Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1263 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1264 a társadalom-, a műszaki és a természettudományi kutatások egyidejű, céljainkkal egyező fejlesztésében. Másodszor, hogy a tudomány rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőket a legfontosabb és a legtöbbet ígérő feladatok megoldására összpontosítsunk. Űgy vélem, ez jogos igény. A magunk részéről viszont indokoltnak tartjuk azt a sürgetést, hogy gyorsítsuk meg, segítsük elő a valós eredmények gyakorlati bevezetését. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a békés egymás mellett élés elveinek szellemében az elmúlt években is aktív, sokoldalú külpolitikai tevékenységet folytatott. Mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a különféle nemzetközi szervezetekben — köztük az ENSZ-ben, amelynek közgyűlése a jelenlegi ülésszakra magyar elnököt választott —, de valamennyi más fórumon is a béke, a haladás elkötelezett híveként léptünk fel. Soha, egyetlen tárgyaló partnerünk előtt sem hagytunk kétséget afelől, hogy külpolitikánkban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz főződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése, mert ebben látjuk nemzeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés országokkal meglevő kapcsolatainkat is. A jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk szocialista hazánk, dolgozó népünk békéjéről. Ezért szövetségeseinkkel együtt számos, a leszerelést, a nemzetközi együttműködést szolgáló fontos kezdeményezést tettünk. Részesei és aláírói vagyunk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ez év januári, nagy jelentőségű prágai politikai nyilatkozatának. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság megszilárdítására előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait. Nagy fontosságot tulajdonítunk az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek"csökkentésének, támogatjuk az atomfegyvermentes övezetek létrehozását. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevőinek madridi találkozóján képviselőink kezdettől megegyezésre törekvő, aktív tevékenységet fejtenek ki. Síkra szállunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államok függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető, a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség és a haladó országok következetes békepolitikája, a nyugati világ józanul gondolkodó politikusainak, a békéért aggódok nagy tömegeinek mind határozottabb fellépése az emberiség szellemi és anyagi erőit tékozló fegyverkezési verseny ellen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A kormány ezúttal is arra törekedett, hogy őszintén és felelősen szóljon jelenlegi helyzetünkről, szándékairól és törekvéseiről, mert úgy véli, hogy csak így számíthat a munkájához nélkülözhetetlen segítségre. Meggyőződésem, hogy nehézségeink leküzdésében, feladataink megoldásában a jövőben is építhetünk az Önök, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk megértésére és támogatására. Ennek jegyében kérem a kormány beszámolójának megvitatását és jóváhagyását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójához 23 képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Dr. Ladányi József képviselőtársunk felszólalása következik : DR. LADÁNYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tapasztalatok alapján szeretném erősíteni a Minisztertanács elnökének azt a megállapítását, hogy hazánk belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a törvényes rend szilárd, az állam intézményi rendszere zavartalanul működik. Megyei értékelésünk azt mutatja, hogy a kongresszusi határozatok, a kormány programja cselekvő támogatást élveznek, céljainkkal a dolgozók többsége egyetért. Az emberek jelentős része megérti, hogy a bonyolultabb nemzetközi viszonyok, a kedvezőtlen világgazdasági körülmények dolgozókra és vezetőkre egyaránt nagyobb terheket rónak. Ugyanakkor azt sem titkolhatjuk, hogy az elmúlt években a közhangulat romlott. Ennek okait a nemzetközi helyzet feszültségeiben, a népgazdaság gondjainak fokozódásában és ellentmondásos fejlődésében, a szociális feszültségek növekedésében, átrendeződésében látjuk. A VI. ötéves tervben fő feladatnak megyénkben is a népgazdasági egyensúly javításának elősegítését, az életszínvonal megőrzését, a teljes foglalkoztatás fenntartását határoztuk meg. Az eltelt időszakban a termelés összességében differenciáltan növekedett. Súlyos gondunk, hogy sok vállalatunknál a termelésnövekedés nem járt együtt a hatékonyság, a minőség javulásával, sőt kohászatunkban és a vegyipar egyes ágaiban a hatékonyság — döntően a kapacitások kihasználatlansága miatt — romlott. Közvéleményünket különösen foglalkoztatja néhány olyan probléma, amely megyénk iparát súlyosan érinti. A Parlament egyik korábbi ülésén is volt szó már arról, hogy a jelenleginél lényegesen több érdemi segítséget igényel a megye szénbányászata. Az ország háztartási szénszükségletének jelentős részét a borsodi bányák elégítik ki. Az évről évre növekvő feladatok ellátása azonban egyre súlyosabb gondokkal jár. A szükségletek kielégítését a jelenlegi színvonalon is csak úgy tudják bányászaink biztosítani, hogy évek óta vállalják : szabadnapjaik többségén leszállnak a föld mélyébe. Ennek a kényszerű helyzetnek az állandósulása előbb-utóbb mind emberi, mind termelési oldalról károsan hat. Legkritikusabb helyzetben a megye ipari termelésének egyötödét adó, nîintegy 40 ezer embert foglalkoztató kohászatunk van. Tapasztalataink szerint egyetértve azzal, hogy vállalatainknak is vannak és nem kevés tennivalói, gazdálkodásunk eredményessége elsősorban nemcsak saját munkájuktól, hanem attój a közgazdasági környezettől