Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1345 Az Országgyűlés 21. ülése, (Elnök: PÉTER JÁNOS — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket megnyitom. A napirendnek megfelelően folytatjuk a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vi­tát. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PUJA FRIGYES külügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Lázár György elvtárs beszámolójá­ban széleskörű áttekintést adott kormányunk te­vékenységéről, a közel három évvel ezelőtt elfoga­dott kormányprogram megvalósításáról. Beszélt kormányunk külpolitikájáról is, amelyhez én is kapcsolódni szeretnék. Országgyűlésünk ülésére olyan időszakban ke­rült sor, amikor a szélsőséges imperialista körök arra törekszenek, hogy a maguk javára változtassák meg a világban kialakult erőviszonyokat, hogy ka­tonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben. Mindezek következtében a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált. Nem szándékunk a NATO ve­zető köreit azzal vádolni, hogy tudatosan új világ­háborút készítenek elő, de jelenlegi politikájuk nö­veli a háborús veszélyt, nem utolsósorban a nukleá­ris összecsapás veszélyét. A hetvenes évek első felében Európában több fontos nemzetközi problémát sikerült rendezni, csökkent a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen konfrontációjának veszélye, és széleskörű együtt­működés bontakozott ki a különböző társadalmi rendszerű országok között. Az Európában elért ered­mények megszilárdítása kedvező lehetőségeket te­remtett volna a regionális problémák rendezéséhez a világ más térségeiben is. Érthető az európai né­pek — köztük népünk — aggodalma, mert kontinen­sünkön is mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélyez­tetett helyzetbe került. Belső és külső feladataink, a szocializmus és általában a béke ügye szempont­jából meghatározó jelentőséggel bír: sikerül-e meg­őrizni és továbbfejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált európai együttmű­ködést. Tisztelt Képviselőtársaim! A NATO 1979. évi úgynevezett kettős határozatának elfogadása óta a szocialista országok rendszeresen és nagy nyoma­tékkal mutattak rá arra a veszélyre, amelyet az 572 amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéta jelent Európa és az egész világ békéjére. A Szovjetunió számos alkalommal kifejezte készségét az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­ve alapján nyugvó megállapodásra. A nukleáris töltetek egyenlő számára vonatkozó javaslata új­ból bizonyítja ezt. Ugyanakkor szovjet részről hangsúlyozzák: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai nem engedhetik meg, hogy felboruljon a jelenlegi katonai erőegyensúly. A nyugati rakéta­telepítések megfelelő válaszintézkedésekre kész­tetik a Szovjetuniót, a Varsói Szerződés országait. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és gyakorlati tevékenységével arra törekszik, hogy előmozdítsa a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés ügyét. Azon munkálkodunk, hogy a magyar külpolitika sajátos lehetőségeivel hozzájáruljunk a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének januári 1983. június 24-én, pénteken 1346 Politikai Nyilatkozatában összefoglalt javaslatok megvalósításához. A Magyar Népköztársaság kormánya helyesli és támogatja az észak-európai, a közép-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló javaslatokat. Jóindulatúan tanulmányoz­zuk a más európai — és Európán kívüli — atom­mentes övezetekre irányuló kezdeményezéseket is. így üdvözöljük Jurij Andropov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a Balti­tenger térsége is legyen mentes a nukleáris fegyve­rektől. A magunk részéről készek vagyunk együtt­működni minden állammal, valamennyi békeszere­tő erővel a nukleáris katasztrófa megelőzése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a kölcsönös megértés és bizalom erősítése érdekében. Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Népköz­társaság küldöttsége következetesen síkraszáll azért, hogy a madridi találkozó tartalmas, kiegyen­súlyozott záródokumentummal fejeződjék be. Mindent megteszünk, hogy elősegítsük e találkozó eredményes befejezését, hogy Európa a Helsinki Záróokmányban megjelölt úton és szellemben ha­ladjon tovább. Ezt az elvi álláspontunkat erősítette meg Kádár János elvtárs a hat európai semleges és el nem kötelezett ország vezetőinek felhívására adott válaszában. Azoknak az államoknak, amelyektől a találko­zó befejezése függ, nagy a felelőssége. Ha az embe­ri jogok védelme ürügyén továbbra is ragaszkod­nak tarthatatlan követeléseik elfogadásához, lehe­tetlenné teszik a találkozó eredményes befejezését és súlyosan veszélyeztetik a helsinki folyamat sorsát. Tisztelt Országgyűlés! Az európai helyzet alakulása nagy befolyással van az egész világ hely­zetére, amint ezt a Központi Bizottság áprilisi ülé­sének határozata is hangsúlyozta. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a világ más térsé­geiben kialakult válsággócok hatása az európai helyzetre napjainkban nagyobb, mint koráb­ban volt. A nemzetközi feszültség növekedése tovább mélyítette a különböző tartós konfliktusokat, s újabb válsággócok kialakulásához vezetett. Szem­léletesen példázza ezt Izrael agressziója Libanon ellen, s háborús készülődései Szíria megtámadására. Ismert álláspontunk, hogy a közel-keleti vál­ság átfogó, igazságos és tartós rendezésének elen­gedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes kivo­nása valamennyi megszállt arab területről, a pa­lesztinai arab nép önrendelkezési és önálló állam­alapítási jogának elismerése. Támogatjuk olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen va­lamennyi érdekelt fél részt venne, köztük a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet is. Megítélésünk sze­rint az arab államok fezi csúcsértekezletén elfoga­dott terv és az ezzel összhangban álló szovjet ren­dezési javaslat reális kiutat mutat a válságból. Az átfogó megoldást megkerülő, a palesztin nép érdeke­it figyelmen kívül hagyó, különutas egyezségek csak újabb feszültségek forrásai. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt másfél esztendőben Közép-Amerikában és a Karib-tenger térségében kialakult konfliktusok elmérgesedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents