Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

1837 Az Országgyűlés 28. ülése, 1984. június 20-án, szerdán 1838 nak érzem a döntést a végleges erőműépítési programról. Ennek alapján rendezhető lenne Mány távlati helyzete, a 100 millió tonna kiváló minőségű szén hasznosítása. Tisztelt Országgyűlés! A bányaépítés kapcsán az égetően szükséges milliókról beszéltem. Pedig tudom, hogy nincs jogom a kormányzattól pénzt kérni, már csak azért sem, mert a költségvetési előirányzatot én is megszavaztam, és fegyelmezett végrehajtásában is kötelességem részt venni. Mindezek mellett úgy érzem, hiba volna a problémákról nem beszélni és nem kérni, hogy a mányi bányaépítéssel kapcsolatos kialakult helyzetet az illetékes kormányzati szervek vizsgálják felül. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést magam és a Komárom megyei képviselőcsoport nevében elfogadom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kadlecsik Miklós képviselőtársunk. KADLECSIK MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1983. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló megállapítja, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése az alapvető célokat tekintve megfelelt az éves népgazdasági terv és állami költségvetés tervelőirányzataiban tükröződő gazdaságpolitikai törekvéseknek. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javult, nemzetközi fizetőképességünket megőriztük, ez úgy valósult meg, hogy közben a termelés mérsékelten bővült, a belföldi felhasználás csökkent, a kivitel emelkedett, a behozatal pedig alig nőtt. Megállapítja továbbá a jelentés, hogy az elért eredmény biztosítása érdekében a tervtől eltérő folyamatök visszaszorítására év közben központi intézkedéseket kellett hozni. Ezek közé tartozott a kormányzati szervek intézkedésének egy csoportja, mégpedig az, hogy szűkítsük a beruházási vásárlóerőt. A cél elérése érdekében zárolni kellett a hiteltartaléknak még fel nem használt részét, 2 százalékponttal visszamenőleges hatállyal, emelkedett a fejlesztési alapok elvonási mértéke, mérséklődtek, illetve megszűntek az építési adó, beruházási illeték fizetésére vonatkozó kedvezmények és egyéb intézkedések is születtek. Az 1983. évi népgazdasági terv intézkedései és az évközben hozott intézkedések eredménye az, hogy a szocialista szervek beruházásai folyó áron 187 milliárd forintot tettek ki, tehát a tervben számítottnál 15 milliárd forinttal, az előző évinél 2 milliárd forinttal magasabban alakultak. így a beruházások mennyisége — 6 százalékos beruházási árszínvonal-emelkedést figyelembe véve — a tervezett 10 százalék helyett csak 5 százalékkal csökkent. Az állami beruházások 14 százalékkal, a vállalati beruházások 9 százalékkal haladták meg a tervezettet. Kedvezőbb — az egyensúly megteremtését figyelembe véve — a mezőgazdasági vállalatok beruházásainak alakulása, hiszen folyó áron 25 milliárd forintot tettek ki, és csak 1 százalékkal haladták meg a tervezettet. Ez azt jelentette, hogy a népgazdasági terv teljesítése, az egyensúly megteremtése érdekében tett intézkedések a mezőgazdasági nagyüzemek körében hozták a legkedvezőbb eredményt, a szabályozás itt működött a legkedvezőbb hatásfokkal. Megállapítható, hogy a tett intézkedések összhangban voltak a VI. ötéves tervtörvény és az 1983. évi népgazdasági terv céljaival; az egyensúly megteremtését segítették, ami a cél is volt. Az elért eredmény népgazdasági szempontból kedvező. Itt azonban, mint minden esetben szükséges és lehetséges mértékben összhangot kell teremteni a népgazdasági és a vállalati célok és érdekek között. Míg a hozott intézkedések népgazdasági szempontból pozitív eredményűek, a mezőgazdasági üzemek helyzetéből vizsgálva az eredmény másképp ítélhető meg. Megyénkben, Fejér megyében, a mezőgazdasági üzemek beruházásaira az idézett ismertetett intézkedések a következőképpen hatottak: egy TESZÖV — Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége felméréséből vannak az adatok, miszerint az építési beruházások 1983-ban az előző évhez viszonyítva 76 százalékban, a gépi beruházások 90 százalékban, összességében 87 százalékban teljesültek csak. E beruházásokból a saját erő 98 százalék, a támogatás 69 százalék, a hitel 35 százalékos 1982-höz viszonyítva. A beruházások nagyságrendjének és reálértékének alakulását befolyásolta az elvonó intézkedések következtében a saját erő mérséklődése, felhasználásuk korlátozása, az árak növekedése, a tőkés import visszafogása, a külső források igénybevételi lehetőségének, azok feltételrendszerének szigorodása. Az építési beruházások nominálösszege háromnegyed része az előző évinek. A gépberuházások is csak 90 százalékot tettek ki 1982-höz viszonyítva és egészében Fejér megyében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai, szemben az országos tervhez viszonyított 1 százalékos túlteljesítéssel, 13 százalékkal csökkentek. Összességében tehát megállapítható, hogy a megye termelőszövetkezeteiben az állóeszközök fejlesztése lelassult. A képződő források ugyanis felhasználáskor sorozatosan leértékelődnek, s ha figyelembe vesszük az árszínvonal-növekedést és a zárolást, akkor még a pótlás sem biztosítható. Választókörzetem hat termelőszövetkezete közül két tsz-ben vizsgálat történt annak megállapítása érdekében, hogy a most érvényben levő gazdálkodási feltételek között az üzemek — megjegyzem, a vizsgált üzemek magasan hatékonyan gazdálkodó, nagy nyereségszínvonalat elérő üzemek —, miképp képesek állóeszköz-állományukat fejleszteni, illetve pótolni. A vizsgálat eredménye a következő: a vizsgált üzemek állóeszköz-állományának nettó értéke a bruttó érték százalékában, 65 százalékos. Az állóeszköz-állományon belül a nullára leírt állóeszközök értéke a bruttóérték százalékában mintegy 20 százalékos. Az állóeszköz-állományon belül a gépek és járművek elhasználódottsági foka rendkívül magas. A gépek esetén a nullára leírt állomány 29 százalék, a járművek esetén 36 százalékos. A vizsgálat során az is kiderült, hogy van olyan termelőszövetkezet, ahol a gépek 45