Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

1851 Az Országgyűlés 28. ülése, vei kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok vegyesek. Pozitív hatása, hogy aktívabb, színvonalasabb munkára ösztönzik a külkereskedelmi vállalatokat. Kedvező hatásai mellett azonban a verseny még nem eredményezte az elvárt mértékben új termékek, kedvezőbb értékesítési lehetőségek és piacok feltárását, hanem zömmel a már meglévő és eddig is értékesített árualapok, piacok és nyereség újrafelosztásához vezetett. Ennek fő oka, hogy a rendszert olyan időszakban vezettük be, amikor a magyar exportkínálat nem nőtt kellően. A párhuzamos piaci fellépést, az exportkínálat fejlődésével párhuzamosan, a jövőben is fejleszteni kell azokon a területeken, ahol ebből előnyök származnak. El kell érni, hogy a vállalatok együttműködésüket e körben maguk szervezzék, és az együttműködési szabályok megsértésének káros következményeit közvetlenül érzékeljék és viseljék. Vannak viszont olyan piacok, árucikkek és tevékenységek, ahol több magyar vállalat egyidejű megjelenéséből a piacokon érvényesülő szabályozás, vagy az árucikkek forgalmának sajátosságai miatt előnyök nem várhatók. Tisztelt Országgyűlés! A szakosított és a külkereskedelmi jogosítványt kapott termelővállalatok nagy és nehéz feladatokat oldottak meg eddig is. Egyik csoportba tartozókat sem lehet általános, közös jelzővel minősíteni. Mindkét kategóriában vannak jó, közepes és gyenge vállalatok. Tapasztalataink szerint a minősítést alapvetően két tényező dönti el; az értékesítés termelési háttere és a vállalatot irányító tevékenység színvonala. A szakkülkereskedelmi vállalatok néhány év alatt sokat változtak, többségük megértette, ííogy ki kell érdemelni és meg kell tartani a belföldi partner és a külföldi piac bizalmát. Kevesebb a kényelmes bürokratizmus, a külkereskedői rátartiság, jobb a szakmai hozzáértés. Az elmúlt két évben néhány külkereskedelmi vállalat belföldi partnereivel szoros együttműködésben végzett tevékenységének kiemelkedő eredménye sorsdöntő volt az ország fizetési képességének megtartásában. Mégsem mondhatjuk, hogy elég, a nemzetközi mércének és saját igényeinknek megfelelő vállalatunk és szakemberünk van. A külkereskedelmi jogosítványt kapott termelővállalatok munkájának színvonala szintén sokféle, a kiemelkedőtől a gyengéig minden fokozat megtalálható. Sokéves tapasztalatunk szerint a termelési és külkereskedelmi tevékenység szoros összekapcsolása egyértelműen előnyös és indokolt, de a szervezeti forma önmagában a munka minőségét még nem dönti el. Tisztelt Országgyűlés! Hetényi elvtárs részletesen foglalkozott ez évi gazdasági helyzetünk főbb összetevőivel, a külgazdasági egyensúlyt érintő megállapításait nem szükséges elismételnem. A külső piaci körülmények számunkra lényegesen előnyös új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető visszaesésekkel tarkított élénkülés nem jelez általános fellendülést. S ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versennyel találjuk szembe ma1984. június 20-án, szerdán 1852 gunkat. A külső körülmények nemcsak a magyar, hanem minden más gazdaság számára is egyre bonyolultabbak, másképp nehezebbek, mint azelőtt. A külső nehézség valós eleme mai gondjainknak, de pusztán gyakori emlegetése önmagában se fel nem ment, se el nem igazít bennünket teendőink dolgában. Egyetlen lehetséges kiút, ha gondolkodásunkat, munkánkat a helyzethez igazítjuk. Világosan kell látni, hogy az a teljesítmény, amely tegnap elég volt, ma kevés. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg. Erőteljes tervező, gazdaságszervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt 1984-ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves tervet. Már 1984-ben, de 1985-re mindenképpen olyan szabályozást kell érvényesítenünk, amely gazdaságunkat az előző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a termelés, a felhasználás minden területén. Ehhez céltudatos, egységes cselekvésre van szükség. Az új helyzetnek megfelelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervező programot kell kidolgozni valamennyi fő piac viszonylatában. A külkereskedelmi szervezetet úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a fenti célokat a legjobban szolgálja. Kereskedelempolitikai és külkereskedelmi irányító munkánkban a beszámolónkban jelzett fő irányokat kell továbbra is követnünk annak érdekében, hogy feladataink teljesítéséhez minél kedvezőbb feltételeket biztosítson a külkereskedelem is. Tisztelt Országgyűlés ! Egy törvény akkor felel meg rendeltetésének, ha időt álló, és egy adott terület szabályozásában hosszú távon irányt mutat. A külkereskedelmi törvény az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét. Megfelel azoknak a kívánalmaknak is, amelyeket időközben a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, majd az MSZMP XII. kongresszusa a külkereskedelemmel szemben támasztott. Tíz év tapasztalatai feljogosítanak arra, hogy a külkereskedelmi törvényt alkalmasnak tartsuk azoknak a feladatoknak a megoldására is, amelyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásában fogalmazott meg. A törvény lehetőséget ad a külkereskedelmi igazgatás és a külkereskedelmi szervezet megfelelő, folyamatos továbbfejlesztésére. A külkereskedelmi irányítás feladata a jövőben is az lesz, hogy a törvényre támaszkodva minél hatékonyabban járuljon hozzá a népgazdaság feladatainak teljesítéséhez. .Megköszönöm az országgylAes kereskedelmi bizottságának, hogy segítő tanácsaival, bírálataival támogatta munkánkat, és a beszámoló elkészítését. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy most tartsunk ebédszünetet. Ülésünket ennek megfelelően, ha ezzel egyetértenek a képviselőtársak, fél 3-ig, azaz 14.30 óráig felfüggesztem. (Szünet 13,24—14,31 — Elnök : Cservenka Ferencné)