Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1929 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1930 ,,ha elkobozzák, hangos botrányt csapva kell őket Budapesten visszakövetelni". „Követelni és konfrontálni kell—" javasolja a cikk írója, s néhány további módszert is ismertet. A hazalátogatókat a valutatörvények megsértésére biztatja, mondván, azok is csak a diktatúra törvényei. A konfrontálás eredményeitől pedig azt várja, hogy mennél több eset válik nyilvánossá, annál szalonképtelenebbé válik a Kádár-rendszer. Több ilyen példát lehetne idézni. Nem hiszem azonban, tisztelt Országgyűlés, hogy a felerősödött antikommunista hang a nyíltabbá váló uszítás, minket politikánk megváltoztatására kellene késztessen. Ellenkezőleg. Mély meggyőződésem, hogy folytatnunk kell bevált jó politikánkat, a kivándorolt emigrált magyarság irányában. Fokozatosan kiterjesztve tevékenységünket új és új területekre, a magyarul már nem beszélő, de hazánk iránt lojálisán érző, s fokozódó érdeklődést mutató másod-harmad-generációra is. Mi ezzel a politikával fordítottuk meg a helyzetet, ennek folytatása a mi érdekeinket szolgálja. Ez esetben is igaz ugyanis, hogy a jó politika az, amely az ellenséges támadásokat megszüntetni nyilvánvalóan nem tudja, de azok hatásának semlegesítésére, vagy a hatás csökkentésére mindenképpen a legalkalmasabb eszköz. Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszter elvtárs beszámolóját a kormány nemzetközi tevékenységéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért a vitát bezárom. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. VÁRKONYI PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm Dar vasi István, dr. Káldy Zoltán és dr. Gosztonyi János képviselők hozzászólásait. Úgy tekintem ezeket a hozzászólásokat, mint nagyon értékes és gondolatébresztő kiegészítéseket, amelyek hozzájárultak a beszámoló teljesebbé tételéhez. Darvasi elvtárs szavaihoz kapcsolódva magam is tanúsíthatom, hogy a külügyi bizottság rendkívül aktívan, komoly vitával járult hozzá a beszámoló összeállításához, és mivel ritkán adódik rá alkalom, ezúton szeretnék köszönetet mondani a Külügyminisztérium nevében is a külügyi bizottságnak azért a folyamatosan segítő és ellenőrző munkáért, amelyet évek óta kifejt a Külügyminisztérium munkájával kapcsolatban. Gosztonyi János hozzászólásához kapcsolódva el szeretném mondani, bár a beszámolóból, dehát ez terjedelmi okok miatt kimaradt, hogy a magyar kormány rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Mag3^arok Világszövetsége tevékenységének. Örömmel tapasztaljuk, hogy e tevékenység mind kiterjedtebb és mind áldásosabb. Űgy ítéljük meg, hogy olyan helyzet alakult ki az országban és az ország nemzetközi tekintélyében, hogy ma sehol a világon egyetlen becsületes, jószándékú embernek nem kell restellkednie amiatt, hogy Magyarország a szülőhazája. Azt gondolom, hogy ez a Magyarok Világszövetségének tevékenységét is segíti. Végül hálás vagyok dr. Káldy Zoltán püspök úrnak, hogy rámutatott — kiegészítve a beszámolómat — a magyarországi egyházak béketevékenységére, nagyon fontos nemzetközi aktivitására. Valóban nagy figyelem kísérte és örömmel láttuk, hogy a Lutheránus Világszövetség Magyarországon, Budapesten tartotta ülését. Hadd tegyem hozzá, amit püspök úr nyilvánvalóan szerénységből elmulasztott megemlíteni: ezen az ülésen első ízben magyar elnököt állítottak e szervezet élére, amelyhez szívből gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk a szerintünk is „szent" élet védelméért folytatott munkájához. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy mentsen fel a részletes válaszolási kötelezettség alól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a külügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki igen, szíveskedjék kézfeltartással megszavazni. (Megtörténik.) — Tartózkodott valaki ? —• (Nem.)—Ellenvéleménye van-e valakinek ? — (Nincs.) Kimondom a határozatot. Az országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! A napirend szerint következik dr. Papp Lajos államtitkár, a a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról. Dr. Papp Lajos államtitkár elvtársat, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökét illeti a szó. DR. PAPP LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A tanácsok politikai rendszerünk jelentős alapintézményei. Fontos szerepet töltenek be a szocialista társadalom építésében, az államélet és a szocialista demokrácia kibontakoztatásában, a lakosság képviseletében és szolgálatában, valamint az államigazgatási, hatósági feladatok végzésében. Ez az alapvető indoka annak, hogy az elmúlt évek során több magas szintű politikai, állami és társadalmi szerv is értékelte a tanácsok munkáját. Legutóbb — a múlt héten — a párt Központi Bizottsága tárgyalta meg a tanácsok tevékenységéről szóló előterjesztést és állást foglalt munkájuk továbbfejlesztésének irányairól. A tisztelt országgyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számoltam be első alkalommal a tanácstörvény végrehajtásáról. Jelenthetem, hogy a kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzott javaslatok megvalósítására, a jelzett hiányosságok felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve — szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása. Az egészségügyi intézmények integrációja jelentősen csökkentette az ellátás korábbi párhuzamosságait. A tanácsok felszámolták formálisan működő bizottsá-