Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1959 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1960 Szocialista Munkáspárt elvi-politikai irányításával a törvény céljainak és rendelkezéseinek megfelelően fejlődött, folyamatosan igazodva a növekvő követelményekhez, a társadalmi, gazdasági élet változásaihoz. Mindezeket adatokkal jól bizonyítja a beszámoló és melléklete, melynek szintén erénye, hogy á nem tanácsi szakembereknek is széles körű áttekintést és a megállapításoknak konkrét bizonyítását adja. Összességében jól követhető az a tendencia, amely a helyi tanácsi önállóság növelésével, a jobb közigazgatási munka kialakításáért, a nyitottabb* demokratikusabb tanácsi munkáért folyó tevékenységet jellemzi. A beszámolóhoz kapcsolódva a tanácstörvény végrehajtásának két részterületéről kívánok szólni. Az első részben a tanácsok és a lakosság kapcsolatának Békés megyei eredményeiről és még teljesebbé tételének lehetőségeiről; a második részben a községi tanácsok és új irányítási rendszere átszervezésének tapasztalatairól, a Békés megyei képviselőcsoport véleménye alapján. Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben a tanácsok és a lakosság kapcsolatainak kialakult formái jól szolgálják a lakosság mind szélesebb körű bevonását a tanácsi feladatok végrehajtásába. Valamennyi lakossági kapcsolatról nem kívánok szólni, hisz erre idő hiányában nincs lehetőség. A tanácstagok meghatározó többsége helyesen képviseli választóinak érdekeit. Megfelelően hangolták össze a település általános és saját választókerületi érdekeit. Különösen a községekben sokoldalú kapcsolatot tartanak fenn választóikkal, többségüket személyesen is ismerik. A több tanács-ciklusban tevékenykedő tanácstagok munkája jó színvonalú. A tanácsok és a lakosság kapcsolatában kiemelt jelentősége van a tanácstagi beszámolóknak. Ezek szervezésében és lebonyolításában a Hazafias Népfront helyi bizottságaival az együttműködés évek óta állandó és eredményes. A tanácstagi beszámolók látogatottsága megfelelő. Helyes lenne a tanácstagi beszámolókat novemberben megtartani, mivel akkor az évi tervteljesítés várható eredményei is ismertethetők és a jogos lakossági igények beépíthetők a következő évi tervjavaslatba. A tanácsi testületek tartalmi munkája, demokratizmusa sokat fejlődött. A tanácsülések nyilvánosságának érvényesítése a gyakorlatban még nem kapott elég figyelmet. A lakosság tájékoztatásának ezt a közvetlen módját az elkövetkezendő időben ki kell használni. Különösen a kiemelt közérdekű ügyek tárgyalása nagyobb érdeklődés és és részvétel mellett kerüljön megvitatásra és eldöntésre. Igaz, sok helyen a tanácsnál nincsenek meg a szükséges helyiség-feltételek, de a művelődési otthonok biztosítják ezt, amely lehetőséggel néhány tanács már élt is. A szocialista demokrácia kiteljesedését adja a tanácsok és a lakosság közötti sokoldalú kapcsolat. Az a véleményem, hogy a tanácstörvény több lehetőséget biztosít, mint ami eddig a gyakorlatban kialakult. Ugyanis a jelenlegi gyakorlatban a tanácsok többségében a gazdasági eszközök feletti rendelkezési jogot leadták a tanács hatásköréből. így a tanácsok döntése az évi költségvetés és fejlesztési tervek elfogadására korlátozódik. Az átruházott hatáskörön belül a végrehajtó bizottság többször módosítja a pénzügyi terveket és a tanács már csak a tényeket nyugtázza. Ez csökkenti a tanács önkormányzatát, a tanácstagok és rajtuk keresztül a lakosság aktív bekapcsolódását egyes feladatok konkrét végrehajtásába. A tanácstagoknak nem kellene ezt a hatáskört átruházni még akkor sem, ha ezt jogszabály lehetővé teszi, mert ezzel politikai elveinkhez igazodva bővebben merítenének a szocialista demokrácia lehetőségeiből, gazdagabbá, hatékonyabbá tennék közéletünket. A tanács és a lakosság kapcsolatának egyik legjelentősebb intézménye a falugyűlés. A lakóhelyi demokrácia gyakorlásának intézményei közül ezt a formát igényli a lakosság leginkább. A falugyűlések betöltik rendeltetésüket, jó eszközei a lakosság tájékoztatásának és véleménye megismerésének. A tanácstagi beszánu^ókon, a falugyűléseken, egyéb fórumokon az elmúlt évben 70 000 főnél többen vettek részt, megyénk lakosságának nagy százaléka. Jelentősen növekedett a javaslatok száma is. A helyi tanácsok a falugyűlések javaslatai alapján döntöttek a nagyobb beruházásokról, a lakossági hozzájárulás módjáról, mértékéről. Ilyenek voltak például a gázellátás, útépítés és sorolhatnám tovább. A tanácstagok, a helyi népfrontbizottságok szervező-mozgósító tevékenységét jelzi, hogy az 1982. évi 740 forint egy főre eső társadalmi munkaérték az elmúlt évben megyénkben 990 forintra emelkedett. ; Napjainkban egyre jobban bebizonyosodik, hogy a társadalmi munka jelentős közösségi szemléletet formáló erő, a közéletiségre-nevelés fontos eszköze, a területpolitikai tervek megvalósításának fontos forrása. Továbbra is gyakorlat az, hogy a nem tanácsi szervek nagyobb tömeget mozgósító rendezvényein a tanács tisztségviselői tájékoztatást adnak aktuális településpolitikai kérdésekről. A fórumok továbbfejlesztésének útja az, hogy azok a különböző tanácsi programok, tervek, koncepciók, rendelettervezetek megvitatásának színterévé váljanak. Tisztelt Országgyűlés! A Békés megyei országgyűlési képviselőcsoport véleménye, hogy a közigazgatás korszerűsítésének folyamatában az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb átszervezését képezte a járási hivatalok megszüntetése. Elismerésre méltó ennek előkészítésében és lebonyolításában mind a központi, mind pedig a megyei szervek demokratikus munkastílusa, a helyi területi kapcsolataik fokozása és ennek során az új feladatok helyi megoldásának kialakításában a közvetlen segítségnyújtás. Kiemelte a képviselőcsoport a feladatok végrehajtásánál a központi és megyei állami-tanácsi szerveknek, a népfronttal és más érdekképviseleti szervekkel való szoros kapcsolatát, amely egyik biztosítéka volt a lakosság és a dolgozók kellő felvilágosításának, meggyőződésének és az átszervezéssel együttjáró kádergondok megnj^ugtató rendezésének. Az új feladatok végrehajtása teljes körűen még nem értékelhető. De az eltelt időszak bizonyítja, hogy a helyi önállóság fokozása, továbbá a lakossági ügyek helyben történő intézése jó hatást vált ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi jogú nagyközségi és a községi tanácsoknak még további fokozott segítségre van szüksége a számuk-