Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

235 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 236 més és 15 ezer vagonnal több vágóállatot értéke­sítettek nagyüzemeink. Nem sokkal vigasztalóbb a kép, ha nehéz­iparunk két olyan fontos alágazatáról beszélünk, mint a bányászat és a kohászat. De éreztük a szi­gorodást, a felhalmozási források kényszerű visz­szafogását a tanácsi fejlesztéspolitikában is. A központi korlátozások, a tervezettet meghaladó ár- és költségnövekedések miatt a tanácsi fej­lesztési lehetőségek lényegesen csökkentek. A feladatok rangsorolásával, szigorúbb gazdálko­dással, új erőforrások feltárásával, rugalmas át­csoportosításokkal a negatív hatások jelentős ré­szét csökkentettük. Eredményeként megyénkben a lakossági alapellátás színvonalát észrevehetően javítani tudtuk, zavartalan volt a tanácsi intéz­mények működése, fejlődött a megye infrastruk­turális hálózata, egyetlen tervidőszakban sem épült annyi tanterem. Sikeres tervidőszaka volt az egészségügy fejlesztésének, öt év alatt soha­sem jutottak ennyien egészséges ivóvízhez. A tanácsok fontos politikai és gazdasági követel­ményeket teljesítettek azzal, hogy óvták az ellá­tás elért színvonalát, kielégítették a halaszthatat­lan szükségleteket, mindezek kedvezően hatottak a lakosság közérzetére. Veszteséglistánkon azon­ban meglehetősen érzékeny dolgokat kellett el­könyvelnünk. Ezek közül a legsúlyosabb: a ter­vezett több mint tízezer állami lakás helyett kö­zel hatezret tudtunk csak felépíteni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek me­gyei tapasztalatainak néhány markáns jellem­zőjét azért is említettem, mert mezőgazdaságunk, kohászatunk, bányászatunk infrastruktúránk helyzete, nem beszélve most az átlagosnál na­gyobb fokú környezetszennyeződésekről, az apró­falvakról, a deviáns rétegek magas arányáról, jól jelzi, hogy vannak olyan térségek az országban, ahol az elmúlt évek nehézségei halmozottan je­lentkeztek. Ezek közül legsúlyosabb gondjainkat azért emeltem ki, mert komoly reményeket fű­zünk az elmaradott térségek fejlesztésével kap­csolatos programhoz. Félezer községből, amiről szólt Faluvégi elvtárs, megyénkben található 143 község. Örömmel olvastam, hogy a Miniszterta­nács határozati javaslata azzal számol, hogy töb­bek között Borsod-Abaúj-Zemplén megye kije­lölt térségeiben már a VII. ötéves tervidőszak­ban érzékelhető előrehaladás történhet a társa­dalmi, gazdasági hátrányok mérséklésében. A program megvalósításától várjuk a gyenge ter­mőhelyi adottságokkal küszködő termelőszövet­kezeteink sorsának rendezését. Rendezést mon­dok, mert tapasztalat, hogy a sorozatosan vissza­térő pénzügyi szanálások nem adtak és nem ad­nak kielégítő megoldást. El kell dönteni, méghozzá annak ismereté­ben, hogy az elmaradott területen a termelőszö­vetkezetek legtöbbször a megélhetés egyetlen forrását jelentik, szükség van-e tevékenységük­re? Ha igen, akkor többségüknek tartós kedvez­ményeket kell adni, hogy megteremthessék mű­ködésük alapjait. Ezért abban bízunk, hogy ez a program nem egyszerűen egyszeri juttatásokat, hanem világos, a társadalmi gazdaságosság és a területfejlesztés problematikáját egészségesen ötvöző cselekvéssorozatot tartalmaz majd. A tervjavaslattól azt várjuk, hogy változnak a vi­szonyok a kohászatban és a bányászatban is. Mire gondolok? Olyan modernizálásra, amely előtérbe helyezi a minőséget, az energiával való takarékosságot, amely számol az emberi munka hatékonyságának a növekedésével, a termelés szerkezetének azzal az átalakításával, amelyek a minisztertanácsi határozattervezetben fogalma­zódtak meg. Tudjuk, hogy egy ilyen kohászat ke­vesebb munkaerőt igényel, s a felszabadulok munkába állítására újabb foglalkoztatási lehető­ségeket kell nekünk is a megyében teremteni és ebben megtaláljuk a tanácsok felelősségét és kö­telezettségeit is. Eldöntendő kérdésnek tartjuk azt is, hogy az ország növekvő szénszükségletét importból vagy itthoni termelésből elégítjük-e ki. Ha mód van rá, az a véleményünk, hogy itthoni termelésből oldjuk meg, erre elegendő érvet hozott fel Mérei képviselőtársam. Mi, borsodiak reméljük, hogy sor kerül a dubicsányi bánya beruházására, meg­felelő számú bányászlakás épül, s csökkennek a bányászat munkaerőgondjai is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy a központi programok lehetőségeit valóban lehetőségként kell értelmezni. Valóra­váltásukhoz mindenekelőtt arra van szükség, hogy a közvetlenül érintettek mozgósítsák első­sorban meglévő erőforrásaikat, kapcsolódjanak a központi célkitűzésekhez, a gazdálkodó szerveze­tek és a tanácsok pedig hangolják össze fejlesz­tési elgondolásaikat. Megyénk tanácsai VII. öt­éves tervkoncepciójukat ezek figyelembevételé­vel igyekeztek megfogalmazni. Fejlesztéspolitikánk területi súlypontjainak kijelölésekor előtérbe helyeztük a községeket, ahol elegedhetetlennek tartjuk az infrastrukturá­lis ellátás javítását. Ezért beruházási forrásaink egyharmadát a falvak fejlesztésére kívánjuk for­dítani, ami 10 százalékkal haladja meg az előző tervidőszakét. Csak egyetlen példát említve: je­lenleg 204 községünkben nincs közműves víz. Ezért egyetértek azzal a törvényjavaslatban meg­fogalmazott szándékkal, amely ennek preferált fejlesztését célozza. Közös erőfeszítések szándéka motiválta a megyei tanács döntését akkor is, amikor a váro­sok kategóriájából két nagymúltú kohászváro­sunk, Miskolc és özd kiemelt fejlesztése mellett foglalt állást. Tervkoncepciónk a lakásellátás javításával számol, hiszen a megyei 15 ezer lakásigénylésé­ből több mint 11 ezer Miskolcon van. Itt az in­tézményhálózat minőségi fejlesztése sem tűr már halasztást. Növelni kell a kommunális szolgálta­tás, de nem utolsósorban a tömegközlekedés szín­vonalát is. Megyénkben a tanácsok VII. öt­éves tervi koncepciója számol a lakások nagyobb arányú felújításával, korszerűsítésével, az egész­ségügyi intézmények rekonstrukciójával, s jobb műszerellátottságával, nem utolsósorban három­ezer ötszázzal több középiskolás fogadásával. Tisztelt Országgyűlés! Teljes' mértékben egyetértek a tanácsi gaz­daságirányítás jelzett korszerűsítésével. A helyi önállóság jelentős növelése alapvető feltétele a kezdeményezőkészség, a racionálisabb gazdálko­dás kibontakoztatásának és már eddig is igazol-

Next

/
Thumbnails
Contents