Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

367 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 368 hogy egy-egy ülés nem egy esetben négy-öt órás volt, és a bizottságokban a képviselők csaknem fele kifejtette véleményét. A képviselők az 1986. évi költségvetést és a tanácsok középtávú pénzügyi előirányzatait elfogadásra ajánlatták. Álláspontjukat meg is indokolták: tudatában vannak annak, hogy a költségvetés rendkívül nehéz helyzetben van: a társadalom igényeinek megfelelően igyekszik javítani az egészségügyi, az oktatási, a kulturális ágazat, a tudományos kutatások pénzügyi feltételeit, ugyanakkor ezek pénzügyi forrásai csak részben állnak rendelkezésre. A képviselők egyetértenek azzal, hogy a korábbiaknál nagyobb költségvetési hiányt érdemes vállalni abban az esetben, ha >az valóban lehetővé teszi a szándékolt célok elérését, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelését, az export bővítését, valamint az antiinflációs politika támogatását. A vita során arra is rámutattak, hogy ennek érdekében a végrehajtásban az eddigieknél határozottabb cselekvésre van szükség, nem elég csak határozatot hozni. Gondolni kell arra is; a korábbiaknál nehezebb feladatok megoldása rátermettebb vezetőket igényel. Ha valóban el akarjuk érni céljainkat és tényleg igaz, hogy céljaink megvalósítása nagy erőfeszítéseket igényel, akkor arra is legyen energiánk, hogy határozottan, de humánusan cselekedjünk és növeljük a megfelelő szakmai képzettségű, igényességű vezetők számát. A bizottságok képviselőinek állásfoglalásai megfelelően tükrözték: az 1986. évi költségvetést és a tanácsok középtávú pénzügyi előirányzatát a képviselők a VII. ötéves terv részeként értelmezik, és ennék megfelelően a költségvetés végrehajtását, a középtávú terv megalapozásának fogadják el. A vitából egyértelműen leszűrhető az a következtetés is, hogy a képviselők a magyar gazdaság gondjainak megoldását nem a külső források növelésében, hanem alapvetően a magyar gazdaság belső tartalékainak feltárásában, illetve a tartalékok feltárására irányuló intézkedéseik megtételében látják. A bizottságok képviselői pozitívan ítélték meg, hogy a költségvetés határozott lépéseket fogalmaz meg a gazdaság szerkezetének átalakítása és jövedelemtermelő képességének javítása érdekében, a támogatások és a kedvezmények megelőlegezésével. Az ipar képviselői külön kiemelték, hogy a VII. ötéves terv az ipar szerepének, feladatának megítélésében előrelépést jelent és ebben az 1986. évi költségvetés megfelelő indítást adhat. A vitában elhangzott, hogy az ipar területén egyszerre több feszültség van jelen, amelyeket az irányításnak megfelelő szabályozással, a gazdálkodó szerveknek pedig szemléletük módosításával és mindennapi munkájukkal kell feloldani. A feszültségeket a kohászat, a bányászat helyzetében, a tőkés exportigények teljesíthetőségében, illetve az ezekhez szükséges fejlesztésekben, és e fejlesztések időbeni ütemezésében jelölték meg. Jólesően nyugtázták a képviselők, hogy a feszültségek megoldására vonatkozó elgondolásaik, javaslataik egybeesnek a kormányzat szándékaival, ezért azok mielőbbi és következetes megvalósítását igénylik. A mezőgazdasági bizottság állásfoglalása kritikusan értékelte a költségvetést, jóllehet, elismeréssel szóltak arról, hogy a legutóbbi szabályozómódosítások a mezőgazdaság j övelem pozícióját kedvező irányba viszik. Észrevételeikből a továbbiakban az is tükröződött, hogy nem kielégítő az élelmiszergazdaság kapcsolata a világpiaccal, de a gazdálkodáshoz szükséges piaci és pénzügyi információk tekintetében sincs minden rendben. Ezeket a piaci kapcsolatokat, információkat nyilvánvalóan .az élelmi^ szergazdaságnak kell begyűjtenie, és ezek birtokában formálhatják gazdálkodásukat. A magyar gazdaság, és ezen belül az élelmiszergazdaság számára nem a szabályozók stabilitása, hanem a piaci alkalmazkodóképesség fokozása hozhat eredményt. A kereskedelmi bizottság képviselője a pénzügyi kormányzat legutóbbi intézkedéseit emelte ki. Bízik abban is, — mi is —, hogy a húsellátás javítására hozott intézkedés nem a 24. órában történt. Ugyancsak pozitívan értékelte az élelmiszer-kereskedelem és a szénéi-látás helyzetének javítását. Az 1986. évi költségvetéssel kapcsolatban a kereskedelmi bizottság egyértelmű állásfoglalást fogalmazott meg abban, hogy a kül- és belkereskedelemnek az ellátás mellett a hatékonyság növeléséhez is tevékenyen hozzá kell járulnia. A külkereskedelem fontos feladata az import árak területén az eddiginél takarékosabb megoldások keresése, és vegyes vállalatok létrehozásával pótlólagos külföldi tőke bevonásának szervezése. Igényként fogalmazták meg azt is, hogy a kormány az eddiginél nagyobb fegyelemmel és következetesebb számonkéréssel lépjen föl a gyengének bizonyuló vállalati cselekvésekkel szemben. A bizottságok felelősségteljes vitát folytattak egészségügyünk, az oktatás, a kultúra és a környezetvédelem kérdéseiről is. Aggodalommal sürgették az egészségügyi dolgozók bérezésének mielőbbi javítását, mert a jelenlegi helyzetben negatív tendenciák alakultak ki: a munkaerő egy része a „hálapénzes'' területek irányába orientálódik. A kulturális bizottság egyetért a költségvetésnek az oktatásügyre fordított figyelmével, de a felszólalók hangsúlyozták : a közoktatásügynek a továbbiiakban is prioritást kell kapnia ahhoz, hogy a gazdaság fejlődéséhez szükséges szubjektív feltételeik létrejöhessenek. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nyomatékkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a VII. ötéves tervidőszakban — ha lehet — ne legyen szűkmarkú a környezetvédelmi létesítmények megvalósítását illetően. A honvédelmi bizottság képviselője a többi között rámutatott arra, hogy a reális szükségletek egy része elégíthető csak ki a rendelkezésre álló forrásokból. Különösen a fenntartási területeken kell súlyozni a feladatokat. Elhangzott az is, hogy gondot jelent a fegyveres testületek számára a személyi állomány megtartása, ezért szükségesnek látják és kérik a társadalom