Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1939 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1940 Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakók ügyeinek intézésében átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. Mindebben nagy szerepe volt a központi és a területi szervek gondos előkészítő munkájának, a párt-, az állami és a társadalmi szervek jól összehangolt együttműködésének. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása és a községek városkörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszám- és béralapjából feladataik növekedésével arányosan a helyi tanácsokat erősítették meg. A tanácsi vezetők a Közalkalmazottak Szakszervezetének területi szerveivel közösen megfelelően gondoskodtak a járási hivatali dolgozók elhelyezéséről. A megyék —• a sajátosságokat figyelembe véve — szabályozták a tanácsok közötti kapcsolatok rendszerét, a városok közreműködését a községek megyei irányításában. Általában arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben alakuljon ki közvetlen kapcsolat a megyei és a községi tanácsi szervek között. A szabályozás hatására a kezdeti bizonytalanságok jórészt megszűntek. A helyes gyakorlat kialakítása azonban több területen, például a községek ellenőrzésében és az információáramlás célszerű rendjének kialakításában további időt vesz igénybe. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége járások nélkül is jól megáll a lábán. A városok és a városi jogú nagyközségek nem avatkoznak be indokolatlanul a községi tanácsok munkájába. Ott azonban, ahol nincs tapasztalt tisztségviselő, vagy kevésbé felkészült az apparátus, általában nem marad el a városi és a megyei segítség. Az új helyi irányítási rendszer előnyei teljes körűen csak hosszabb távon bontakozhatnak majd ki. Máris vitathatatlan azonban, hogy sok községben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács, több a hasznos kezdeményezés. Élénkülőben van a helyi tanácsok közötti, településfejlesztés-ellátást szolgáló együttműködés. Fontos azonban, hogy a városok egyenrangú partnerként kezeljék a községeket, és kezdeményezőbben szervezzék a sokoldalú összefogást. A hatáskörök decentralizálásának megalapozottságát igazolja, hogy viszonylag kevés fellebbezés érkezik a városokhoz, az I. fokú községi határozatok ellen. Az is kedvező, hogy erősödtek a különböző szintű tanácsi vezetők munkakapcsolatai, a megyék a korábbiaknál több közvetlen tapasztalatot szereznek a községek helyzetéről, problémáiról. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és a munka tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak. Összefoglalva az elmondottakat, jelenthetem a Tisztelt Országgyií lésnek, hogy a tanácsok az elmúlt évtizedben is a tanácstörvény szellemének és előírásainak megfelelően dolgoztak. Ha a mindennapi gyakorlati munkájukban esetenként elő is fordultak hibák, hiányosságok, összességében jelentősen hozzájárultak társadalmi, gazdasági fejlődésünkhöz, megfelelően szolgálják a lakosság érdekeit, és folyamatosan igazodnak a növekvő követelményekhez. A tanácsok főbb teendőit a tanácstörvény, az ötéves népgazdasági terv és más jogszabályok határozzák meg. Munkájuk fejlesztésének főbb irányát az írásos beszámoló összegzése tartalmazza. Élve az alkalommal, e magas fórumon szeretnék elismerő köszönetet mondani a tanácsoknak a közösség érdekében végzett fáradozásaikért, a tanácsi apparátus dolgozóinak munkájukért. Hasonlóképpen köszönetem fejezem ki annak a sok ezer társadalmi aktivistának, akik közvetlenül vesznek részt a különböző tanácsi bizottságok munkájában, segítik a tanácsokat és intézményeiket a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, családvédelmi és más hasonló feladatok elvégzésében. Szeretnék elismeréssel szólni a Hazafias Népfront-bizottságok, a társadalmi szervek, vllamint a tanácsok mind szélesebb és gyümölcsözőbb együttműködéséről, amely jelentősen hozzájárult a tanácsok eredményes munkájához, lakossági kapcsolataik erősödéséhez. Befejezésül : őszinte köszönetet mondok a tisztelt képviselő elvtársaknak is azért a jelentős támogatásért, amelyet egyrészt a különböző tanácsi fórumokon, rendezvényeken részvételükkel, közreműködésükkel kifejezésre juttattak, másrészt választókerületükben, a képviselőcsoportokban, országgyűlési bizottságokban és a parlament ülésein vélemény-nyilvánításukkal, javaslataikkal a tanácsoknak nyújtottak. Erre a sokoldalú segítségre a tanácstagok és az apparátus dolgozói a lakosság szolgálatában végzett munkájuk során a jövőben is számítanak. A Minisztertanács megbízásából kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az írásos és szóbeli beszámolómat vitassa meg és fogadja el. Megköszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Dr. Gajdócsi István elvtársat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. GAJDÓCSI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta az 1971. évi I. törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. Az állami élet fejlesztésének legfontosabb ügyei köze sorolta a tanácsrendszer létrehozását, működését. Reálisnak ítélte a jelentést, hasznosnak napirendre tűzését, többek között azért, mert nemcsak az elmúlt évek tevékenységét nyugtázza, kéri számon, de megszabja jó néhány következő esztendő feladatait is. A napirend bizottsági vitájában a képviselők a következő tevékenységi területeket ítélték különösen fontosnak. — Ladányi József, Szabó Kálmán, Györe Sándor képviselők alulról, az alapokból végig gondolva helyzetünket szinte egyöntetűen szorgalmazták a tanácsok, — főleg a helyi tanácsok önállóságának további növelését. Abból indultak ki, hogy a gazdasági reform nyomán kibontakozott vállalatiszövetkezeti önállósággal párhuzamosan a tanácsoknál e törekvések hordozója a decentralizáció elsősorban. A hatáskörök leadása nyomán ma az ügyek 95 százalékát lakosságközeiben, a tények és az emberek ismeretében intézik, és hogy mennyire nem rosszul, azt a későbbiek bizonyítják. Ami a személyi feltételek biztosítását illeti, itt meglehetősen