Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

365 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 366 A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyu­godt építő munka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére is. Tisztelt Országgyűlés! A hatékonyság nö­veléséinek szigorú követelményét megfogalmaz­va a költségvetési intézmények gazdálkodását is javítanunk kell. Erről is többen szóltak a megelőző vitában. Ma a költségvetési intézmé­nyeknél még mindig nem általános az ésszerű, korszerű gondolkodású gazdálkodás igénye, pe­dig a kötöttségeket már nagyon sok vonatko­zásban csökkentettük. Az intézmények számára megállapított költségvetés a béralap megkötött­sége mellett szinte bármi másra szabadon fel­használható. A rovatokban való gondolkodás azonban még nem a múlté. Ügy vélem, ihogy itt a főhatóságoknak erőteljes intézkedéseket kell tenni, hogy serkentsék az intézmények korsze­rűbb gazdákodását. 1986-Jban is folytatjuk a költségvetési gaz­dálkodás javítását; a tanácsi gazdálkodásról is már sok szó esett, de a központi szervéknél is teszünk lépéseket. Például egyes központi szer­veik beruházási és felújítási pénzeiket célok és szükség szerint szabadon átcsoportosíthatják a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a tanácsok VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok most már olyan egységes pénzalappal rendelkeznek, amely koncentráltan tartalmaz minden olyan eszközt, amelyet lényegében kötöttségek nélkül, saját döntési hatáskörükben használhatják fel, működési, fenntartási és fejlesztési célra. Ez igen nagy felelősséget ró rájuk, meggyőződé­sünk, hogy ezzel jól élnek, a tanácsi testületeik elé terjesztett tervek a korábbinál máris sok­kal nagyobb politikai, társadalmi aktivitás mel­lett alakultak ki, mint korábban. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli be­vételei közel 50 százalékkal lesznek nagyobbak, mint a VI. ötéves tervidőszakban. A viszonylag nagy biztonsággal tervezhető szabályozott bevé­telek és az állami támogatás lehetővé teszi, hogy a tanács tervszerűen gazdálkodjék. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a he­lyi tanácsokat illetik meg, és ez részben a lakos­ság közreműködésének függvénye is, bár a ta­nácsi munka színvonalától is nagyban függ. Itt szeretném megemlíteni a településfej­lesztési hozzájárulást, amely a széles körű vita, a sajtóban kapott nagy nyilvánosság, sok gond mellett azt mutatja, hogy a települések igen nagy részében igen hasznos és a lakosságot moz­gósító erőként 'működik. Ennek a bevezetésével az volt a szándékunk, hogy a közösség számára fontos célok meghatározása és megvalósítása ér­dekében szélesebb körben érezze a lakosság na­gyobb beleszólási jogát, lehetőségét véleményé­nek kifejtésére, anyagi áldozatvállalásra, és az általa megajánlott összegeik felhasználásának jobb, célratörőbb ellenőrzésére is. Nem iaz állampolgárok teherviselésének nö­velése itt az alapvető kérdés, hanem iaz állam­polgárok beleszólási jogának szélesítése. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ilyen esetben igen fontos az érdekeltek alapos tájékoztatása. Valós igényeik megismerésére igen körültekintő mun­kát kell végezni, és így erősíthető a lakosság és a tanács közötti bizalomteljes, élő kapcsolat. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásainak mintegy 70 százalékát az intézmé­nyek működtetésére, fenntartására fordítják, közel 30 százalék jut fejlesztésre. A VII. ötéves tervben foglalt feladataikat a tanácsok akkor tudják megvalósítani, ha a kiadások előirányzá­sakor megfelelően elnök a differenciálás, a súlypontképzés jogával. Hogy ez mennyire fe­lelős munka, mennyire nem egyszerű, azt itt az előbb az ivóvíz és csatornázás Összefüggésének meghatározása kapcsán már láttuk. Szükség van arra hogy szervezési, takarékossági intézkedé­sekkel is alátámasszák terveik megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségve­tés előirányzatai rendkívüli nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A költségvetés végrehajtása a gazdaság minden pontján, a vál­lalatoknál, az intézményeknél, a tanácsoknál is természetesen a központi irányításban is hal­latlanul fegyelmezett munkát követel. Elenged­hetetlenné teszi a takarékosságot és a munkaidő teljes — és hozzáteszem: értelmes — kihaszná­lását. Hangsúlyozni kell ezt azért, imert a jöve­delmek elosztására kialakított elképzeléseink csak akkor valósulhatnak meg, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket meg tud­juk valósítani. Ezért a magunk számára felállított szigorú mércéből nem engedhetünk, és meggyőződésem, hogyha nem engedünk, akkor komolyan hozzá­járulunk a XIII. pártkongresszus határozatának és az ezen alapuló kormányprogramnak a végre­hajtásához, a VII. ötéves terv megvalósításá­hoz. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Most a terv- és költségvetési bi­zottság előadóját, dr. Puskás Sándort illeti a szó. DR. PUSKÁS SÁNDOR: Tisztelt Ország­gyűlés, kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló tör­vényjavaslatot — a kialakult gyakorlatnak meg­felelően — az ülésszakot megelőzően az ország­gyűlés 11 állandó bizottsága részletesen megvi­tatta, majd e testületek elnökei, illetve képvise­lői a terv- és költségvetési bizottság december 16. ülésén összegezték véleményüket. Ezek alapján elmondhatom, hogy a bizott­ságokban felelősségteljes vita bontakozott ki, amelyből kitűnt: a képviselők a gondokat és a problémákat jól ismerik, azok enyhítéséért, megoldásáért nemcsak programot ajánlanak, hanem azokból részüket is ki kívánják venni. A bizottságok képviselői a népgazdaság helyzeté­nek reális megítélése alapján szóltak a törvény­javaslathoz. A testületek az 1986. évi költségve­tést és a VII. ötéves tervet egy napon tár­gyalták. A gondokat orvoslandó, indítványokat felsorakoztató viták jellemzésére talán annyit,

Next

/
Thumbnails
Contents