Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-30

1987 Az Országgyűlés 30. ülése, 1984. december 19-én, szerdán 1988 Az építési és közlekedési bizottság mindkét ágazat 1984. évi munkáját eredményesnek minősítetté. Kedvező a vállalatok önállóságának és a kisvállalatok számának a növekedése. Az építőanyag-ipar is javult, de még nem szolgálja megfelelően a lakásépítési program teljesítését, örvendetes a vasbeton-termékek és a nyílászáró-szerkezetek hiányának fokozatos csökkenése, a falazóanyagok hiányának csökkenése, azonban a tetőfedőanyagok iránti kereslet kielégítése a következő évek feladata marad. A közlekedés képes nagyobb zavarok nélkül kielégíteni az áru- és személyszállítási igényeket. A posta biztosította, és ha nehezen is, de biztosítani tudja a hírközlési szolgáltatásokat. Feszültséget okoz a telefonra várók több százezres számának ütemes növekedése. A bizottság javasolja, hogy a VII. ötéves terv előkészítésénél erre mindenképpen nagyobb figyelmet fordítsunk. Felvetődött a bizottsági ülésen, hogy elfogadhatatlan az, hogy nincs minden új lakótelepen elegendő telefon, hiányában pedig az élet-, tűz- és vagyonbiztonság szinte elképzelhetetlen. Megfontolandó az a másik felvetés is, mely szerint a beruházások csökkenésével nem kellene a tervezők létszámát is feltétlenül csökkenteni, hiszen éppen a szűkös beruházási lehetőségek indokolják a tervezésben is az alternatívák mielőbbi bevezetését. Az egységes pénzügyi, gazdasági, műszaki tervezés kialakítása növelhetné a beruházási munka hatékonyságát "A kulturális bizottság megállapítása szerint a költségvetés növekedése jó színvonalon biztosítja a működés feltételeit. Nagy feladatok teljesültek 1984-ben is, közöttük átadtuk a felújított Operát, örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy 1985-ben elkezdődhet a Nemzeti Színház építése. Megvalósul a VI. ötéves tervben meghatározott tanteremépítési program. Jelentősen bővült és bővül az oktatás technikai háttere. Teljesül a számítógépes program. Javaslat hangzott el: tegyük lehetővé az általános és középiskolák számára, hogy ahol a mezőgazdasági üzemek nem tudják foglalkoztatni az ifjúságot, ott a település fejlesztésére fordíthassák azok szabad idejüket. Az ipari bizottság több fontos kérdést vitatott meg, ezek között szerepel az, hogy minden tekintetben megalapozott az 1985. évi terv, hogy hogyan javítható az ipar műszaki állaga, milyen perspektívája van az erőteljes fejlesztés következtében eladósodott ipari üzemeknek, miként biztosítható a bányászat munkaerő-ellátottsága, hogyan oldódhatnak fel a vállalatok és szervezeti egységei érdekeltségének gyakorlati problémái, és még jó néhány más kérdés szerepelt a vitában. A kérdésekre kapott válaszokat a bizottság elfogadta. Megállapította, hogy a feltételek sokat javultak, de a terv teljesítéséhez további erőfeszítésekre van szükség, s ez különösen vonatkozik a gépipari export eredményeinek javítására. A terv- és költségvetési bizottság összegezve a bizottságok megállapításait is, az 1985. évi költségvetést változatlan formában elfogadásra ajánlja a Tisztelt Országgyűlésnek, mivel az mind a központi szervek, mind a tanácsok működéséhez megfelelő alapokat biztosított, részleteiben is egyensúlyban áll a feladatokkal. Az elmúlt években végzett munkánk eredményei számottevőek. Javult külgazdasági egyensúlyunk, fizetőképességünk, csökkent adósságállományunk. Az 1985. évi tervünk ezekre az eredményekre épít, azok továbbfejlesztésére tesz intézkedéseket. A terv feszültségeink minden gócpontján minőségi változásokkal számol, amelyeket ugyan a szabályozórendszer változásai kiválthatnak, de aligha remélhető, hogy egész éves viszonylatban érzékeltetik kedvező hatásukat. Külpiacainkon sem számíthatunk kedvező fordulatra. Terveink is tartalmaznak további feszültségeket, ezért népgazdaságunk minden területén aktív gazdaságszervező tevékenység, következetesen jó munka szükséges ahhoz, hogy az 1985. évi költségvetésünk előírásait teljesíthessük. A gazdasági szabályozók olyan további változtatása látszik szükségesnek, amely a piac költség-vagyonérzékenységet növeli nemcsak a vállalati vezetők, hanem à középvezetők és a munkások körében is. Legyen érdekeltség a termelés minden szintjén, harcoljon mindenki a fillérekért. Mint fentebb megállapítottuk, a költségvetés biztosítja a tanácsok működésének feltételeit, a feladatok bővülésével párhuzamosan bővült a költségvetésben biztosított összeg is, 93-ról 104 milliárd forintra. A fejlesztési alapok évenkénti csökkenése miatt azonban mármár a szükségesnél is kevesebb állami bérlakás épül, ezért minden lehetségest meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szociális bérlakás-építés a jelenlegi szinthez mérten bővüljön. Ezáltal valamelyest a fiatalok gondjai is enyhíthetők. Gondokkal terhes a VII. ötéves tervre való átmenet zökkenőmentes előkészítése, célszerű lesz erre nagyobb figyelmet fordítani abban az összefügésben is, hogy a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséből következő decentralizáció nagy feladatokat hárít a tanácsokra. • 1985. évi fontos feladataink közül is kiemelkedik a konvertibilis exportunk teljesítésének szükségessége. A visszafogott gazdaságpolitika ugyanis nem lehet hosszú ideig eredményes. Kimerülnek tartalékai. Ha növeljük az exportot, többet importálhatunk olyan eszközöket is, amelyekkel felgyorsíthatjuk gazdaságunk növekedését. Csak a gyorsabb növekedés teheti lehetővé termelési szerkezetünk gyorsabb átalakulását. Amíg mi a mai struktúrában exportálunk, bizonyos veszteségeink elkerülhetetlenek. A piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, ahhoz közelebb álló termelési szerkezet kedvezőbb értékesítési lehetőségeket ígér. Azonban csak a tényleges szükségletek kielégítésére irányuló beruházásokra vállalkozhatunk, minden más növekedés eladhatatlan árut termel. A gazdasági folyamatok felgyorsításának döntő láncszeme tehát az exportunk növelése. Ha sikerül, olyan növekedési ütemet valósíthatunk meg, amely eddig a világ csu-