Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1235 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1236 esetén értesíteni kelljen a személyi igazolványban a tényleges helyzetet rögzíteni jogosult hatóságot. Ma ilyen kötelezettség nincs, s ezért meglehetős gyakorisággal előfordul, hogy a tartalmában valótlan, ám formailag mégsem hamis személyi igazolvány védelme alatt ténylegesen munkakerülő életmódot folytató elemek újfent átcsúsznak a rendőri ellenőrzés hálóján. Talán az sem lenne haszontalan, ha meghatározott idő után a hatóságok ily módon történő félrevezetése szabálysértési eljárást vonna maga után. Tisztelt Országgyűlés! Megyei képviselőcsoportunkban ezúttal talán a szokásosnál is élénkebb vitájában elhangzott megállapítások egyike-másika külön hozzászólás témáját kínálja. Ma itt, a parlament vitája kimerítő volt. Ezért ezek közül azt a két gondolatot szeretném befejezésül kiemelni, amely figyelemre méltó tanulság lehet mindannyiunk számára. Az egyik az, hogy különösen a veszélyeztetett területeken, például az agglomerációs övezetben javítani kell a közrend védelmének személyi és tárgyi feltételeit. A másik tanulság lényege gazdaságunk strukturális átrendeződésének velejárója. Azzal kapcsolatos, hogy a társadalom mindinkább számottevő része a létfenntartáshoz szükséges javak bizonyos hányadát az állandó munkaviszonyban eltöltött munkaidőn kívül szerzi meg. Itt még egyszer utalnom kell az összefüggésre, a gazdasági élet tendenciájának és a társadalom arculatának kölcsönhatására, valamint ezek naprakész, elemző vizsgálatának szükségességére. Úgy érzem, a mai vitában is aktuális a munka mennyisége és minősége, azaz társadalmi hasznossága szerinti differenciált jövedelemelosztásra vonatkozó politikai irányelvek következetes végrehajtásának számonkérése éppen azért, hogy a munkahelyen végzett becsületes és tisztességes munka sem önmagához, sem más mércével mérve ne devalválódhasson. Végezetül elmondhatom, hogy elsősorban idősebb képviselőtársaim a korábbi tapasztalatokkal is összevetve eredményesnek minősítették az igazságszolgáltatás országos és megyei fórumainak, szerveinek tevékenységét, mind a társadalom jövője, mind az egyes ember békéje, nyugalma szempontjából. Ezért arra kaptam megyei csoportunktól felhatalmazást, hogy a napirendben elhangzott két beszámolót az országgyűlésnek elfogadásra ajánljam. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát bezárom. Most Szilbereky Jenő elvtárs, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kíván szólni. SZILBEREKY JENŐ, a Legfelsőbb Bíróság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak a beszámolómhoz elhangzott észrevételeit köszönöm, azokat igen hasznosnak tartom, és mind a számomra, mind a Legfelsőbb Bíróság számára ezek az észrevételek jogpolitikai iránymutatásul is szolgálnak. A képviselők felszólalásai összességében elfogadták a beszámolót, egyes részükben kiegészítették azt, egyes vonatkozásokban pedig a képviselő elvtársak saját tapasztalataik alapján részben aláhúzták, részben megerősítették a beszámolóban foglaltakat. Végül is valamennyi felszólalásnak a beszámolómra vonatkozó része olyan hasznos figyelemfelhívás, amelyekkel, beleértve a kritikai megállapításokat is, a Legfelsőbb Bíróság a továbbiakban foglalkozni fog. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a felvetett kérdések közül csak néhányra röviden válaszoljak, illetve megjegyzést tegyek. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A bírói döntés akkor igazságos, ha az alapul szolgáló tények megfelelnek az objektív valóságnak és ehhez igazodik a jogszabály alkalmazása. Ki kell emelnem ezért Mátay képviselő elvtárs felszólalásából a tanúkra és a szakértőkre vonatkozó részt, hiszen nyilvánvaló valamennyiünk előtt, hogy a ténymegállapítás, a megalapozottság alapvető az igazságos döntéshez. Tájékoztatásul a beszámolón kívül, ebben a válaszban szeretném elmondani, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon és törvényességi óvás folytán nem sok alsó fokú határozatot helyez hatályon kívül, de a hatályon kívül helyezett határozatok 60 százalékában a hatályon kívül helyezés és az új eljárás elrendelése a megalapozatlanság miatt történik. Amikor további tényfeltárás, további tanú és szakértői bizonyítás szükséges. Én azt hiszem, ez tanulságos, és ez aláhúzza azt is, amit Mátay képviselő elvtárs mondott. Szeretném még azt is jelenteni, hogy 1981. végén a Legfelsőbb Bíróság külön határozatot hozott a szakértők kirendeléséről és a szakvélemények hiányosságainak megszüntetéséről. Rendkívül jelentősnek tartom azt a gondolatot, amit Juhász Tibor képviselő elvtárs a bírósági népi ülnökökről mondott. Én azért nem beszéltem erről a kérdésről, mert a Legfelsőbb Bíróságon a dolgok természeténél fogva, első fokú eljárás nemigen van, noha az Elnöki Tanács részünkre is választott népi ülnököket. Azonban 14 éve nem fordult elő, hogy a legfőbb ügyész vádiratot a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott volna be, és azt hiszem, ez helyes is, és ez is a törvényességet mutatja. Ilyen körülmények között erről a jelentős kérdésről nem beszéltem. De alá szeretném húzni, hogy igazságszolgáltatásunk demokratizmusának egyik megnyilvánulása az öt évre választott 13 000 népi ülnök részvétele az igazságszolgáltatásban. Tisztelt Országgyűlés! A népi ülnökök a bíráskodás során segítik az életközelséget, az ügyek társadalmi, gazdasági hátterének a felismerését és hozzák az igazságszolgáltatás falai közé a magyar nép józan ítélőképességét. Tapasztalataikat viszont közlik a szűkebb kollektívákban, és ezért rendkívül jelentős információk közvetítői. Ök, véleményem szerint a szocialista jogrend és a bírói felelősségérzet legjobb propagálói. Megkell mondani, hogy nemcsak az igazságszolgáltatás szervezetében érvényesül a demokratizmus, hiszen eljárási jogszabályaink alapelveiben is számos intézményben biztosítják a bíróságok működésében is a demokratizmust, erre nem akarok kitérni. Nagyon röviden: jelentősnek tartom azt, amit Rőder és Papp képviselő elvtársak — azt