Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1263 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1264 a társadalom-, a műszaki és a természettudományi kutatások egyidejű, céljainkkal egyező fejlesztésé­ben. Másodszor, hogy a tudomány rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőket a legfontosabb és a legtöbbet ígérő feladatok megoldására összponto­sítsunk. Űgy vélem, ez jogos igény. A magunk ré­széről viszont indokoltnak tartjuk azt a sürgetést, hogy gyorsítsuk meg, segítsük elő a valós eredmé­nyek gyakorlati bevezetését. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a békés egymás mellett élés elveinek szellemében az elmúlt években is aktív, sokoldalú külpolitikai tevékeny­séget folytatott. Mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a különféle nemzetközi szervezetekben — köztük az ENSZ-ben, amelynek közgyűlése a jelen­legi ülésszakra magyar elnököt választott —, de valamennyi más fórumon is a béke, a haladás elkö­telezett híveként léptünk fel. Soha, egyetlen tárgyaló partnerünk előtt sem hagytunk kétséget afelől, hogy külpolitikánkban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagál­lamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz főződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése, mert ebben látjuk nemzeti lé­tünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biz­tosítékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő orszá­gokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés országokkal meglevő kapcsolatainkat is. A jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk szo­cialista hazánk, dolgozó népünk békéjéről. Ezért szövetségeseinkkel együtt számos, a leszerelést, a nemzetközi együttműködést szolgáló fontos kezde­ményezést tettünk. Részesei és aláírói vagyunk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ez év januári, nagy jelentőségű prágai politikai nyilat­kozatának. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nem­zetközi biztonság megszilárdítására előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait. Nagy fontosságot tulajdonítunk az európai hagyo­mányos fegyveres erők és fegyverzetek"csökkentésé­nek, támogatjuk az atomfegyvermentes övezetek létrehozását. Az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet résztvevőinek madridi találko­zóján képviselőink kezdettől megegyezésre törekvő, aktív tevékenységet fejtenek ki. Síkra szállunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államok függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a népek önrendelkezési jogá­nak tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. Meggyőződésünk, hogy a nuk­leáris katasztrófa elkerülhető, a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocia­lista közösség és a haladó országok következetes bé­kepolitikája, a nyugati világ józanul gondolkodó politikusainak, a békéért aggódok nagy tömegeinek mind határozottabb fellépése az emberiség szellemi és anyagi erőit tékozló fegyverkezési verseny ellen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elv­társak! A kormány ezúttal is arra törekedett, hogy őszintén és felelősen szóljon jelenlegi helyzetünk­ről, szándékairól és törekvéseiről, mert úgy véli, hogy csak így számíthat a munkájához nélkülözhe­tetlen segítségre. Meggyőződésem, hogy nehézsé­geink leküzdésében, feladataink megoldásában a jövőben is építhetünk az Önök, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk meg­értésére és támogatására. Ennek jegyében kérem a kormány beszámoló­jának megvitatását és jóváhagyását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójához 23 képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Dr. Ladányi József képviselőtársunk felszólalása követ­kezik : DR. LADÁNYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyű­lés! Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tapasztalatok alapján szeretném erősíteni a Minisztertanács el­nökének azt a megállapítását, hogy hazánk belpo­litikai helyzete kiegyensúlyozott, a törvényes rend szilárd, az állam intézményi rendszere zavartalanul működik. Megyei értékelésünk azt mutatja, hogy a kongresszusi határozatok, a kormány programja cselekvő támogatást élveznek, céljainkkal a dolgo­zók többsége egyetért. Az emberek jelentős része megérti, hogy a bonyolultabb nemzetközi viszo­nyok, a kedvezőtlen világgazdasági körülmények dolgozókra és vezetőkre egyaránt nagyobb terhe­ket rónak. Ugyanakkor azt sem titkolhatjuk, hogy az el­múlt években a közhangulat romlott. Ennek okait a nemzetközi helyzet feszültségeiben, a népgazda­ság gondjainak fokozódásában és ellentmondásos fejlődésében, a szociális feszültségek növekedésé­ben, átrendeződésében látjuk. A VI. ötéves tervben fő feladatnak megyénk­ben is a népgazdasági egyensúly javításának elő­segítését, az életszínvonal megőrzését, a teljes fog­lalkoztatás fenntartását határoztuk meg. Az el­telt időszakban a termelés összességében differen­ciáltan növekedett. Súlyos gondunk, hogy sok vállalatunknál a ter­melésnövekedés nem járt együtt a hatékonyság, a minőség javulásával, sőt kohászatunkban és a vegyipar egyes ágaiban a hatékonyság — döntően a kapacitások kihasználatlansága miatt — romlott. Közvéleményünket különösen foglalkoztatja né­hány olyan probléma, amely megyénk iparát sú­lyosan érinti. A Parlament egyik korábbi ülésén is volt szó már arról, hogy a jelenleginél lényegesen több érde­mi segítséget igényel a megye szénbányászata. Az ország háztartási szénszükségletének jelentős részét a borsodi bányák elégítik ki. Az évről évre növekvő feladatok ellátása azonban egyre súlyosabb gondok­kal jár. A szükségletek kielégítését a jelenlegi szín­vonalon is csak úgy tudják bányászaink biztosí­tani, hogy évek óta vállalják : szabadnapjaik több­ségén leszállnak a föld mélyébe. Ennek a kényszerű helyzetnek az állandósulása előbb-utóbb mind emberi, mind termelési oldalról károsan hat. Legkritikusabb helyzetben a megye ipari terme­lésének egyötödét adó, nîintegy 40 ezer embert foglalkoztató kohászatunk van. Tapasztalataink szerint egyetértve azzal, hogy vállalatainknak is vannak és nem kevés tennivalói, gazdálkodásunk eredményessége elsősorban nemcsak saját munká­juktól, hanem attój a közgazdasági környezettől

Next

/
Thumbnails
Contents