabbá tegyük a közteherviselést. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek — a tehetősebbek — helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni'a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését, ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. A kormány fontos kötelességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak megmaradjon, hanem a lehetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. Az elmúlt években az építőanyag-ellátásban, az idén — részben az igények alábecsülése, másrészt az elégtelen tartalékok miatt — a tüzelőanyag-ellátásban keletkeztek zavarok. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb előrelátással kell felkészülni a kereslet időleges vagy tartós változásaira. Indokoltnak tartjuk, ezért támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatásosabb, fogyasztói érdekvédelmet szorgalmaznak. Kedves Elvtársak! A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjenek. Ez, valamint a bérek és a jövedelmek differenciálása, továbbá a családok és az egyes társadalmi rétegek eltérő anyagi helyzete azt kívánja, hogy a számításba vehető eszközökből elsősorban a több gyermeket nevelő családok és az egyedül élő, idős korú emberek számára biztosítsuk a családi pótlék, illetve a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a szociálpolitikában pedig fokozottabban figyelembe vegyük a rászorultság mértékét. Az életkörülmények más tényezőiről szólva, jelezni kívánom: Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívánunk fordítani a lakások felújítására, korszerűsítésére. Feladatunknak tartjuk az egészséges életmód feltételeinek javítását,