Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-30

1981 Az Országgyűlés 30. ülése, 1984. december 19-én, szerdán 1982 két vállalat jogutód nélküli felszámolására kényszerültünk, és annak érdekében, hogy az ilyen felszámolás minél gyorsabban, legkisebb veszteséggel menjen végbe, úgy látszik, indokolt, hogy ezt az eljárást új jogszabállyal támasszuk alá, ezért a következő félévben új, magasszintű jogszabályt kívánunk erről alkotni. A támogatásoknál maradva — említem, hogy 1984-ben — mint önök erre bizonyára emlékeznek — a költségvetésen kívül Intervenciós Alapot hoztunk létre. Ez a jövő évtől kezdve az egységes piacfelügyeleti tevékenység szolgálatában fog állni. Célja a forgalmi folyamatok zavarainak megelőzése, áthidalása arra az átmeneti időre — és hangsúlyoznom kell, hogy átmeneti időre —, amíg az irányítás alapvető eszközeivel e zavarok másképp nem háríthatók el. Az Alap költségvetésen kívüli kezelését az indokolja, hogy a dolog természeténél fogva e zavarok előre nem tervezhetők, évközi intézkedést igényelnek, és ezért egész évre szóló jóváhagyásra nem terjeszthetők elő. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A következőkben — tekintetbe véve, hogy a törvényhez részletes indoklást nyújtottunk be — a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseire szorítkozom. Az életszínvonal alakulását elsősorban az ár- és béralakulásból szokták megítélni. A keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések számításaink szerint a kereseteknek 7—7,5 százalékos növelését fogják eredményezni. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékos növekedését indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot tesznek ki az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. Elsősorban azon termékek és szolgáltatások árának emelése indokolt, ahol a súlyosan terhelő költségvetési támogatás mérséklése az alapvető szociális megfontolások sérelme nélkül lehetséges. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is, mint ahogy ez már több éve gyakorlatunk volt. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíj növekedésen túlmenően a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelem-pótlékát havi 80 forinttal fogjuk emelni. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az igénybevevőkre. A szociális intézkedések terén ennél többre is vállalkozunk. Felerősödött a korszerűsítés, a társadalmi-gazdasági folyamatokban bekövetkezett változásokhoz való fokozottabb igazodás követelménye. Mindezek szellemében tekintette át a kormány a közelmúltban az ország népesedési helyzetét, és hozta nyilvánosságra hosszabb távra szóló terveit. A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1-től a háromés többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként előreláthatólag márciustól bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Gyermekgondozási segélyre lesznek jogosultak az eddigieken kívül a jövőben az egyetemi hallgatók is. A jövő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénzrendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. Az említett jelentős intézkedések révén és részben e magasabb juttatások fedezetéül is a táppénz alapja megváltozik: a jövőben a nettó átlagkereset lesz. A kormány úgy ítélte meg, hogy a társadalmi igazságosságnak jobban megfelel és jobb arányt biztosít az alacsony és magas keresetűek között ez a javasolt rendszer. Tudatában kell lenni annak, hogy a rendezés a táppénzes fegyelem megszilárdításával együtt fejtheti ki valóban pozitív hatását és ehhez az ellenőrzést szigorítanunk kell. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre közel 10 százalékkal emelkednek. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk továbbra is a közoktatás és az egészségügy fejlesztésére, az oktatási-kulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az oktatásban tartalmi fejlődést hoz új tantervek és tantárgyak oktatásának bevezetése, a nyelvoktatás fejlesztése, a fakultatív foglalkozások szélesítése az általános iskolában, és a nappali tagozatos technikusképzés megindítása. Az általános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. A napközis gyermekek száma viszont 42 százalékról 46 százalékra emelhető. Folytatódnak a tudományegyetemek rekonstrukciói és újabb közművelődési intézmények felújítására is mód lesz. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az intézményi kiadások az egészségügyi, szociális ágazatban közel 14 százalékkal nőnek. A megbetegedési viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, magasabb szintű ellátás feltételeinek fokozatos megteremtéséhez központi segítséget nyújtunk. Egyenrangú feladattá vált az új egészségügyi intézmények építésével a meglevők felújítása és rekonstrukciója. Több egészségügyi intézménnyel gyarapodik az ország.,