Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1961 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1962 ra teljesen újszerű feladatok ellátásában. A dolgozók önképzésén és a szervezett továbbképzésen keresztül igyekeznek mind nagyobb szakmai ismeretekre szert tenni. Különösen községekben merült fel más munkaterületekhez viszonyítottan a tanácsi dolgozók bérezésének lemaradása. A járások megszüntetéséből eredő bérek döntő többségét itt hasznosították, de ez közel sem elégséges a hosszabb idő során kialakult lemaradás behozásához. A városoknál is előfordulnak jelentősebb bérfeszültségek, más területen végzett hasonló szakképzettségű és munkaigényességű dolgozókhoz viszonyítva. Ebben a helyzetben megyeileg és helyileg sokat tenni nem tudnak. Átmenetileg a jobb munkahelyi légkörrel, a munkafeltételek lehetőség szerinti javításával igyekeznek enyhíteni a helyzeten. Az új városkörnyékek kialakításával helyenként még megoldatlanok a közlekedési problémák. Érthető és indokolt, hogy a tömegközlekedéssel foglalkozó szervek is messzemenően figyelembe veszik a gazdaságosságot. Továbbra is törekedni kell azonban, hogy a lakosság részére biztosított legyen az új igazgatási kapcsolatokhoz igazodó közlekedés. Tisztelt Országgyűlés! A magyar képviselőcsoport a tanácstörvény végrehajtását eredményesnek tartja. A gazdasági nehézségek ellenére is fejlődő volt a tanácstestületek és az apparátus munkája. Különösen értékes, hogy a tanácsszervezet, mind a központi szervek irányítása, mind a megyei tanácsszervek munkája, és a helyi tanácsok tevékenysége is jól és időben igazodik az élet által megkövetelt változásokhoz, társadalmi fejlődésünkhöz. Ezt fejezi ki a tanácstörvényben az év elején történt változás. A kiegészítésekkel a tanácstörvény alkalmas arra, hogy a jövő feladatainak megfelelő keretet adjon, tartalommal való kitöltésében viszont még sok a teendőjük a tanácstestületeknek és az apparátusoknak. Tisztelettel javaslom a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tóth László kép viselőtársu nk. TÓTH LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársak! Munkánk estébe nyúlik, figyelmünk érthetően lankad, ezért mondanivalómat igyekszem rövidre fogni. A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló parlamenti megvitatása során a népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási tevékenység továbbfejlesztésének szükséges és lehetséges irányairól és módszereiről felelősen politizáltunk. Pártunk vezetése a közelmúltban hozott nagy jelentőségű határozatokat a gazdaságirányítás reformjáról. Az elmúlt héten pedig nyilvánosság elé kerültek az ifjúságról és a tanácsok munkájáról szóló fontos állásfoglalások. Ezeknek a meghatározó, iránymutató programoknak a végrehajtása ezernyi szállal kapcsolódik a tanácsok népképviseleti önkormányzati tevékenységéhez. Igaz tény, hogy az állampolgár a politika céljait, törekvéseit, megvalósulását elsősorban ott érzékeli, ahol él és dolgozik. Meggyőződésem, hogy népünk nagy egyetértéssel fogadta a tanácsok munkájáról hozott központi bizottsági állásfoglalásnak azon sorait, amely szerint: ,,A központi állami irányító szervek biztosítsák a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában. Növeljék lehetőségeiket és értékeltségüket a helyi források kiaknázásában, a lakosság mozgósításában." Tisztelt Képviselőtársak! Megyei képviselőcsoportunk az államtitkári beszámolók és a megyénktanácsi munkájáról beterjesztett értékelés együtt tárgyalta és vitatta meg. Megállapítottuk, hogy a tanácstörvény rendelkezései összességében megyénk ben is megfelelően érvényesülnek. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tanácsok gazdasági feladatai között az olyan kiemelkedő fontosságú társadalompolitikai feladatok megoldásának kell a jövőben is elsőbbséget biztosítani, mint a lakás, az iskolai tanterem és az egészségügyi alapellátás javítása, a működés elért színvonalának fenntartása. Mindezek a kiemelt feladatok jelen helyzetünkben rendkívül szigorú és fegyelmezett költséggazdálkodást feltételeznek, egyben nagy erőforrásokat kötnek le. így érthetően— és erre az államtitkár elvtárs is utalt a szóbeli kiegészítőjében — a tanácsi fejlesztés nem kiemelt területein az előirányzottnál szerényebb volt a fejlődés. Hogy mégis megyei szinten is, országosan is fejlődésről beszélhetünk e területeken, jelentős mértékben köszönhető a településfejlesztést- és fenntartást szolgáló társadalmi munkának. A társadalmi erőforrások éppen ott kapcsolódtak be a fejlesztésbe és fenntartásba, ahol és amire nem jutott, nem juthatott elegendő állami pénz. Ezt a folyamatot, a gazdálkodók és a lakosság önszervező készségét a helyi tanácsok karolják fel és koordinálják, egyre növekvő szakszerűséggel és felelősséggel. így születtek és születnek ma is — a felsőbb szervek támogatását is élvezve —• szilárd burkolatú utak, járdák, közművesített lakótelkek, tornaterem, játszótér, sportpálya öltözővel, és hosszasan lehetne még sorolni. így terebélyesedik — ha nem kevés újkeletű ellentmondással és hiányhelyzetek okozta, sokszor jogos bosszúsággal is — a Dél-Alföld, s ezen belül megyénk kisebb településeinek vezetékes gázellátása, a fenntartást szolgáló munka eredményeiről külön-külön nem is szólva. Tisztelt Képviselőtársak! Nekem a tanácstörvény és a bevezetőmben idézett központi bizottsági határozat szelleme egyaránt azt sugallja, hogy ennek a személyes érdekre építeni tudó, közérdekű cselekvésnek fenn kell maradnia, sőt új hajtóerőkkel kell gazdagodnia. Milyen úton lehetséges ez? A fenti gondolatból következően nem kétséges, hogy a felülrőlirányítottság még további oldásával kell számolnunk. A nyílt község- vagy várospolitikát felvállaló, felelős helyi önkormányzat mozgásterét, ésszerű cselekvési szabadságát, hatáskörét növelni szükséges, mert hiszen a felvállalt felelőssége is nőni fog, különösen a reform által körvonalazott új gazdasági rendben. A pénzével, munkájával „beszálló" lakosság a források felhasználásának eldöntésében, a végrehajtásban, az ellenőrzésben szót kér, és nyíltan felveti a végrehajtás folyamán a jogi szabályozás esetleges következetlenségeit, az elosztás társadalmi igazságosságát, vagy az arányos közteherviselés elvének nem kielégítő érvényesülését. A napjainkban elég sok vitát kavaró út- és közműfejlesztések szabályozása területéről felvetett néhány példával kívánom az előbbieket alátámasz-