Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

365 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 366 A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építő munka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére is. Tisztelt Országgyűlés! A hatékonyság növeléséinek szigorú követelményét megfogalmazva a költségvetési intézmények gazdálkodását is javítanunk kell. Erről is többen szóltak a megelőző vitában. Ma a költségvetési intézményeknél még mindig nem általános az ésszerű, korszerű gondolkodású gazdálkodás igénye, pedig a kötöttségeket már nagyon sok vonatkozásban csökkentettük. Az intézmények számára megállapított költségvetés a béralap megkötöttsége mellett szinte bármi másra szabadon felhasználható. A rovatokban való gondolkodás azonban még nem a múlté. Ügy vélem, ihogy itt a főhatóságoknak erőteljes intézkedéseket kell tenni, hogy serkentsék az intézmények korszerűbb gazdákodását. 1986-Jban is folytatjuk a költségvetési gazdálkodás javítását; a tanácsi gazdálkodásról is már sok szó esett, de a központi szervéknél is teszünk lépéseket. Például egyes központi szerveik beruházási és felújítási pénzeiket célok és szükség szerint szabadon átcsoportosíthatják a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a tanácsok VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok most már olyan egységes pénzalappal rendelkeznek, amely koncentráltan tartalmaz minden olyan eszközt, amelyet lényegében kötöttségek nélkül, saját döntési hatáskörükben használhatják fel, működési, fenntartási és fejlesztési célra. Ez igen nagy felelősséget ró rájuk, meggyőződésünk, hogy ezzel jól élnek, a tanácsi testületeik elé terjesztett tervek a korábbinál máris sokkal nagyobb politikai, társadalmi aktivitás mellett alakultak ki, mint korábban. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli bevételei közel 50 százalékkal lesznek nagyobbak, mint a VI. ötéves tervidőszakban. A viszonylag nagy biztonsággal tervezhető szabályozott bevételek és az állami támogatás lehetővé teszi, hogy a tanács tervszerűen gazdálkodjék. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg, és ez részben a lakosság közreműködésének függvénye is, bár a tanácsi munka színvonalától is nagyban függ. Itt szeretném megemlíteni a településfejlesztési hozzájárulást, amely a széles körű vita, a sajtóban kapott nagy nyilvánosság, sok gond mellett azt mutatja, hogy a települések igen nagy részében igen hasznos és a lakosságot mozgósító erőként 'működik. Ennek a bevezetésével az volt a szándékunk, hogy a közösség számára fontos célok meghatározása és megvalósítása érdekében szélesebb körben érezze a lakosság nagyobb beleszólási jogát, lehetőségét véleményének kifejtésére, anyagi áldozatvállalásra, és az általa megajánlott összegeik felhasználásának jobb, célratörőbb ellenőrzésére is. Nem iaz állampolgárok teherviselésének növelése itt az alapvető kérdés, hanem iaz állampolgárok beleszólási jogának szélesítése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen esetben igen fontos az érdekeltek alapos tájékoztatása. Valós igényeik megismerésére igen körültekintő munkát kell végezni, és így erősíthető a lakosság és a tanács közötti bizalomteljes, élő kapcsolat. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásainak mintegy 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, közel 30 százalék jut fejlesztésre. A VII. ötéves tervben foglalt feladataikat a tanácsok akkor tudják megvalósítani, ha a kiadások előirányzásakor megfelelően elnök a differenciálás, a súlypontképzés jogával. Hogy ez mennyire felelős munka, mennyire nem egyszerű, azt itt az előbb az ivóvíz és csatornázás Összefüggésének meghatározása kapcsán már láttuk. Szükség van arra hogy szervezési, takarékossági intézkedésekkel is alátámasszák terveik megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívüli nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A költségvetés végrehajtása a gazdaság minden pontján, a vállalatoknál, az intézményeknél, a tanácsoknál is természetesen a központi irányításban is hallatlanul fegyelmezett munkát követel. Elengedhetetlenné teszi a takarékosságot és a munkaidő teljes — és hozzáteszem: értelmes — kihasználását. Hangsúlyozni kell ezt azért, imert a jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink csak akkor valósulhatnak meg, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Ezért a magunk számára felállított szigorú mércéből nem engedhetünk, és meggyőződésem, hogyha nem engedünk, akkor komolyan hozzájárulunk a XIII. pártkongresszus határozatának és az ezen alapuló kormányprogramnak a végrehajtásához, a VII. ötéves terv megvalósításához. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Most a terv- és költségvetési bizottság előadóját, dr. Puskás Sándort illeti a szó. DR. PUSKÁS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés, kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló törvényjavaslatot — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — az ülésszakot megelőzően az országgyűlés 11 állandó bizottsága részletesen megvitatta, majd e testületek elnökei, illetve képviselői a terv- és költségvetési bizottság december 16. ülésén összegezték véleményüket. Ezek alapján elmondhatom, hogy a bizottságokban felelősségteljes vita bontakozott ki, amelyből kitűnt: a képviselők a gondokat és a problémákat jól ismerik, azok enyhítéséért, megoldásáért nemcsak programot ajánlanak, hanem azokból részüket is ki kívánják venni. A bizottságok képviselői a népgazdaság helyzetének reális megítélése alapján szóltak a törvényjavaslathoz. A testületek az 1986. évi költségvetést és a VII. ötéves tervet egy napon tárgyalták. A gondokat orvoslandó, indítványokat felsorakoztató viták jellemzésére talán annyit,