Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-20
1265 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án csütörtökön 1266 függ, amelybe elsősorban a világpiaci helyzet következtében kerültek. Ez azzal járt megyénkben, hogy csökkent a vezetők magabiztossága, létbizonytalanság is tapasztalható az itt dolgozó emberekben, kohászokban. Ezek a gondjaink azért nem jártak súlyosabb következményekkel eddig, mert kormányunk vállalataink meÜé állt. Ezt a támogatást e helyről is szeretném megköszönni. Az első félév tapasztalatai újból azt mutatják, hogy erre a támogatásra 1983-ban is szükség van. A kohászat, a vegyipar nehézségei mellett elismerésre méltó több vállalatunknál a jól szervezett munka, az intenzív fejlesztés, a jó piacérzékenység, a feldolgozás mértékének emelése, ami jó eredményeket adott. örömmel adhatok számot arról is, hogy mezőgazdasági üzemeink mutattak az elmúlt két-három évben legtöbb megújulási készséget, javult megyénkben a gazdálkodás eredményessége, csökkent a veszteséges gazdaságok száma, fellendült a melléküzemági tevékenység. Mezőgazdaságunk általános fejlődésében a vezetés színvonalának javítása érdekében kifejtett erőfeszítések, a kedvező időjárás mellett közrejátszott az a támogatás is, amelyet a kormánytól kaptunk. Az 1983. évi terméskilátásaink megyénkben még ma biztatóak. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban szeretnék röviden főbb társadalompolitikai, szociális gondjainkról is szólni, annyival is inkább mert jelenleg megyénkben nem a dolgozó korosztály, hanem a fiatal pályakezdők, az ifjúság ügye vált fő kérdéssé. A fiataloknál a legnagyobb gond ma is a lakáskérdés. Nem vitatható, hogy a lakásgazdálkodás új rendszere jobb, igazságosabb a korábbinál, tény azonban, hogy az egyidejűleg jelentkező telek- és építőanyag-hiány, az építőipari árszínvonal növekedése a lakással nem bíró fiatalokat érinti elsősorban kedvezőtlenül. Tanácsaink igyekeznek kihasználni a fiatalok lakáshoz juttatásának különböző lehetőségeit, hiszen a megyében nyilvántartott mintegy 15 ezer jogos lakásigénylő csaknem fele a fiatal házasok közül kerül ki. A kétlépcsős lakásbiztosítással, a leadott bérlakások, félkészlakások építésével, kedvezményes telekbiztosítással is segítjük a gond enyhítését. Az utóbbi három évben kiutalt mintegy 10 ezer lakás 53 százalékát is fiatal házasok kapták. Ennek ellenére a megújított lakáskórelmek nagy részét a fiatalok nyújtják be. Ez ma megyénk szociális feszültségeinek talán a legfontosabbika, és látni kell, hogy rövid távon központi segítség nélkül nem birkózunk meg ezzel a kérdéssel. A lakáskérdésen túl a fiatalok foglalkoztatása is súlyos gondként nehezedik a megye vezetésére. Az elmúlt héten számoltunk be az Állami Ifjúsági Bizottság előtt az ifjúság foglalkoztatási helyzetéről. Sajátosnak érzett gondjaink közül most kettőt szeretnék megemlíteni. Megyénk gazdasági helyzete, a nehézipar túlsúlya miatt igen nehéz kérdés elsősorban az érettségizett lányok elhelyezkedése. Bármennyire is törekszünk, önerőből nem tudunk megnyugtató megoldást biztosítani, foglalkoztatásukra nem vagyunk felkészülve. Sajnálatos, de száraz tények figyelmeztetnek arra is, hogy növekszik megyénkben a fiatalok bűnözése. Ebben nagy szerepet játszik a cigány lakosság magas aránya, az általános iskolából, szakmunkásképzőből lemorzsolódók igen nagy hányada cigány tanuló, akik potenciális utánpótlást jelentenek a fiatalkorú bűnözésnek, de helyenként közrejátszanak a foglalkoztatás nehézségei is. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretesek az idősebb korúakkal kapcsolatos gondjaink. Ezért általános egyetértéssel találkozott a párt- és a kormány elhatározása, a családipótlék, áz alacsony nyugdíjak emelése. Napjainkban a nyugdíjkorhatárhoz közeledőknél újabb feszültség tapasztalható. Érzékelhető nyugtalanságot keltett az a híresztelés, hogy rövidesen újabb intézkedések várhatók, amelyek csökkentik nyugdíjukat. A kisebbfajta pánik negatív hatását abban látjuk, hogy sok értékes vezetői tapasztalattal, nagy szakmai tudással bíró, még alkotni tudó dolgozó tesz erőfeszítéseket mielőbbi nyugdíjazása érdekében, arról nem is beszélve, hogy a váratlanul jelentkező nagyszámú vezetői utánpótlást nem lehet törésmentesen megoldani. Közvéleményünket helyes volna az elképzelésekről tájékoztatni. Kedves Képviselő Elvtársak! Az elmúlt években problémáinkkal gyakran fordultunk a kormány elnökéhez, a különböző minisztériumok, főhatóságok vezetőihez. Nyitottak, megértőek voltak, egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy az általunk felvetett problémával érdemben ne foglalkoztak volna, és ha nem is születtek számunkra mindig kedvező döntések, segítő szándékukat akkor is éreztük. A kormány tagjainak megyénkben tett látogatásai, a tárcák vezetőivel folytatott konzultációk sok segítséget jelentettek munkánkhoz. A kedvező tapasztalatok reméljük, azokat is elhozzák a megyébe, akikkel eddig a helyszínen nem sikerült problémáinkat egyeztetni. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a kormányzati munka színvonalának, a központi irányítás hatékonyságának további emelése a megyék érdeke is. Egyetértünk a kormánynak azzal az elhatározásával, hogy növeli a központi irányítás hatékonyságát és a helyi önállóságot. Ez utóbbi megvalósításában jelentős szerepet játsznak a tanácsok. Tanácsaink munkájához, a munka további fejlődéséhez erőt ad az a minősítés, amit pártunk központi Bizottságától és a kormánytól kaptak. Tanácsaink ereményesen dolgoztak a XII. kongreszszuson és a kormányprogramban meghatározott célok • megoldásán, munkájukkal részesei annak, hogy lakosságunk szociális biztonságban él, életkörülményei javultak. Tanácsaink éltek megnövekedett önállóságukkal, egyre jobban érvényesülnek a helyi önállóság olyan nélkülözhetetlen elemei, mint a kezdeményezőkészség, a lakosság ellátásáért érzett felelősség. Munkájukkal részesei annak a jelentős vívmánynak, hogy az ellátási színvonal nem csökkent, sot a lakosság közérzetét leginkább befolyásoló területeken — lakás, oktatás egészségügy, kommunális, ivóvíz-, áruellátás — tekintetében jelentős fejlődést tartalmaz az eddigi mérleg. A tanácstagok, tanácsi vezetők és dolgozók körében egyetértés van abban, hogy az eddig tett kormányzati intézkedések erősítették mind a központi irányítást, mind a helyi önállóságot, új követelményeket állítottak a tanácsi szervek munkájával szemben. Hyen helyzetben mégis vannak számunk-