Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1963 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1964 tani. Ezeket a kérdéseket Bíró elvtárs is érintette előttem szólva, így ma elvileg a teljesen lakossági erőforrásból megvalósuló szilárd burkolatú útépítés esetén az önként nem teljesítő ingatlantulajdonosra a létesítésből reá eső rész nem hajtható be, helyette a többiek vállalkoznak, többletköltséget vállalva, gyakorlatilag jogi képviselet nélkül. Ha ugyanebben az építésben tanácsi erőforrások is részt vesznek, akkor a jogszabály szerint az út elkészülte után az egy főre jutó út- és közműfejlesztési hozzájárulást kivetheti a tanács az önként nem teljesítőre, de csak a jogszabályban, központilag meghatározott, rendeletben megszabott összeg mértékéig. így aztán az ilyen ember a tényleges egy főre jutó létesítési önerőnél kevesebbet befizetve a szó szoros és átvitt értelmében jól járhat azon az úton, járdán, amelyet a többiek verejtékes munkával hoztak létre. Mérlegelni kellene, nem lenne-e helyesebb a jogszabályban rögzített mérték helyett ahelyi önkormányzatra bízni a tényleges létesítési költség alapján számított hozzájárulás összegének megállapítását. A lakosság azt is nehezményezi, hogy a helyi tanács fejlesztési alapjára utólag befizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás, amit a létesítés kezdetén az utólag fizető polgár helyett az önkéntes hozzájárulok mintegy „meghiteleztek", elvileg visszaadható, de ennek a pénzügyi gyakorlata ma szinte kivitelezhetetlen. A közműfejlesztések OTP-hitelezési gyakorlatában is szükséges lenne megvizsgálni a ténylegesen rászoruló, önerejéből hozzájárulni nem képes, de ingatlannal rendelkező állampolgárok segítésének mainál jobb módjait. Ma az emberek — faluhelyen és városban egyaránt — életviszonyaikat jelentősen befolyásoló tényezőnek minősítik a szilárd utat, amely a telekvásárlás, a letelepedés egyik motiváló jaként jelentkezik a fiataloknál, ezért áldoznak is érte. Az útépítésben jelentkező aktivitást mutatja, hogy Csongrád megyében az elmúlt négy év átlagában — döntően a községekben — évente 14—18 kilométer útalap épült, önkéntes társadalmi munkában, melynek éves értéke meghaladja a 24 millió forintot. Érthető, ha a lakosok féltő türelmetlenséggel vetik fel, ha az általuk készített útalap a felületvédő réteg hiányában, vagy annak késedelmes felvitele miatt szemük láttára megy tönkre. Szükséges lenne ezért az ide fordítható források tekintetében a megyei keretek bővítése, de az útépítések előrelátóbb megtervezése és ütemezése is. Tisztelt Képviselőtársak! A fenti példákat felvetve az a véleményem, hogy a közműgondok megoldásában az életszerűbb jogi szabályozáson túl az állampolgár és a helyi állami vezetés igazságos érdekviszonyát megtestesítő önkormányzati jogkör növelése a járhatóbb út. Az államtitkár elvtárs beszámolója is utalt arra, hogy a kistelepülések kereskedelmi alapellátását szolgáló hálózatfejlesztés az átlagosnál lassabban fejlődött. A választókerületemen belül is a közélet rangos alapintézményévé fejlődött falugyűléseken a közérdekű hozzászólások, javaslatok, bírálatok nagy többsége éppen a kereskedelmi alapellátás és szolgáltatás fennálló esélykülönbségeinek a mérséklését célozza. Tény, hogy az ellátásért politikai felelősséggel tartozó gazdálkodó egységek — legyen az Afész, Volán, Patyolat, vagy fodrászipari szövetkezet — különösen a működésük perifériáin a fejlesztéskor, a tevékenység telepítésekor a gazdaságos működés kényszerétől vezérelve döntenek. A helyi lakossági fórumok politikai ereje — az előbbiek miatt — önmagában nem lenne képes a javulás irányába befolyásolni az ellátást. Ezért is tartom rendkívül hasznosnak és célirányosnak a SZÖVOSZ támogatási alap, illetve a megyei tanácsi tanyai kommunális alapjuttatás intézményét, és minden olyan intézkedést, ami pénzügyi és szabályozási eszközökkel az üzleti haszon mércéjével nem mérhető alapellátási tevékenységeket élteti és erősíti a kistelepüléseken és a tanyavilágban. Megyénkben ennek a hároméves programnak a keretében a kistelepüléseken lévő 81 üzletegység rekonstrukciójára és újrafelszerelésére került sor, ebből 1984-ben elkészítettünk 27 egységet, 3,9 millió forint tanácsi, 6,7 millió forint SZÖ VOSZ-forrás felhasználásával. Kedvező változásnak vagyunk tehát tanúi ezen az ellátási területen, amit a lakosság célrészjegy-jegyzési készsége is elősegít. Tisztelt Országgyűlés ! A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadom és a Csongrád megyei képviselőtársak nevében elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért a vitát bezárom. Dr. Papp Lajos államtitkár elvtárs, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kíván szólni. DR. PAPP LAJOS államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés másodízben tűzte napirendre a tanácstörvény végrehajtásáról a beszámoltatást. A képviselő elvtársak ezzel kifejezésre juttatták, hogy nemcsak a törvény megalkotását tekintik feladatuknak, hanem figyelemmel kísérik a végrehajtását, a számonkérését is. Azért mondom ezt, mert a mai tárgyalás is a tanácsok elmúlt tíz évi munkáját értékelve, igen sok hasznos, jó gondolatot adott ahhoz, hogy a vita alapján, a javaslatokat, a kritikai észrevételeket, az elismerő szót is hasznosítva javítsuk tovább a munkájukat. Külön szeretném megköszönni a hét felszólaló képviselő elvtársnak, Gajdócsi elvtársnak, mint bizottsági előadónak a felszólalását. Azt is szeretném elmondani, hogy a beszámoló előkészítését széles körű vita előzte meg. Az országgyűlési képviselők tehát a Parlament falain kívül is mondtak véleményt : mintegy 100 képviselő elvtárs, pontosan 98 mondott véleményt a megyei képviselői csoportok ülésein és a bizottsági ülésen. Mi ezt hasznosítani fogjuk, mert hiszen sok értékes, a mai követelményeket jobban figyelembe vevő, figyelemrefelhívó gondolat hangzott el, és nagyon sok gyakorlati észrevétel is. Á vitából az is kitűnt, hogy a tanácstörvény elmúlt évi módosítását figyelembe véve a jövőben is alkalmas arra, hogy a tanácsok népképviseletiönkormányzati jellege kibontakozzék, államigazga-