Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1939 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1940 Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakók ügyeinek intézésében átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. Mindeb­ben nagy szerepe volt a központi és a területi szer­vek gondos előkészítő munkájának, a párt-, az ál­lami és a társadalmi szervek jól összehangolt együtt­működésének. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasz­tása és a községek városkörnyéki beosztása. A me­gyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszám- és béralapjából feladataik növekedésével arányosan a helyi tanácsokat erő­sítették meg. A tanácsi vezetők a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének területi szerveivel közösen megfelelően gondoskodtak a járási hivatali dolgozók elhelyezéséről. A megyék —• a sajátosságokat figyelembe véve — szabályozták a tanácsok közötti kapcsolatok rendszerét, a városok közreműködését a községek megyei irányításában. Általában arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben alakuljon ki közvetlen kapcsolat a megyei és a községi tanácsi szervek között. A szabályozás hatására a kezdeti bizonytalan­ságok jórészt megszűntek. A helyes gyakorlat kiala­kítása azonban több területen, például a községek ellenőrzésében és az információáramlás célszerű rendjének kialakításában további időt vesz igénybe. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége járások nélkül is jól megáll a lábán. A városok és a városi jogú nagyközségek nem avatkoznak be in­dokolatlanul a községi tanácsok munkájába. Ott azonban, ahol nincs tapasztalt tisztségviselő, vagy kevésbé felkészült az apparátus, általában nem marad el a városi és a megyei segítség. Az új helyi irányítási rendszer előnyei teljes körűen csak hosszabb távon bontakozhatnak majd ki. Máris vitathatatlan azonban, hogy sok község­ben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács, több a hasznos kezdeményezés. Élénkülőben van a helyi tanácsok közötti, település­fejlesztés-ellátást szolgáló együttműködés. Fontos azonban, hogy a városok egyenrangú partnerként kezeljék a községeket, és kezdeményezőbben szer­vezzék a sokoldalú összefogást. A hatáskörök decentralizálásának megalapo­zottságát igazolja, hogy viszonylag kevés fellebbe­zés érkezik a városokhoz, az I. fokú községi hatá­rozatok ellen. Az is kedvező, hogy erősödtek a kü­lönböző szintű tanácsi vezetők munkakapcsolatai, a megyék a korábbiaknál több közvetlen tapaszta­latot szereznek a községek helyzetéről, problémái­ról. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérze­tének erősítését és a munka tartalmi javítását te­kintjük elsődleges feladatnak. Összefoglalva az elmondottakat, jelenthetem a Tisztelt Országgyií lésnek, hogy a tanácsok az el­múlt évtizedben is a tanácstörvény szellemének és előírásainak megfelelően dolgoztak. Ha a minden­napi gyakorlati munkájukban esetenként elő is for­dultak hibák, hiányosságok, összességében jelen­tősen hozzájárultak társadalmi, gazdasági fejlődé­sünkhöz, megfelelően szolgálják a lakosság érdekeit, és folyamatosan igazodnak a növekvő követelmé­nyekhez. A tanácsok főbb teendőit a tanácstörvény, az ötéves népgazdasági terv és más jogszabályok hatá­rozzák meg. Munkájuk fejlesztésének főbb irányát az írásos beszámoló összegzése tartalmazza. Élve az alkalommal, e magas fórumon szeret­nék elismerő köszönetet mondani a tanácsoknak a közösség érdekében végzett fáradozásaikért, a taná­csi apparátus dolgozóinak munkájukért. Hasonló­képpen köszönetem fejezem ki annak a sok ezer tár­sadalmi aktivistának, akik közvetlenül vesznek részt a különböző tanácsi bizottságok munkájában, segítik a tanácsokat és intézményeiket a művelődés­ügyi, egészségügyi, szociális, családvédelmi és más hasonló feladatok elvégzésében. Szeretnék elismeréssel szólni a Hazafias Nép­front-bizottságok, a társadalmi szervek, vllamint a tanácsok mind szélesebb és gyümölcsözőbb együtt­működéséről, amely jelentősen hozzájárult a taná­csok eredményes munkájához, lakossági kapcsola­taik erősödéséhez. Befejezésül : őszinte köszönetet mondok a tisz­telt képviselő elvtársaknak is azért a jelentős támo­gatásért, amelyet egyrészt a különböző tanácsi fó­rumokon, rendezvényeken részvételükkel, közremű­ködésükkel kifejezésre juttattak, másrészt választó­kerületükben, a képviselőcsoportokban, országgyű­lési bizottságokban és a parlament ülésein véle­mény-nyilvánításukkal, javaslataikkal a tanácsok­nak nyújtottak. Erre a sokoldalú segítségre a ta­nácstagok és az apparátus dolgozói a lakosság szol­gálatában végzett munkájuk során a jövőben is szá­mítanak. A Minisztertanács megbízásából kérem a Tisz­telt Országgyűlést, hogy az írásos és szóbeli beszá­molómat vitassa meg és fogadja el. Megköszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Dr. Gajdócsi István elvtársat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. GAJDÓCSI ISTVÁN: Tisztelt Ország­gyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta az 1971. évi I. törvény végrehajtá­sáról szóló beszámolót. Az állami élet fejlesztésének legfontosabb ügyei köze sorolta a tanácsrendszer létrehozását, működését. Reálisnak ítélte a jelentést, hasznosnak napirendre tűzését, többek között azért, mert nemcsak az elmúlt évek tevékenységét nyug­tázza, kéri számon, de megszabja jó néhány követ­kező esztendő feladatait is. A napirend bizottsági vitájában a képviselők a következő tevékenységi területeket ítélték külö­nösen fontosnak. — Ladányi József, Szabó Kálmán, Györe Sándor képviselők alulról, az alapokból végig gondolva helyzetünket szinte egyöntetűen szorgal­mazták a tanácsok, — főleg a helyi tanácsok önálló­ságának további növelését. Abból indultak ki, hogy a gazdasági reform nyomán kibontakozott vállalati­szövetkezeti önállósággal párhuzamosan a tanácsok­nál e törekvések hordozója a decentralizáció első­sorban. A hatáskörök leadása nyomán ma az ügyek 95 százalékát lakosságközeiben, a tények és az em­berek ismeretében intézik, és hogy mennyire nem rosszul, azt a későbbiek bizonyítják. Ami a szemé­lyi feltételek biztosítását illeti, itt meglehetősen

Next

/
Thumbnails
Contents