Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1915 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1916 Változatlanul nagy figyelmet fordítunk a fejlett tőkés országokkal való gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. Az embargós politika és a diszkriminációs intézkedések dacára, amelyekkel szemben a jövőben is következetesen és határozottan fellépünk, a nyugati partnereinkkel meglévő gazdasági kapcsolatokban nem következett be törés vagy számottevő visszaesés. Ami minket illet: továbbra is a hátrányos megkülönböztetésektől mentes gazdasági együttműködés bővítésére törekszünk, mind a nyugat-európai országokkal, mind az olyan tengerentúli államokkal, mint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Japán. Kedves Elvtársak! Magától értetődően nemzetközi tevékenységünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európát közvetlenül érintő ügyekre. Küldöttségünk aktívan dolgozik Stockholmban, igyekszik hozzájárulni az európai biztonságot hatékonyan erősítő megállapodások mielőbbi kidolgozásához. Sajnálatos, hogy a NATO országok változatlanul a katonai technikai intézkedések egyoldalú előtérbe helyezését szorgalmazzák, s mindeddig nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy érdemben foglalkozzanak a szocialista országok javaslataival. Álláspontunk szerint előrehaladás csak a politikai és a katonai technika jellegű intézkedések szerves egyensúlya révén lehetséges. Biztatónak tartjuk, hogy a konferencia harmadik ülésszaka is tárgyilagos és nyugodt légkörű. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket teszünk a helsinki és a madridi okmányokban foglaltak megvalósításáért. Erőfeszítéseink elismeréseként értékeljük, hogy 1985-ben hazánkban kerül sor az Európai Kulturális Fórum megrendezésére. Azt kívánjuk, és az értekezlet házigazdájaként mindent megteszünk annak érdekében, hogy a találkozó előmozdítsa az európai népek és államok közötti megértést és kulturális együttműködést, hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amely fontos szerepet tölthet be a vitás kérdések rendezésében, a globális problémák megoldásában, a sokoldalú nemzetközi együttműködés erősítésében. Ezt tükrözte Losonczi Pál elvtárs részvétele az ENSZ közgyűlés tavalyi ülésszakán. Ez év tavaszán pedig hazánkban üdvözölhettük Perez de Cuiellart, az ENSZ főtitkárát, akivel hasznos megbeszéléseket folytattunk. Az ENSZ-ben és a szakosított, valamint egyéb nemzetközi szervezetekben végzett tevékenységünk elismerését mutatja, hazánk képviselőinek nagyszámú megválasztása a különböző vezető tisztségekre, és az is, hogy a nemzetközi szervezetek mind gyakrabban választják ülésük, konferenciájuk színhelyéül hazánkat. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a világ közvéleménye nagy várakozással tekintett az ENSZ közgyűlés most folyó 39. ülésszaka elé, hiszen az ülésszak lehetőséget adott arra, hogy a különböző országok képviselői találkozzanak, megbeszéléseket folytassanak, keressék a kibontakozás módjait. Elmondható, hogy a közgyűlés légköre a tavalyinál enyhültebb és kiegyensúlyozottabb volt. A magyar küldöttség aktívan vesz részt a közgyűlés munkájában, szocialista hazánk külpolitikáját képviselve. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, joggal állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. A hazai háttér, belső helyzetünk stabilitása tette és teszi lehetővé, hogy hazánk nemzetközi jó híre az elmúlt évben is tovább erősödött, külkapcsolataink elért szintje a nehezebb körülmények közepette sem szenvedett komolyabb károsodást, sőt bizonyos területeken tovább fejlődött. Tevékenységünk, saját kezdeményezéseink és a szövetségeseinkkel közös fellépések keretében ugyanazokat a célokat, mindenekelőtt a béke megvédését és a népek közötti megértés ügyét szolgálta. Kapcsolataink alakításában, fejlesztésében pártunk és kormányunk vezetői és a külügyi szolgálat mellett jelentős szerepet játszanak állami intézményeink és társadalmi szervezeteink is. Szeretném kiemelten is megemlíteni az országgyűlés nemzetközi tevékenységét; a más országok parlamentjaivel lebonyolított találkozók és az Interparlamentáris Unióban végzett aktív munka révén az országgyűlés, annak tisztségviselői és tagjai jelentős segítséget nyújtanak külpolitikai célkitűzéseink megvalósításához, kapcsolataink továbbfejlesztéséhez. Aktív nemzetközi tevékenységünk, következetes és egyértelmű állásfoglalásaink, szilárd elkötelezettségünk nyomán barátként, megbízható szövetségesként, párbeszédre és az őszinte megegyezésre irányuló készségünk alapján pedig korrekt és kiszámítható partnerként tartják számon a világban a Magyar Népköztársaságot. Külpolitikánkat, nemzetközi tevékenységünket a jövőben is elvi alapokon, a mindenkori helyzet feltételeit figyelembe vevő gyakorlatiassággal, elért eredményeinkre és hazánk nemzetközi tekintélyére alapozva kívánjuk tovább folytatni. A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen előfeltétel, a béke megvédhető, s a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy így legyen. Kérem az Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy most tartsunk szünetet és tárgyalásunkat fél 3-kor folytassuk. Ülésünket fél 3ig felfüggesztem. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Darvasi István elvtársat, a külügyi bizottság előadóját illeti a szó. DARVASI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottság feladatának megfelelően meghallgatta és megvitatta a kormány nevében elmondandó külügyminiszteri expozé téziseit. Azért a téziseit, mert manapság az egymást viharos gyorsasággal követő események és jóformán az eseményekkel egyidejű hírszolgáltatás korában egy nemzetközi külpolitikai kérdésekről szóló beszámolót csak szinte a megszólalás pillanatában lehet és szabad befejezni. Igaz ez akkor is, ha mint erről a kül-