Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

1859 Az Országgyűlés 28. ülése, 1984. június 20-án, szerdán 1860 Rendkívüli fontosságúak népgazdaságunk számára az államközi megállapodások. Ezek mielőbbi hatékony végrehajtása érdekében tovább kellene csökkenteni az adminisztrációt, hogy a szerződéseket követő jóváhagyott referenciakeretek útja a legrövidebb legyen, a termelőmunka zavartalan biztosítása érdekében. Befejezésül: teljesen egyetértek miniszter elvtárs azon megállapításával, hogy az ország külkereskedelmi teljesítményét a népgazdaság egészének működése határozza meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Juhász Mihály képviselőtársunk. JUHÁSZ MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelemről tíz évvel ezelőtt alkotott törvény, akkor még pontosan előre nem látható külső körülmények között fejtette ki hatását a magyar külgazdasági kapcsolatok alakulására. Mi, az iparban dolgozók is úgy érezzük, hogy a törvény minden tekintetben jól szolgálta a magyar gazdaság helytállását, sokszor szorítóan nehéz külső feltételek mellett is. Előremutatóan határozta meg a külkereskedelem helyét, szerepét, a szereplők munkamegosztását és viszonyát. Korszerűen alakította ki a külkereskedelem igazgatásának szabályait, összességében a követelményekhez igazodó, rugalmas keretszabályrendszert hozott létre. A külkereskedelmi törvény és az annak nyomán különösen az utóbbi öt évben kibontakozott változások jól segítették országos céljaink elérését, az egyensúlyi helyzet megőrzését, és elért vívmányaink védelmét. Ugyanakkor a külpiaci folyamatokra való reagálás lassabb volt, mint a körülmények nyomása. Az új együttműködési formák gyermekbetegségei rontották és fékezték a pozitív változások eredményességét. Ezek nem a törvény hiányosságai, hanem a külkereskedelemben szereplő partnerek gyengeségei. Az elért, konkrét, anyagi eszközökben is megnyilvánuló és vitathatatlan eredmények mellett legfőbb dolognak az tartható, hogy változott a gazdasági gondolkodásunk külpiaci irányultsága, valósabb lett a helyzetmegítélésünk, jobb a külpiaci kitekintésünk és eredményesebb a külkereskedelmi szereplésünk, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ma az egész gazdaságban, de különösen nálunk, az iparban jobban áthatja a vállalati munka minden területét: a műszaki fejlesztést, a termelést, az értékesítést, az ösztönzést, a belső irányítást és a szervezeti rendet a világpiac értékítélete, mint korábban. Vállalatainknál rendszeresen folyik nemzetközi összehasonlítás. Ugyanilyen pozitív, határozott javulás tapasztalható a szakkülkereskedelmi vállalatok munkájában, az ipari és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésében. Vállalatunknak, a Papíripari Vállalatnak 14 szakkülkereskedelmi vállalattal van rendszeres munkakapcsolata és együttműködése. Az ebben szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy mindegyik szakkülkereskedelmi vállalat a korábbinál jobb partnere üzleti és együttműködési ügyeinknek. Nemcsak mechanikus végrehajtói megbízásainknak, hanem érdekelt társak, akik az előkészítés és végrehajtás szakaszában is sokat segítenek, és széles körű szolgáltatásaikkai egyenrangú partnerként vesznek részt a folyamatokban. Legnagyobb szakkülkereskedelmi partnerünkkel, a Lignimpex-szel a korábbi bizományosi kapcsolatot új alapokra helyeztük és jól működő társasági megállapodássá fejlesztettük tovább. Ugyancsak fontosnak ítélhető meg az a sokféle közvetett hatás, amely nap mint nap éri a termelőket a külgazdaság részéről. Ezek közvetítik a világpiac viszonyait, változásait, a műszaki haladás irányait és a gazdasági körülményeket. A párhuzamos külkereskedelmi jogokkal az általános megítélés nálunk is kedvező. Megmerevedett, mechanikus kapcsolati rendszereket hozott mozgásba és ezáltal sok helyen nagy energiák szabadultak fel. A helyenként eddig is meglevő, de korlátozott cselekvő- és vállalkozó-készség nagyobb mozgásteret kapott. Maga a párhuzamos külkereskedelmi jog megszerzésének lehetősége is valamennyi partnert rugalmasabbá és vállalkozó szelleműbbé tette. A törvény még eredményesebb végrehajtását — mint a miniszter elvtárs is mondta — sok tényező befolyásolja, gazdaságunk, ezen belül iparunk gyengébb teljesítőképessége, a versenyképesség, a termelési szerkezetátalakítás területén a kívánatosnál lassúbb változásaink, a nem kielégítő műszaki-gazdasági haladás. Ezeken kívül a sok jóirányú változás mellett további gyengéinkre is rámutat világpiaci nyitottságunk. Ezek közül néhányat említek meg, amelyekkel kapcsolatban úgy hiszem további munkánkban mindannyiunknak sok teendője van. A növekvő külgazdasági kapcsolatainkhoz kevés a termelői és a külkereskedelmi szakmát jól ismerő, tárgyalóképes, nyelveket tudó tehetséges szakember — nemcsak a külkereskedelemben, hanem az iparban is. A képzés és továbbképzés arányait, színvonalát külgazdasági nyitottságunkhoz méretezetten kell továbbfejleszteni. Vállalatunknak e területen kedvező tapasztalatai vannak, mert külföldi szakemberképzési és továbbképzési lehetőségeit régóta, folyamatosan és jól kihasználta, és a külkereskedelmi szakvállalatokkal e téren is jó együttműködést alakított ki. A párhuzamos export jog nemcsak pozitív hatást váltott ki, hanem sok új problémát is vet fel. Ezek közül legfontosabbnak tűnik a termelő és külkereskedelmi vállalatok, valamint a közvetlen exportáló és a beszállító vállalatok közötti kapcsolat, érdekeltségi viszony. A közös cél az lehet, hogy termékeink minél nagyobb hatékonysággal, minél magasabb készültségi fokon kerüljenek a piacra. E közös cél eléréséhez jó belső kooperáció és közös érdekeltség kell. Ez ma még nem általánosan jellemző. A kormányzati szervek és a Kereskedelmi Kamara sokoldalúan foglalkozik e témakörrel, mégis ezek mielőbbi, eredményt hozó gyorsítását javaslom. Sikeres külgazdasági szereplésünk súlyos gazdasági kényszer, de jövőnk megalapozásának is nélkülözhetetlen eszköze. Éppen ezért tegyük a termelők és a külkereskedők együttes tévé-