Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1345 Az Országgyűlés 21. ülése, (Elnök: PÉTER JÁNOS — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket megnyitom. A napirendnek megfelelően folytatjuk a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PUJA FRIGYES külügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Lázár György elvtárs beszámolójában széleskörű áttekintést adott kormányunk tevékenységéről, a közel három évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósításáról. Beszélt kormányunk külpolitikájáról is, amelyhez én is kapcsolódni szeretnék. Országgyűlésünk ülésére olyan időszakban került sor, amikor a szélsőséges imperialista körök arra törekszenek, hogy a maguk javára változtassák meg a világban kialakult erőviszonyokat, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben. Mindezek következtében a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált. Nem szándékunk a NATO vezető köreit azzal vádolni, hogy tudatosan új világháborút készítenek elő, de jelenlegi politikájuk növeli a háborús veszélyt, nem utolsósorban a nukleáris összecsapás veszélyét. A hetvenes évek első felében Európában több fontos nemzetközi problémát sikerült rendezni, csökkent a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen konfrontációjának veszélye, és széleskörű együttműködés bontakozott ki a különböző társadalmi rendszerű országok között. Az Európában elért eredmények megszilárdítása kedvező lehetőségeket teremtett volna a regionális problémák rendezéséhez a világ más térségeiben is. Érthető az európai népek — köztük népünk — aggodalma, mert kontinensünkön is mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélyeztetett helyzetbe került. Belső és külső feladataink, a szocializmus és általában a béke ügye szempontjából meghatározó jelentőséggel bír: sikerül-e megőrizni és továbbfejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált európai együttműködést. Tisztelt Képviselőtársaim! A NATO 1979. évi úgynevezett kettős határozatának elfogadása óta a szocialista országok rendszeresen és nagy nyomatékkal mutattak rá arra a veszélyre, amelyet az 572 amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéta jelent Európa és az egész világ békéjére. A Szovjetunió számos alkalommal kifejezte készségét az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján nyugvó megállapodásra. A nukleáris töltetek egyenlő számára vonatkozó javaslata újból bizonyítja ezt. Ugyanakkor szovjet részről hangsúlyozzák: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai nem engedhetik meg, hogy felboruljon a jelenlegi katonai erőegyensúly. A nyugati rakétatelepítések megfelelő válaszintézkedésekre késztetik a Szovjetuniót, a Varsói Szerződés országait. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és gyakorlati tevékenységével arra törekszik, hogy előmozdítsa a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés ügyét. Azon munkálkodunk, hogy a magyar külpolitika sajátos lehetőségeivel hozzájáruljunk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének januári 1983. június 24-én, pénteken 1346 Politikai Nyilatkozatában összefoglalt javaslatok megvalósításához. A Magyar Népköztársaság kormánya helyesli és támogatja az észak-európai, a közép-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló javaslatokat. Jóindulatúan tanulmányozzuk a más európai — és Európán kívüli — atommentes övezetekre irányuló kezdeményezéseket is. így üdvözöljük Jurij Andropov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a Baltitenger térsége is legyen mentes a nukleáris fegyverektől. A magunk részéről készek vagyunk együttműködni minden állammal, valamennyi békeszerető erővel a nukleáris katasztrófa megelőzése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a kölcsönös megértés és bizalom erősítése érdekében. Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Népköztársaság küldöttsége következetesen síkraszáll azért, hogy a madridi találkozó tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentummal fejeződjék be. Mindent megteszünk, hogy elősegítsük e találkozó eredményes befejezését, hogy Európa a Helsinki Záróokmányban megjelölt úton és szellemben haladjon tovább. Ezt az elvi álláspontunkat erősítette meg Kádár János elvtárs a hat európai semleges és el nem kötelezett ország vezetőinek felhívására adott válaszában. Azoknak az államoknak, amelyektől a találkozó befejezése függ, nagy a felelőssége. Ha az emberi jogok védelme ürügyén továbbra is ragaszkodnak tarthatatlan követeléseik elfogadásához, lehetetlenné teszik a találkozó eredményes befejezését és súlyosan veszélyeztetik a helsinki folyamat sorsát. Tisztelt Országgyűlés! Az európai helyzet alakulása nagy befolyással van az egész világ helyzetére, amint ezt a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata is hangsúlyozta. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a világ más térségeiben kialakult válsággócok hatása az európai helyzetre napjainkban nagyobb, mint korábban volt. A nemzetközi feszültség növekedése tovább mélyítette a különböző tartós konfliktusokat, s újabb válsággócok kialakulásához vezetett. Szemléletesen példázza ezt Izrael agressziója Libanon ellen, s háborús készülődései Szíria megtámadására. Ismert álláspontunk, hogy a közel-keleti válság átfogó, igazságos és tartós rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai arab nép önrendelkezési és önálló államalapítási jogának elismerése. Támogatjuk olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen valamennyi érdekelt fél részt venne, köztük a Palesztin Felszabadítási Szervezet is. Megítélésünk szerint az arab államok fezi csúcsértekezletén elfogadott terv és az ezzel összhangban álló szovjet rendezési javaslat reális kiutat mutat a válságból. Az átfogó megoldást megkerülő, a palesztin nép érdekeit figyelmen kívül hagyó, különutas egyezségek csak újabb feszültségek forrásai. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt másfél esztendőben Közép-Amerikában és a Karib-tenger térségében kialakult konfliktusok elmérgesedtek.