Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1239 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1240 rendőri vezetők felelős tevékenységét kell még jobban segíteni a nyomozásfelügyeleti munká­nak. Ugyanakkor természetesen a legszigorúbb törvényességi követelményeket kell érvényesí­teni. A bűnüldöző tevékenységet offenzívabbá kell tenni, aminek két alapvető feltétele van. Az egyik a bűnüldözés hatékonyságának állandó fo­kozása, a felderítő munka eredményességének a javítása, a másik pedig a bűnmegelőzésre való folyamatos törekvés. Ez magában foglalja a bűn­cselekmények elkövetését lehetővé tevő vagy könnyítő okok és körülmények felderítését és megszüntetését. Helyes törekvés, hogy a termelőszövetkeze­tekben is keresik a bűnelkövetés megelőzésére irányuló nevelés legkülönbözőbb eszközeit. Né­meth István képviselő elvtárs ezek között emlí­tette a náluk alkalmazott úgynevezett kollektív felelősségre vonást. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy itt végeredményben tömeges egyéni fele­lősség megállapításáról van szó, hiszen, akik a bűncselekmény elkövetéséről tudnak, azoknak a magatartása fegyelmileg vagy súlyosabb eset­ben büntetőjogilag is értékelhető. Az általa al­kalmazott nevelési eszköz gyengéje szerény meg­ítélésem szerint — hogy nem egyéniesít, és nem differenciál megfelelően a felelősségre vonásnál, aminek formáit egyébként a jogszabályok elő­írják. Jelentésemnek a munkakerülőkkel foglal­kozó részét több képviselő elvtárs érintette a hozzászólásában. Hárman is: Papp Lajos elvtárs, Rőder Edit elvtársnő, Fodor István elvtárs. Való igaz, hogy a munkakerülők, a csavargók, az élős­di életmódot folytatók, a társadalomnak meg­annyi erkölcsi és anyagi kárt okoznak. Mint el­mondottam, évente hét-nyolcezer olyan személy ellen indul büntető eljárás, különböző bűncse­lekmények miatt, akiknek az elkövetéskor nem volt munkaviszonyuk és munkakerülő, csavargó életmódot folytattak. Ezekhez szeretném hozzátenni a szabálysér­tést elkövetőket, akik szintén a munkakerülő életmódjuk alatt követnek el különböző szabály­sértéseket, és a felderítetlenül maradtak nem kis számát. Nem kevés azoknak a száma sem, akik konk­rét bűncselekményt ugyan nem követnek el, de a városok legkülönbözőbb részein gyülekezve zaklatják a békés járókelőket és csupán semmit­tevésükkel is rombolják a társadalom erkölcsi arculatát. Mindezek azt diktálják, hogy jogos az az igény, hogy az ilyen személyekkel szemben ha­tározottabb, szélesebb körű társadalmi összefo­gáson alapuló küzdelem kialakítására van szük­ség. Szó esett a felszólalások során az alkohol­fogyasztásról, az alkoholizmusról is, az ez elleni küzdelemről. Papp Lajos elvtárs is érintette ezt a kérdést. Ismerik az elvtársak, a jelentésemben szó volt róla, a bűncselekmények több mint egy­ötödét ittas állapotban, alkohol hatására követ­ték el az elkövetők. Milyen további tennivalók vannak ezen a területen. Nagyon röviden. Sze­29 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ rintem igen sokrétű, a társadalom egészére ki­terjedő védekezés és harc szükséges ahhoz, hogy megállítsuk az alkoholizálást, a mértéktelen, a túlzott mértékű alkoholfogyasztást. Ez mindnyá­junknak közös feladata. Ehhez a családok, a kol­lektívák, a munkahelyek, a KISZ-szervezetek, az állami és a társadalmi szervek és a munkahelyi vezetőknek az összefogása feltétlenül szükséges. A kereskedelmi dolgozók, az italmérők is, akik nagyon sokat tehetnek az alkoholizmus, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás ellen. Többen érintették a felszólalásaik során az ügyészség felügyeleti tevékenységét, általános felügyeleti munkáját. Az országgyűlésnek tett jelentésemben részletesen szóltam a felügyeletet, irányítást, ellenőrzést gyakorló szervek tevé­kenységéről. Arról a munkáról, hogy hogyan és mennyiben veszik ki e szervek részüket a tör­vénysértések megelőzéséért folytatott harcból. Szeretném ismételten kihangsúlyozni, hogy az említett szervek az elmúlt években is sokat tet­tek a törvényességért, felelősségtudatuk növe­kedett, megelőző munkájuk színvonala emelke­dett, s igyekeztek a törvényességi követelmények érvényre juttatásában eredményesen közremű­ködni. Arra kérem az állami, gazdasági, társadalmi szervek vezetőit és mindazokat, akik jogalkal­mazói tevékenységet folytatnak, hogy nyújtsa­nak még fokozottabb segítséget a törvényesség további szilárdításáért folytatott harchoz. Mire gondolok elsősorban? A vagyon elleni bűncselekmények magas számának a csökkenté­sére. Ennek érdekében feltétlenül szükséges, hogy elsősorban a társadalmi vagyon kezelői, a felügyeletet, irányítást gyakorló szervek fokoz­zák az ellenőrzésük hatékonyságát. Ugyanakkor a vagyonvédelem technikai, biztonsági és egyéb követelményeit, amiről szintén szó volt a hozzá­szólások során, a népgazdaság egész területén alkalmazzák. A társadalmi tudatban pedig feltétlenül erő­sítsék a bűncselekmények elkövetésével szembe­ni fellépés fontosságát. Mindannyiunknak kötelessége, hogy aktivi­záljuk az állampolgárokat a társadalmi önvéde­kezésre a személyi tulajdon védelme érdekében. Erről is szólt az egyik képviselő elvtárs. A bűnüldöző szerveknek elsőrendű feladata az, hogy következetesen biztosítsák a jogpoliti­kai elvek érvényesülését, a megelőzés, a felde­rítés és a felelősségre vonás területén egyaránt. Elsősorban azon bűncselekmények elkövetésé­nek a megelőzésére kell törekedni, amelyek sú­lyuknál, jelentőségüknél fogva a társadalom szé­les rétegeit érintik, vagy egyéb okok miatt al­kalmasak lehetnek a társadalmi közérzet kedve­zőtlen irányú befolyásolására. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül ismétel­ten köszönöm a segítő szándékú, hasznos észre­vételeket, a munkánk elismerését méltató szava­kat. Mindezek számomra nagyon hasznosak vol­tak, ígérhetem, hogy az ügyészi szervezet a ma­ga területén messzemenően igyekezni fog, hogy a feladatoknak a jelenleginél magasabb szinten megfeleljen. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents