Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

273 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 274 nagy figyelemmel a Vit ötéves terv mezőgazda­sággal kapcsolatos részeit, találok-e utalást az említett problémák megoldásával kapcsolatban. Megállapítható, hogy a VII. ötéves terv­javaslat az említett kérdésekkel részletesen foglalkozik, mint célkitűzésekkel, felvállalja a megoldást is, de a megoldáshoz szükséges esz­közrendszer még eléggé hiányosnak tűnik, ezzel kapcsolatosan én elfogadom Faluvégi elvtárs­nak az indoklását. Gondolom és bízom benne, hogy az éves ter­vekben ez a rész is határozottabb megfogalma­zást fog nyerni. Az 1986-os terv már konkrét ajánlást tesz a VII. ötéves terv első évére vonatkozó célkitű­zések megvalósításával kapcsolatban. Örömünk­re szolgál, hogy ezek az intézik edések hosszú évek után először pozitív egyenleget ígérnek a mezőgazdaság javára. Bizonyára nem untatom a tisztelt képvi­selőtársakat, ha elmondom, milyen hatása vár­ható ezeknek az intézkedéseknek Tolna me­gyében. Elöljáróban annyit, kedvező hatás je­lezhető előre. A mezőgazdasági termelőüzemek ez évi, év végi várható nyereségét figyelembe véve, a nye­reség, ezzel együtt az érdekeltségi alap, közel 10 százalékkal növekedhet. És ezt feltételes mód­ban mondom, mert egyelőre az üzemek még tartanak a beáramló, begyűrűző anyagok árá­tól, elsősorban a szabadáras- termékek árala­kulásától. Várhatóan kismértékben növekszik a gabona-termőterület nagysága és az állatlét­szám is, és több üzem vállalkozik az állatte­nyésztő telepek rekontsrukciójára is. összességében tehát a kép kedvezőnek lát­szik, de azt is látni kell, hogy ezek az intéz­kedések a sok év óta felgyülemlett feszültséget nem tudják teljes egészében levezetni. Alapvető problémákból marad bőven a következő idő­szakra is. Mindenesetre a VII. ötéves terv indí­tását, a mezőgazdasági szabályozók hatásának tendenciáját elfogadhatónak tartjuk Tolna megyében. A tervidőszak további éveiben is ha­sonló intézkedésekre szeretnénk biztatni az ille­tékeseket. Ügy gondolom, hogy ez nemcsak a mezőgazdaság, hanem a magyar népgazdaság együttes érdeke. Tisztelt Képviselőtársak! Az ötéves prog­ram nagyon lényeges részének tartom a termő­föld ésszerű hasznosításával, a termőföld csök­kenésének megakadályozásával foglalkozó cél­kitűzéseket. Ez a 18 millió tonna gabona meg­termelésének egyik leglényegesebb feltétele. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy éppen egy korábbi országgyűlési felszólalás kap­csán a VII. ötéves tervidőszakban megoldódik Tolna megye egy jelentős részének, a Sárköz­nek a vízrendezési gondja egy térségi meliorá­ciós program keretében. Elgondolkodtató viszont, hogy megyénkben jelenleg üzemen belüli komp­lex meliorációs program indítását nem tervezik a gazdaságok, pedig még mindig nagy tartalékok vannak e területen. Elsősorban a feltételrendszeren kellene vál­toztatni, ha azt akarjuk, hogy a célkitűzések e területen valóra váljanak, mert a jelenlegi ösz­tönzőrendszer, megítélésem szerint, erre nem alkalmas. És .ha már a termőföld védelméről beszé­lünk, szeretnék egy olyan kérdésről is szólni, ami talán nem is tartozik az országgyűlés elé, de változtatni kellene a következő időszakban ezen helyzeten. A közutak melletti terüle­tekről, az útpadkákról van szó. Az országot jár­va, azt tapasztalhatjuk, hogy a főutak kivéte­lével ezek a területek általában, enyhén szólva, nincsenek rendben. Gyomot, gyommagot terem­nek és tele vannak olyan fákkal, amelyek aka­dályozzák a mezőgazdasági termelést és közle­kedési biztonsági gondokat is okoznak. Ezek a területek nem a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonai, a közúti igazgatóságok pedig, infor­mációm szerint, nem rendelkeznek a karban­tartáshoz szükséges technikai és személyi fel­tételekkel. Az lenne a javaslatom, hogy az ille­tékes tárcák, és itt elsősorban a közlekedésire és mezőgazdaságira gondolok, a mezőgazdasági nagyüzemekkel közösen találjanak valami meg­oldást a következő ötéves terv folyamán az elő­relépést illetően. Ügy gondolom, hogy valamennyi mezőgaz­dasági nagyüzem partner lenne ebben a mun­kában megfelelő érdekeltség esetén. És talán azt is elmondhatjuk, hogy ez nem kevés gazdasági hasznot hozna és egy olyan országban, ahol több mint tízmillió külföldi fordul meg egy évben, idegenforgalmi szempontból sem elha­nyagolható. Tisztelt Képviselőtársak! Találkoztam már többször olyan véleménnyel, hogy a mezőgaz­daságnak, a mezőgazdászoknak könnyű a dolga, jól tudnak panaszkodni és mindent meg tud­nak magyarázni az időjárással. Azt hiszem, ha ez így lenne, ha ezen múlna, akkor a mezőgaz­daság eredményei nem lennének olyanok, mint amelyekről sokat lehet hallani az utóbbi időben. Igaz, hogy nem szoktuk a véleményünket takar­gatni, de amikor mi a gazdálkodáshoz szükséges feltételeket kérjük, ezt azért tesszük, mert sze­retnénk a jövőben is olyan szinten hozzájárulni az ország gondjainak megoldásához, mint ami­lyen figyelem kíséri az utóbbi időben a magyar mezőgazdaságot. Természetesen mi a mezőgazdaság eredmé­nyeit nem a többi ágazat rovására, hanem a többi ágazattal együtt, jó ipari háttérrel, jó infra­struktúra mellett tudjuk elképzelni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy segítséget, s feltétele­ket nem mindig másoktól kell várnunk, mert még mindig vannak szakterületünkön belül is olyan szervezési, gazdálkodási, kihasználatlan lehetőségek, amelyek megoldását nem a párttól, és nem a kormánytól kell várni, hanem saját magunktól. Annak is szívesen hangot adunk, hogy hála az utóbbi évek jó politikájának, agrárpolitiká­jának, talán soha nem volt olyan jó a mezőgaz­daság társadalmi megítélése, mint ma. Érezzük, hogy sokan drukkolnak jóértelemben a mező­gazdaság sikereiért, eredményeiért. Mi ezzel a 11 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents