Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

287 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985, december 21-én, szombaton 288 ki az európai enyhülés további térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számára. A több mint 60 tagú magyar küldöttség tevékeny részese volt a párbeszédnek. Számos szóbeli indítvánnyal élt, és több mint 20 írásos javaslatot nyújtott be, részben saját nevében, részben másokkal együtt társszerzőként. Csak néhányat említenék ezek közül : a- művész felelőssége korunk társadalmában, az egyes kultúrák eredetiségének megóvása, korunk kulturális tömegiparának káros hatásai, a nemzeti kisebbségek jógainak gyakorlása, a kevéssé beszélt nyelveken alapuló kultúrák értékeinek fordítása, terjesztése és kiadása. Az, hogy a Fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiájú országokat képviseltek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. Eltérően ítélték meg például az egyéneknek, illetve a kormányoknak a kultúra fejlesztésében betöltött szerepét, felelősségét. Voltak, akik elsősorban az együttműködés, mások a terjesztés, vagy az alkotás oldaláról közelítették meg a konkrét témákat. E sokszínűség azonban nemcsak tükrözte a jelenlegi társadalmi-politikai valóságot, hanem aktívan hozzájárult az eszmecsere nyíltságához és őszinteségéhez is. A Fórum tartalmi gazdagságára jellemző, hogy a résztvevők öszszesen 242 hivatalos javaslatot fogalmaztak meg. A Kulturális Fórumról tehát teljes joggal elmondhatjuk, hogy sikeresen töltötte be hivatását. Teljesítette fő feladatát: a résztvevő államok képviselői, kiemelkedő kulturális személyiségei hasznos és elmélyült eszmecserét folytattak, és ez elősegítette egymás kölcsönös, jobb megértését. A tanácskozásra azonban hatást gyakoroltak az európai biztonsági és együttműködési folyamatban az utóbbi években felerősödött konfrontációs tendenciák, a nemzetközi helyzet feszültségei, a.'kelet—nyugati politikai és ideológiai ellentétek is. így a jelentős erőfeszítések dacára nem sikerült minden résztvevő számára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni. Ennek ellenére — és ezt hangsúlyozni kívánom .— a plenáris záróülésen felszólaló küldöttségek pozitívan értékelték a Fórum munkáját. Széles körű az a megállapítás, hogy a Fórumot egyértelműen az együttműködésre való törekvés, nem pedig a konfrontáció szelleme hatotta át. Az elkövetkező időszakban arra törekszünk, hogy két- és sokoldalú kapcsolatainkban hasznosítsuk a Fórum tapasztalatait, az ott elhangzott konstruktív javaslatokat, amelyek jelentős mértékben gazdagíthatják az európai együttműködés folyamatát. A Kulturális Fórum a kölcsönös megértést segítette azzal is, hogy lehetővé tette vendégeink számára a magyar kultúrával való, közvetlen élményeket nyújtó ismerkedést. Szinte valamennyi küldött elismerő szavakkal köszönte meg a fogadtatást és a tanácskozásnak biztosított kedvező munkafeltételeket. Azt hiszem, jogosan állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesítette a Madridban kapott megbízatást, eleget tett vállalt kötelezettségének, gondoskodott a Fórum zavartalan lebonyolításáról. Tisztelt Országgyűlés! Nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy változatlanul megoldatlanok a világ különböző részein meglévő válsággócok, amelyek károsan befolyásolják a nemzetközi légkört és veszélyeztetik a világ békéjét. Ezért a továbbiakban is síkraszállunk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valamennyi érdekelt fél jogos igényeit kielégítő rendezése mellett. A problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk a közép-amerikai és a karibi térségben, síkraszállunk a délkelet-ázsiai béke és a jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve a megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen harcoló erőkkel. A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát. Támogatjuk igazságos törekvéseiket, együttműködésünk és baráti kapcsolataink erősítésére törekszünk velük. Ennyiben szerettem volna tájékoztatni a Tisztelt Országgyűlést arról a munkáról, amelynek alapvető célja, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk hazai szocialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szabó Miklós Békés megyei képviselőtársunk szólal fel: SZABÓ MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Faluvégi elvtárs által a kormány nevében benyújtott VII. ötéves tervi törvényjavaslat, mint azt maga is hangsúlyozta, a XIII. kongresszus által megjelölt célkitűzésekre alapozva készült és tartalmilag is eleget tesz annak. Ezért remélhetőleg nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom, hogy szűkebb hazám, a Viharsarok lakossága egyetért a népgazdasági törvényjavaslattal, hiszen ebben az évben több alkalommal is volt módja megismerkedni, megvitatni és megszavazni, mint a népfront országos programját a képviselő és tanácstagválasztás alkalmával. A népfront és szakszervezeti választásokon is az előttünk álló időszak fejlődési lehetősége volt a viták középpontjában. A törvényjavaslattal összefüggésben a kapcsolódási pontokat keresve szeretnék röviden szólni megyénk jelenlegi helyzetét és nagymértékben jövőjét is befolyásoló gondjainkról. Ezek többsége nem äz elmúlt öt évben keletkezett, de sok esetben nem csökkent, hanem felerősödött. Iparunk jelenlegi szerkezete az élelmiszer-, a könnyű- és építőanyagipar részben már a felszabadulás előtt kialakult. Megyénkben jelentősebb ipari fejlődés csak a 60-as években következett be, amikor az ipar vállalati szerkezetének centralizációja volt napirenden, amikor egyesülések, nagyvállalatok és trösztök jöttek létre. Ennek következtében Bé-