Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-30

2021 Az Országgyűlés 30. ülése, munka termelékenysége a termelőágazatokban gyorsabban emelkedjék, mint maga a termelés. Hosszabb távon azt szeretnénk elérni, hogy iparunk 3-4 százalékkal, mezőgazdaságunk 2 százalékkal növelje termelését, a munka termelékenysége pedig évről évre 5-6 százalékkal legyen nagyobb. Ez az intenzív gazdasági fejlődés egyik legfontosabb követelménye és az infláció leghatásosabb ellenszere. Tisztelt Országgyűlés! Miközben az elmúlt években a vártnál jóval nehezebb föltételekkel viaskodtunk, arra is volt energiánk, hogy a hosszabb távú fejlődés érdekében néhány nagy fontosságú ügyben előbbre jussunk. Folyamatosan korszerűsítettük és néhány időálló elemmel gazdagítottuk a gazdaságirányítási rendszert, előkészítettük és megkezdtük annak átfogó továbbfejlesztését. Intézkedések születtek a kormányzati irányítás hatásfokának növelésére. Széles körű társadalmi együttműködésben és tudományos háttérre támaszkodva folytattuk az ezredfordulóig kitekintő hosszú távú népgazdasági tervezőmunkát, s ennek keretében kimunkáltuk a népesedési helyzet és a lakásellátás javításának távlati programját. Áttekintjük a szociális ellátás intézményeit, hogy azok hatásosabban működjenek és jobban figyelembe vegyék a rászorultságot. Most folyik a hosszú távú település- és területfejlesztési koncepció társadalmi vitája. Az így formálódó irányelveket a kormány a jövő év elején az országgyűlés elé terjeszti. Ezzel kapcsolatos fontos változás: 1986tól módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Mivel ez támaszkodhat már a hosszú távú népgazdasági tervezésre, módunk van arra, hogy a stratégiai súlyú gazdasági, szociális, oktatási, népesedési és környezetvédelmi kérdésekben a középtávú tervidőszakon legalább 5-10 évvel túlnyúló kitekintésünk legyen, továbbá, hogy hasznosítsuk mindazokat az eredményeket, amelyeket a tudományos kutatómunka jövőképünk formálásában és a jövőalkotás eszközeinek feltárásában ért el. Figyelembe fogjuk itt venni azokat az ajánlásokat is, amelyeket a tervés költségvetési bizottság és a felszólaló képviselő elvtársak a mostani ülésszak keretében tettek a VII. ötéves tervre nézve. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST-hez tartozó szocialista országok középtávú terveinek egyeztetésére. Ennek első szakasza a közelmúltban ért véget. A következő évek feltételei szempontjából is biztató, hogy a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján a legfontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartható, a partnereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyeztetés most kezdődő, második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlődésünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Az 1985. évi tervet igyekeztünk úgy kidolgozni, hogy a folyamatosság és a változás összhangja jusson érvényre. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az 84. december 19-én, szerdán 'iä^XcXjjL idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tartanak kezükben a tisztelt képviselő elvtársak, amelyik a megelőző esztendőnél nagyobb feladatot vállal magára gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében. Így kívánjuk megalapozni azt, hogy hazánk fejlődése töretlen maradjon, hogy a magyar gazdaság az 1980-as évtized második felében föllendüljön. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérem, hogy a törvényjavaslatot fogadják el, és munkájukban annak végrehajtását támogassák. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Cserna Sándor képviselőtársunk. CSERNA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és annak előirányzatai ha nem is az óhajtott mértékben találkoznak a választóim véleményével. Nyugodtam merek hivatkozni választóimra, hiszen a különböző rendezvényeken és az egyéni beszélgetéseken jó pár éve már rendre elmondják, hogy megértik a jelenlegi helyzetet, egyetértenek azon törekvésekkel, amelyek az egyensúlyi helyzet javítására, megtartására, az életszínvonal elért eredményei megőrzésére irányulnak, de gyakran kérdezik, mikor lépünk már előre. Az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmaz előrelépési lehetőséget, azért mondok lehetőséget, mert ezt a törvényjavaslatot, amelyet gondolom, jóváhagy az Országgyűlés, végre is kell hajtani. Lázas számítgatások folynak az országban, a vállalatok latolgatják, hogy a jövő évben életbe lépő új gazdasági feltételrendszerben hogyan tudnak az elvárásoknak, az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodási követelményeknek megfelelni. A vélemények megoszlanak. Vannak kétkedők és bizakodók, vannak elszántak és tartózkodók, mert nemcsak lehetőséget, hanem kényszert is tartalmaz az új szabályozási rendszer. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a termelőtevékenység eredményessége javul, ami lehetővé teszi a nemzeti jövedelem meghatározott mértékű növekedését, a külgazdasági egyensúly javítását, az életszínvonal szerény mértékű növelését. Ahhoz, hogy ez a mindenki által óhajtott változás bekövetkezzen, minden figyelmünket a termelés felé kell fordítanunk, és a termelésben foglalkoztatottak helyzetével kell kiemelten törődnünk. Tisztelt Országgyűlés! Több mint 32 évig teljesítménybéres munkás voltam, ezért nézzék el nekem, ha másként látok, hallok és gondolkodom, mint a nyilvánosság előtt állandóan szereplő, általam is jogos igényeket megfogalmazó kérések, követelések. A másként gondolkodást csupán a sorolás és a valóság ismerete okozza. Az elmúlt évtizedben elszaporodott a sajtóban, rádióban, televízióban, de itt az Országgyűlés ülésein is a különböző intézmények és azok dolgozóinak helyzetét bemutató, hiányosságait