Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

285 Az Országgyűlés 5.-ülése, 1985. december 21-én, szombaton 286 csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait. A világbéke megőrzése szempontjából — ahogyan az a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásából is világosan kitűnik — mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elnök novem*ber 19—21. közötti genfi találkozóját. A Szovjetunió számos lépést tett, hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcstalálkozó számára, és hogy megalapozza az eredményes munkához elengedhetetlen kölcsönös megértést. A világ békeszerető népei és minden reálisan gondolkozó politikai tényező nagyra értékeli a Szovjetuniónak a katonai szembenállás szintjének csökkentésére tett intézkedéseit — csakúgy, mint az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak javítására tett kezdeményezéseit. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a genfi csúcstalálkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésére, amelyen a résztvevő országok vezetői áttekintették és behatóan elemezték a nemzetközi helyzet alakulását. E találkozón ismét megmutatkozott egységünk a világhelyzet megítélésben és annak a véleménynek a megerősítésében, hogy — amint azt a nyilatkozat hangsúlyozza — ,,a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési verseny megállítását és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását, a fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek nagymértékű csökkenését". A Varsói Szerződés tagállamai ebből az alapállásból tekintettek a genfi találkozó létrejöttére. A genfi csúcstalálkozó az alapvető nézeteltérések fennmaradása ellenére jelentős eredményeket hozott. Közülük is kiemelkedik, hogy a két nagyhatalom vezetője közös közleményben kinyilvánította: megengedhetetlennek tartja a nukleáris háború kirobbanását, el kíván kerülni bármiféle, akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel vívott háborús konfliktust az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, továbbá nem törekszik erőfölényre egymással szemben. A találkozón elfogadott dokumentum megjelölte a kapcsolatok fejlesztésének számos további konkrét teendőjét. Mindezeknek a következetes érvényesítése és a gyakorlatba való átültetése megteremtheti a későbbiekben a kölcsönös bizalom erősítésének, a nemzetközi légkör megjavításának tartós alapjait, így lényegesen könnyebb lenne az elmozdulás a nemzetközi életben és a kétoldalú kapcsolatokban felhalmozódott egyéb problémák megoldása felé. A genfi találkozó eredményeit reálisan az elmúlt években felgyülemlett problémák, az eltérő és ellentétes törekvések fényében kell értékelni. A csúcstalálkozó egy olyan átmenet kezdetének bizonyulhat, amely a jelenlegi veszélyes, konfrontációs helyzetből a konstruktív megoldások keresése felé vezethet. Kedvezőbb körülményeket és légkört biztosíthat az együttműködés erősítését szolgáló közös erőfeszítések számára. Mindent egybevetve: a genfi csúcstalálkozó megfelel a világ népei alapvető érdekeinek, kedvezően befolyásolhatja a kelet—nyugati kapcsolatok egészét. Egyben pozitív hatást gyakorolhat saját külpolitikai törekvéseink valóra váltására is. Az érdemi előrehaladáshoz azonban olyan politikára és gyakorlati lépésekre van szükség, amelyek nem veszélyeztetik a Genfben kialakított légkört és megállapodásokat. Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeményezések azt a szilárd meggyőződést alakították ki bennünk, hogy a Szovjetunió részéről eddig is megvolt, és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdeményező, határozott politikai akarat. A szovjet javaslatok közül itt csak egyet kívánok kiemelni: mint ismeretes, 1985. augusztus 6-tól 1986. január l-ig a Szovjetunió egyoldalú moratóriumot jelentett be a nukleáris fegyverkísérletekre és javasolta, hogy az Egyesült Államok hasonlóképpen járjon el. Az idő sürget, a pozitív válasz azonban késik. Pedig mind a katonai, mind a békés célú nukleáris kísérletek felfüggesztése esetén az ellenőrzés kérdését is meg lehet oldani. A Szovjetunió pozitívan reagált arra a javaslatra, amelyet hat ország: Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédország állam- és kormányfője tett Üj-Delhiben, miszerint területükön telepítsenek ellenőrző eszközöket. A napokban elhangzott szovjet nyilatkozatból közismert, hogy a szovjet—amerikai moratórium bejelentésével együtt meg lehetne állapodni még a helyszíni ellenőrzés bizonyos módozataiban is, ha ilyen igény mutatkozik. Támogatjuk a Szovjetuniónak azt a többször elhangzott javaslatát is, amely a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásával foglalkozó háromoldalú szovjeté—amerikai—angol tárgyalások felújítását szorgalmazza. Tisztelt Országgyűlés! A tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében, a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az Európai Kulturális Fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbízatásban mi a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülést, hazánk nemzetközi tevékenysége elismerésének jelét láttuk. A tíz éve folyó, kontinentális méretű párbeszéd keretében most első ízben fordult elő, hogy a házigazda szerepe a Varsói Szerződés egyik tagállamának jutott. Szakmailag pedig az volt a Fórum sajátossága, hogy a fő tárgyaló partnerek az érintett országok kulturális személyiségei: alkotóművészek, írók, költők, építészek, kritikusok, valamint a kulturális és művelődési intézmények irányításában jelentős szerepet játszó személyiségek voltak. A Kulturális Fórum különböző szakaszaiban összesen 872 fő jött el Budapestre. Átéreztük a rendező ország felelősségét, és arra törekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak, a lehető legjobb körülményeket alakítsuk