Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1241 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1242 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az országgyűlést, hogy a legfőbb ügyész beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott valaki? (Nem.) Kimondom a határozatot. Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint áttérünk az interpellációkra. Orlovácz György képviselőtársunk interpellál a művelődési miniszterhez az általános iskola ötödik osztályában a félévi osztályzás visszaállítása tárgyában. Orlovácz György képviselőtársunkat illeti a szó. ORLOVÁCZ GYÖRGY: Tisztelt Miniszter Elvtárs! Az 1976-ban kiadott rendtartás 53. §-a (2) bekezdése kimondja, hogy az általános iskola első és ötödik osztályában félévkor nem osztályozzák a tanulókat. Az ötödik osztály esetében az új tanterv bevezetése miatt indokolatlannak tartom, hogy félévkor a tanulók nem kapnak osztályzatot. A régi tanterv szerkezetében, ismeretanyagában az alsó és felső tagozat eléggé mereven kettévált, ötödik osztályba lépve, a tanulók új tantárgyakkal, új nevelőkkel találkoztak, az átmenet okozta nehézségek miatt pedagógiailag indokolt volt, hogy az első félév végén ne kapjanak osztályzatot. A bevezetés alatt álló általános iskolai nevelés és oktatás terve lényegében megszüntette az alsó és felső tagozat korábbi értelembe vett éles különbözőségét. A tantárgyak ismeretanyaga törés nélkül bővül, már a negyedik osztályban megkezdődik az orosz nyelv oktatása. a környezetismeret tantárgy negyedik és ötödik osztályos tananyaga szerves egységet képez. E két tantárgy esetében különösen ellentmondásosan hat, hogy ötödik osztályba lépve a tanulók félévi osztályzása megszakad. Az orosz nyelvet a negyedik osztályban minden esetben, a környezetismeretet többnyire szakos nevelő tanítja. Aki az ötödik osztályban viszi tovább a tanulókat. így a felső tagozatba lépés személyi vonatkozásban sem jelent már a korábbihoz hasonló megrázkódtatást. Az ötödik osztályosok félévi osztályzásának elhagyása tehát pedagógiailag sem annyira indokolt már. Kérem, miniszter elvtársat, hogy indoklásaimat figyelembe véve vizsgálja meg a kérdést, és ha lehetséges, már a jövő tanévtől kerüljön ismét bevezetésre az általános iskola ötödik osztályában a félévi osztályozás. ELNÖK: Az interpellációra dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszol. DR. KÖPECZI BÉLA : Tisztelt Országgyűlés ! Képviselő elvtárs interpellációjával egy részkérdést említett, de egy olyan részkérdést, amely jogosan figyelmeztet az egész oktatási értékelési és osztályozási rendszer problémájára. Ez a rendszer a 70-es évek első felében alakult ki és természetesen sok vonatkozásban elavult és korrekcióra szorul. Azóta új nevelési és oktatási terveket vezettünk be, és ennek következtében változtatni kell az értékelési és osztályozási rendszeren is. Elfogadva az interpelláció indokolását, javasolom, hogy várjuk meg az egész értékelési és osztályozási rendszer bevezetését, melyre az 1984/85-ös tanévben kerülhet sor. Nemcsak az általános iskola ötödik osztályában vannak ilyen szempontból problémák, hanem a többi osztályokban is. Az új értékelési és osztályozási rendszer előkészületben van, azt hiszem, hogy szolgálni tudja egyrészt az értelmesebb fegyelmet, másrészt a hatékonyabb oktatási munkát és nem utolsósorban a szorgalom és tehetség megfelelő jutalmazását. Erre a változtatásra különben a közoktatás oktatásfejlesztési programjának részeként kerülhet sor. Kérem, képviselő elvtársat és a tisztelt országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. ELNÖK : Kérem Orlovácz György képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. ORLOVÁCZ GYÖRGY: Köszönöm miniszter elvtárs válaszát, s a választ elfogadom. ELNÖK: Kérdem az országgyűlést, hogy a művelődési miniszter válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki? (Senki.) Kimondom a határozatot, a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Dr. Nagy Sándor képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökéhez a lakásigénylési letétek nagysága, valamint az ifjúsági takarékbetét lakásigénylési letétként történő elfogadása tárgyában. Dr. Nagy Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. DR. NAGY SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az 1983. január 1én életbe lépett új lakásügyi rendelkezések, jogszabályok a lakásprobléma egy hatékonyabb és igazságosabb megoldását célozzák. Ennek részeként egyebek mellett külön is számolnak a fiatalokkal, és hozzáteszem: a még lakással nem rendelkező, tehát az első lakáshoz jutás előtt álló fiatalokkal. Elég csak a lépcsőzetes lakáshoz jutás szisztémájára vagy a szociálpolitikai kedvezményekre utalni, hogy az ifjúsági takarékbetét kedvező konstrukciójáról ne is beszéljünk. Hogy mennyire kedvező ez utóbbi konstrukció, azt az is mutatja, hogy több mint félmillió betét van jelenleg — az én ismereteim szerint — mintegy hatmilliárd forintnyi betétállománnyal. Talán éppen ezért ebbe a kedvező képbe nem illik bele az a részlet, ami interpellációm tárgyát képezi. Arról van szó, hogy úgy érzem, hogy a lakásigénylési letétek nagyságának megállapításánál, illetve az igénylési letét alkalmazásánál eltérés mutatkozik az eredeti szándékhoz képest. Tudomásom szerint az igénylési letét azt a célt szolgálta eredendően, hogy komoly le-