Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-30

2021 Az Országgyűlés 30. ülése, munka termelékenysége a termelőágazatokban gyorsabban emelkedjék, mint maga a termelés. Hosszabb távon azt szeretnénk elérni, hogy iparunk 3-4 százalékkal, mezőgazdaságunk 2 szá­zalékkal növelje termelését, a munka termelé­kenysége pedig évről évre 5-6 százalékkal legyen nagyobb. Ez az intenzív gazdasági fejlődés egyik legfontosabb követelménye és az infláció legha­tásosabb ellenszere. Tisztelt Országgyűlés! Miközben az elmúlt években a vártnál jóval nehezebb föltételekkel viaskodtunk, arra is volt energiánk, hogy a hosszabb távú fejlődés érdekében néhány nagy fontosságú ügyben előbbre jussunk. Folyamato­san korszerűsítettük és néhány időálló elem­mel gazdagítottuk a gazdaságirányítási rend­szert, előkészítettük és megkezdtük annak át­fogó továbbfejlesztését. Intézkedések születtek a kormányzati irányítás hatásfokának növelé­sére. Széles körű társadalmi együttműködésben és tudományos háttérre támaszkodva folytattuk az ezredfordulóig kitekintő hosszú távú népgaz­dasági tervezőmunkát, s ennek keretében ki­munkáltuk a népesedési helyzet és a lakásellá­tás javításának távlati programját. Áttekintjük a szociális ellátás intézményeit, hogy azok hatá­sosabban működjenek és jobban figyelembe ve­gyék a rászorultságot. Most folyik a hosszú távú település- és területfejlesztési koncepció társa­dalmi vitája. Az így formálódó irányelveket a kormány a jövő év elején az országgyűlés elé terjeszti. Ezzel kapcsolatos fontos változás: 1986­tól módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rend­szerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásá­val egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv elő­készítését. Mivel ez támaszkodhat már a hosszú távú népgazdasági tervezésre, módunk van arra, hogy a stratégiai súlyú gazdasági, szociális, ok­tatási, népesedési és környezetvédelmi kérdé­sekben a középtávú tervidőszakon legalább 5-10 évvel túlnyúló kitekintésünk legyen, továbbá, hogy hasznosítsuk mindazokat az eredményeket, amelyeket a tudományos kutatómunka jövő­képünk formálásában és a jövőalkotás eszközei­nek feltárásában ért el. Figyelembe fogjuk itt venni azokat az ajánlásokat is, amelyeket a terv­és költségvetési bizottság és a felszólaló képvi­selő elvtársak a mostani ülésszak keretében tet­tek a VII. ötéves tervre nézve. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST-hez tartozó szocialista országok közép­távú terveinek egyeztetésére. Ennek első szaka­sza a közelmúltban ért véget. A következő évek feltételei szempontjából is biztató, hogy a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján a legfontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartható, a partnereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyeztetés most kezdődő, második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlő­désünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Az 1985. évi tervet igyekeztünk úgy kidol­gozni, hogy a folyamatosság és a változás össz­hangja jusson érvényre. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az 84. december 19-én, szerdán 'iä^XcXjjL idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tartanak kezükben a tisztelt képviselő elvtársak, amelyik a megelőző esztendőnél nagyobb fel­adatot vállal magára gazdaságunk korszerűsí­téséből, s többet ígér társadalmi gondjaink eny­hítésében. Így kívánjuk megalapozni azt, hogy hazánk fejlődése töretlen maradjon, hogy a magyar gazdaság az 1980-as évtized második fe­lében föllendüljön. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérem, hogy a törvényjavaslatot fogadják el, és mun­kájukban annak végrehajtását támogassák. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Cserna Sán­dor képviselőtársunk. CSERNA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségve­téséről szóló törvényjavaslat és annak előirány­zatai ha nem is az óhajtott mértékben talál­koznak a választóim véleményével. Nyugodtam merek hivatkozni választóim­ra, hiszen a különböző rendezvényeken és az egyéni beszélgetéseken jó pár éve már rendre elmondják, hogy megértik a jelenlegi helyzetet, egyetértenek azon törekvésekkel, amelyek az egyensúlyi helyzet javítására, megtartására, az életszínvonal elért eredményei megőrzésére irá­nyulnak, de gyakran kérdezik, mikor lépünk már előre. Az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmaz előrelépési lehetőséget, azért mondok lehetősé­get, mert ezt a törvényjavaslatot, amelyet gondolom, jóváhagy az Országgyűlés, végre is kell hajtani. Lázas számítgatások foly­nak az országban, a vállalatok latolgatják, hogy a jövő évben életbe lépő új gazdasági fel­tételrendszerben hogyan tudnak az elvárások­nak, az eredményesebb, hatékonyabb gazdál­kodási követelményeknek megfelelni. A vélemények megoszlanak. Vannak kétke­dők és bizakodók, vannak elszántak és tartózko­dók, mert nemcsak lehetőséget, hanem kényszert is tartalmaz az új szabályozási rendszer. A tör­vényjavaslat számol azzal, hogy a termelőtevé­kenység eredményessége javul, ami lehetővé te­szi a nemzeti jövedelem meghatározott mértékű növekedését, a külgazdasági egyensúly javítását, az életszínvonal szerény mértékű növelését. Ahhoz, hogy ez a mindenki által óhajtott változás bekövetkezzen, minden figyelmünket a termelés felé kell fordítanunk, és a termelésben foglalkoztatottak helyzetével kell kiemelten tö­rődnünk. Tisztelt Országgyűlés! Több mint 32 évig teljesítménybéres munkás voltam, ezért nézzék el nekem, ha másként látok, hallok és gondolko­dom, mint a nyilvánosság előtt állandóan szerep­lő, általam is jogos igényeket megfogalmazó ké­rések, követelések. A másként gondolkodást csupán a sorolás és a valóság ismerete okozza. Az elmúlt évtizedben elszaporodott a sajtó­ban, rádióban, televízióban, de itt az Országgyű­lés ülésein is a különböző intézmények és azok dolgozóinak helyzetét bemutató, hiányosságait

Next

/
Thumbnails
Contents