Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-19
1239 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1240 rendőri vezetők felelős tevékenységét kell még jobban segíteni a nyomozásfelügyeleti munkának. Ugyanakkor természetesen a legszigorúbb törvényességi követelményeket kell érvényesíteni. A bűnüldöző tevékenységet offenzívabbá kell tenni, aminek két alapvető feltétele van. Az egyik a bűnüldözés hatékonyságának állandó fokozása, a felderítő munka eredményességének a javítása, a másik pedig a bűnmegelőzésre való folyamatos törekvés. Ez magában foglalja a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő vagy könnyítő okok és körülmények felderítését és megszüntetését. Helyes törekvés, hogy a termelőszövetkezetekben is keresik a bűnelkövetés megelőzésére irányuló nevelés legkülönbözőbb eszközeit. Németh István képviselő elvtárs ezek között említette a náluk alkalmazott úgynevezett kollektív felelősségre vonást. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy itt végeredményben tömeges egyéni felelősség megállapításáról van szó, hiszen, akik a bűncselekmény elkövetéséről tudnak, azoknak a magatartása fegyelmileg vagy súlyosabb esetben büntetőjogilag is értékelhető. Az általa alkalmazott nevelési eszköz gyengéje szerény megítélésem szerint — hogy nem egyéniesít, és nem differenciál megfelelően a felelősségre vonásnál, aminek formáit egyébként a jogszabályok előírják. Jelentésemnek a munkakerülőkkel foglalkozó részét több képviselő elvtárs érintette a hozzászólásában. Hárman is: Papp Lajos elvtárs, Rőder Edit elvtársnő, Fodor István elvtárs. Való igaz, hogy a munkakerülők, a csavargók, az élősdi életmódot folytatók, a társadalomnak megannyi erkölcsi és anyagi kárt okoznak. Mint elmondottam, évente hét-nyolcezer olyan személy ellen indul büntető eljárás, különböző bűncselekmények miatt, akiknek az elkövetéskor nem volt munkaviszonyuk és munkakerülő, csavargó életmódot folytattak. Ezekhez szeretném hozzátenni a szabálysértést elkövetőket, akik szintén a munkakerülő életmódjuk alatt követnek el különböző szabálysértéseket, és a felderítetlenül maradtak nem kis számát. Nem kevés azoknak a száma sem, akik konkrét bűncselekményt ugyan nem követnek el, de a városok legkülönbözőbb részein gyülekezve zaklatják a békés járókelőket és csupán semmittevésükkel is rombolják a társadalom erkölcsi arculatát. Mindezek azt diktálják, hogy jogos az az igény, hogy az ilyen személyekkel szemben határozottabb, szélesebb körű társadalmi összefogáson alapuló küzdelem kialakítására van szükség. Szó esett a felszólalások során az alkoholfogyasztásról, az alkoholizmusról is, az ez elleni küzdelemről. Papp Lajos elvtárs is érintette ezt a kérdést. Ismerik az elvtársak, a jelentésemben szó volt róla, a bűncselekmények több mint egyötödét ittas állapotban, alkohol hatására követték el az elkövetők. Milyen további tennivalók vannak ezen a területen. Nagyon röviden. Sze29 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ rintem igen sokrétű, a társadalom egészére kiterjedő védekezés és harc szükséges ahhoz, hogy megállítsuk az alkoholizálást, a mértéktelen, a túlzott mértékű alkoholfogyasztást. Ez mindnyájunknak közös feladata. Ehhez a családok, a kollektívák, a munkahelyek, a KISZ-szervezetek, az állami és a társadalmi szervek és a munkahelyi vezetőknek az összefogása feltétlenül szükséges. A kereskedelmi dolgozók, az italmérők is, akik nagyon sokat tehetnek az alkoholizmus, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás ellen. Többen érintették a felszólalásaik során az ügyészség felügyeleti tevékenységét, általános felügyeleti munkáját. Az országgyűlésnek tett jelentésemben részletesen szóltam a felügyeletet, irányítást, ellenőrzést gyakorló szervek tevékenységéről. Arról a munkáról, hogy hogyan és mennyiben veszik ki e szervek részüket a törvénysértések megelőzéséért folytatott harcból. Szeretném ismételten kihangsúlyozni, hogy az említett szervek az elmúlt években is sokat tettek a törvényességért, felelősségtudatuk növekedett, megelőző munkájuk színvonala emelkedett, s igyekeztek a törvényességi követelmények érvényre juttatásában eredményesen közreműködni. Arra kérem az állami, gazdasági, társadalmi szervek vezetőit és mindazokat, akik jogalkalmazói tevékenységet folytatnak, hogy nyújtsanak még fokozottabb segítséget a törvényesség további szilárdításáért folytatott harchoz. Mire gondolok elsősorban? A vagyon elleni bűncselekmények magas számának a csökkentésére. Ennek érdekében feltétlenül szükséges, hogy elsősorban a társadalmi vagyon kezelői, a felügyeletet, irányítást gyakorló szervek fokozzák az ellenőrzésük hatékonyságát. Ugyanakkor a vagyonvédelem technikai, biztonsági és egyéb követelményeit, amiről szintén szó volt a hozzászólások során, a népgazdaság egész területén alkalmazzák. A társadalmi tudatban pedig feltétlenül erősítsék a bűncselekmények elkövetésével szembeni fellépés fontosságát. Mindannyiunknak kötelessége, hogy aktivizáljuk az állampolgárokat a társadalmi önvédekezésre a személyi tulajdon védelme érdekében. Erről is szólt az egyik képviselő elvtárs. A bűnüldöző szerveknek elsőrendű feladata az, hogy következetesen biztosítsák a jogpolitikai elvek érvényesülését, a megelőzés, a felderítés és a felelősségre vonás területén egyaránt. Elsősorban azon bűncselekmények elkövetésének a megelőzésére kell törekedni, amelyek súlyuknál, jelentőségüknél fogva a társadalom széles rétegeit érintik, vagy egyéb okok miatt alkalmasak lehetnek a társadalmi közérzet kedvezőtlen irányú befolyásolására. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül ismételten köszönöm a segítő szándékú, hasznos észrevételeket, a munkánk elismerését méltató szavakat. Mindezek számomra nagyon hasznosak voltak, ígérhetem, hogy az ügyészi szervezet a maga területén messzemenően igyekezni fog, hogy a feladatoknak a jelenleginél magasabb szinten megfeleljen. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)