Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

235 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 236 més és 15 ezer vagonnal több vágóállatot értékesítettek nagyüzemeink. Nem sokkal vigasztalóbb a kép, ha nehéziparunk két olyan fontos alágazatáról beszélünk, mint a bányászat és a kohászat. De éreztük a szigorodást, a felhalmozási források kényszerű viszszafogását a tanácsi fejlesztéspolitikában is. A központi korlátozások, a tervezettet meghaladó ár- és költségnövekedések miatt a tanácsi fejlesztési lehetőségek lényegesen csökkentek. A feladatok rangsorolásával, szigorúbb gazdálkodással, új erőforrások feltárásával, rugalmas átcsoportosításokkal a negatív hatások jelentős részét csökkentettük. Eredményeként megyénkben a lakossági alapellátás színvonalát észrevehetően javítani tudtuk, zavartalan volt a tanácsi intézmények működése, fejlődött a megye infrastrukturális hálózata, egyetlen tervidőszakban sem épült annyi tanterem. Sikeres tervidőszaka volt az egészségügy fejlesztésének, öt év alatt sohasem jutottak ennyien egészséges ivóvízhez. A tanácsok fontos politikai és gazdasági követelményeket teljesítettek azzal, hogy óvták az ellátás elért színvonalát, kielégítették a halaszthatatlan szükségleteket, mindezek kedvezően hatottak a lakosság közérzetére. Veszteséglistánkon azonban meglehetősen érzékeny dolgokat kellett elkönyvelnünk. Ezek közül a legsúlyosabb: a tervezett több mint tízezer állami lakás helyett közel hatezret tudtunk csak felépíteni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek megyei tapasztalatainak néhány markáns jellemzőjét azért is említettem, mert mezőgazdaságunk, kohászatunk, bányászatunk infrastruktúránk helyzete, nem beszélve most az átlagosnál nagyobb fokú környezetszennyeződésekről, az aprófalvakról, a deviáns rétegek magas arányáról, jól jelzi, hogy vannak olyan térségek az országban, ahol az elmúlt évek nehézségei halmozottan jelentkeztek. Ezek közül legsúlyosabb gondjainkat azért emeltem ki, mert komoly reményeket fűzünk az elmaradott térségek fejlesztésével kapcsolatos programhoz. Félezer községből, amiről szólt Faluvégi elvtárs, megyénkben található 143 község. Örömmel olvastam, hogy a Minisztertanács határozati javaslata azzal számol, hogy többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megye kijelölt térségeiben már a VII. ötéves tervidőszakban érzékelhető előrehaladás történhet a társadalmi, gazdasági hátrányok mérséklésében. A program megvalósításától várjuk a gyenge termőhelyi adottságokkal küszködő termelőszövetkezeteink sorsának rendezését. Rendezést mondok, mert tapasztalat, hogy a sorozatosan visszatérő pénzügyi szanálások nem adtak és nem adnak kielégítő megoldást. El kell dönteni, méghozzá annak ismeretében, hogy az elmaradott területen a termelőszövetkezetek legtöbbször a megélhetés egyetlen forrását jelentik, szükség van-e tevékenységükre? Ha igen, akkor többségüknek tartós kedvezményeket kell adni, hogy megteremthessék működésük alapjait. Ezért abban bízunk, hogy ez a program nem egyszerűen egyszeri juttatásokat, hanem világos, a társadalmi gazdaságosság és a területfejlesztés problematikáját egészségesen ötvöző cselekvéssorozatot tartalmaz majd. A tervjavaslattól azt várjuk, hogy változnak a viszonyok a kohászatban és a bányászatban is. Mire gondolok? Olyan modernizálásra, amely előtérbe helyezi a minőséget, az energiával való takarékosságot, amely számol az emberi munka hatékonyságának a növekedésével, a termelés szerkezetének azzal az átalakításával, amelyek a minisztertanácsi határozattervezetben fogalmazódtak meg. Tudjuk, hogy egy ilyen kohászat kevesebb munkaerőt igényel, s a felszabadulok munkába állítására újabb foglalkoztatási lehetőségeket kell nekünk is a megyében teremteni és ebben megtaláljuk a tanácsok felelősségét és kötelezettségeit is. Eldöntendő kérdésnek tartjuk azt is, hogy az ország növekvő szénszükségletét importból vagy itthoni termelésből elégítjük-e ki. Ha mód van rá, az a véleményünk, hogy itthoni termelésből oldjuk meg, erre elegendő érvet hozott fel Mérei képviselőtársam. Mi, borsodiak reméljük, hogy sor kerül a dubicsányi bánya beruházására, megfelelő számú bányászlakás épül, s csökkennek a bányászat munkaerőgondjai is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy a központi programok lehetőségeit valóban lehetőségként kell értelmezni. Valóraváltásukhoz mindenekelőtt arra van szükség, hogy a közvetlenül érintettek mozgósítsák elsősorban meglévő erőforrásaikat, kapcsolódjanak a központi célkitűzésekhez, a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok pedig hangolják össze fejlesztési elgondolásaikat. Megyénk tanácsai VII. ötéves tervkoncepciójukat ezek figyelembevételével igyekeztek megfogalmazni. Fejlesztéspolitikánk területi súlypontjainak kijelölésekor előtérbe helyeztük a községeket, ahol elegedhetetlennek tartjuk az infrastrukturális ellátás javítását. Ezért beruházási forrásaink egyharmadát a falvak fejlesztésére kívánjuk fordítani, ami 10 százalékkal haladja meg az előző tervidőszakét. Csak egyetlen példát említve: jelenleg 204 községünkben nincs közműves víz. Ezért egyetértek azzal a törvényjavaslatban megfogalmazott szándékkal, amely ennek preferált fejlesztését célozza. Közös erőfeszítések szándéka motiválta a megyei tanács döntését akkor is, amikor a városok kategóriájából két nagymúltú kohászvárosunk, Miskolc és özd kiemelt fejlesztése mellett foglalt állást. Tervkoncepciónk a lakásellátás javításával számol, hiszen a megyei 15 ezer lakásigényléséből több mint 11 ezer Miskolcon van. Itt az intézményhálózat minőségi fejlesztése sem tűr már halasztást. Növelni kell a kommunális szolgáltatás, de nem utolsósorban a tömegközlekedés színvonalát is. Megyénkben a tanácsok VII. ötéves tervi koncepciója számol a lakások nagyobb arányú felújításával, korszerűsítésével, az egészségügyi intézmények rekonstrukciójával, s jobb műszerellátottságával, nem utolsósorban háromezer ötszázzal több középiskolás fogadásával. Tisztelt Országgyűlés! Teljes' mértékben egyetértek a tanácsi gazdaságirányítás jelzett korszerűsítésével. A helyi önállóság jelentős növelése alapvető feltétele a kezdeményezőkészség, a racionálisabb gazdálkodás kibontakoztatásának és már eddig is igazol-