Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1229 Az országgyűlés 19. ülése, IS natban másképp gondolkodik. Nem engedi meg a lógást, annak a vagyonnak a károsítását, amelyhez saját maga is több munkával járul hozzá, és tudatában van annak, hogy így majd többet is kaphat. Egyéb hatása is van ennek. A tagok jobban el tudják viselni az esetleges veszteségeket, mégpedig a kölcsönös belátással. De ez csak akkor jut nyomatékosan kifejezésre, ha tisztában van vele a dolgozó, hogy többet is kaphat a közösbe adott pénzéért. Befejezésképpen a társadalmi tulajdon védelmével összefüggésben még egy gondolatot! Teljes mértékben egyetértek a kisárutermelés segítésével, támogatásával. Meg vagyok róla győződve, hogy még hosszú ideig fogunk véle foglalkozni. De két dolgot mindenféleképpen tisztázni kell. Az egyik a nagyüzem és a kisüzem egymáshoz való viszonya, a másik az egyenlő versenyfeltételek. Rendező elvként ki kellene mondani, mit támogatunk a kisüzemben és mit a nagyüzemben. Kissé zavaros. Tegyem hozzá: itt-ott anarchia is uralkodik. Egyes téeszek már a vagyonukat, az épületeiket is adják a kisárutermelőknek. Mindezt azért, mert hiányzik a rendező elv, másrészt pedig nincs meg az egyenlő versenyfeltétel. Mi magunk is a tsz-ben kiszámoltuk, hogy egy kiló csirke előállításához a nagyüzemben három forint hatvan fillérbe kerül az üzemanyag. Ha ezeket az épületeket kisvállalkozásba kiadnánk, akkor egy forint nyolcvan fillérbe kerülne az üzemanyag és ez három-négymillió csirkénél 5—6 millió plusznyereséget hozna. Csábító. Nem csináljuk, de komolyan feszít. Vagy: a szállításnál. A téeszben maximálva van a fuvardíj, forgalmi adót, jövedelmi adót fizetünk, SZTK-t fizetünk és így tovább. Ezzel szemben á kisiparos fuvaros fuvaronként annyit kér, amennyit nem szégyell, adót minimálisát fizet, ennélfogva a gépkocsival rendelkező kisiparosok jövedelme egyik évről a másikra megugrik. Három forrásból: kevesebb adóból, magasabb fuvarbérből és olcsóbb üzemanyagból. Mert tudniillik egyes kisiparos fuvarosok fölfedezték, hogy ha a háztartási üzemanyagot hazaviszik, és otthon tankolják meg, nem is rossz üzlet ez. Tisztelt Országgyűlés! üzemi vezetőként szerzett tapasztalatom alapján, amelyet az említett példákkal igyekeztem alátámasztani, lényegében azt látom szükségesnek, hogy a gazdálkodó és állami szerveink is lépjenek fel határozottabban a fegyelemsértőkkel, és a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben. A szövetkezetekben, de azt hiszem, másutt is erősíteni kell a kölcsönös érdekeltségen nyugvó vagyoni kapcsolatokat és ezzel a tulajdonosi tudatot. Rendező elvként tisztázni a nagyüzem és a kisüzem viszonyát és egyenlő versenyfeltételeket a nagyüzem és kisvállalkozó társulásoknál. Tisztelt Országgyűlés! Az általam fölvetett gondok itt-ott annyira feszítőek, hogy föltétlenül indokolt és szükségesnek tartom ennek sürgős rendezését. Ha ezt nem tesszük meg idejében, éppen ezekből a nem rendezett elvekből fakadóan félő, hogy néhány becsületes, lelkiismeretes ember börtönbe fog kerülni. A Legfelsőbb Bíróság elnökének, a Legfőbb t. március 24-én, csütörtökön 1230 Ügyészség vezetőjének beszámolóját elfogadom. (Taps.) • • ELNÖK: Papp Lajos képviselőtársunk felszólalása következik. PAPP LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Előre bocsátom, hogy az elhangzott beszámolókat gondos összegzésnek, a helyzetet pontosan tükrözőnek, ugyanakkor előremutatónak, gondolatokat ébresztőnek tartom. Következésképpen elfogadom, elfogadásra ajánlom — amit teszek a képviselők Szolnok megyei csoportja megbízásából is. A gyakorlat bizonyítja, a beszámolók tükrözik, hogy következetes munka folyik az MSZMP XII. kongresszusa határozatában az e területekre megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében. Az a véleményem, hogy a cselekvés és a törekvés egybeesik a kongresszus politikai, társadalmi célkitűzéseivel. És ez így van jól. Ennek kapcsán hadd jegyezzem meg, hogy az ügyészségeknek, a bíróságoknak ma már vissza- és előretekintve is van útjelzője, történetesen az, hogy az MSZMP fő politikai irányvonala változatlan, szilárd, ami nem zárja ki a szinte naponként elvárt és szükséges megújulás képességét. Gondolom, hogy ez utóbbi vonatkozik az ügyészségek és bíróságok munkájára is. Fontosnak tartom, hogy társadalmunk lényegétől idegen, előfordulási gyakoriságban — sajnos —, egyáltalán nem csökkenő, nem kívánatos jelenségekkel szemben nagyfokú érzékenységet és éberséget kell tanúsítani. Biztos vagyok abban is, hogy ez az ügyészi és bírói szervezetben is így van. Fontosságát annál is inkább indokolt hangsúlyozni, mivel a lakosság döntő többségét kitevő tisztességes állampolgárok is érzékenyen, elítélőleg reagálnak ezen nem kívánatos jelenségekre. Közérzetet, közhangulatot befolyásoló tényező. Sajnos, tudom, és átéltem, hogy egy kisebb településen sorozatban elkövetett ugyanazon erőszakos bűncselekmény milyen hatást váltott ki, mennyire felzaklatta, felbolygatta az ott élő embereket. Megnyugtató, az alkotó munka nélkülözhetetlen feltétele, a becsületes, rendes állampolgárok jó közérzetének egyik elengedhetetlen eleme, hogy társadalmi rendszerünket a stabilitás jellemzi, hogy a Magyar Népköztársaságban szilárd a törvényesség, és ennek politikai és jogi garanciái vannak. Mindennek bizonyítéka pedig maga a gyakorlat. Az az elenyésztő kisebbség, amelyik pedig nem így fogja fel, vagy netán ezzel nem azonosul, vagy törvényeinkkel összeütközésbe kerül és elmarasztalják, és emiatt úgymond rossz a közérzete, szerintem legyen is az! Csak arra kell vigyázni, hogy a töredék kisebbség a rossz közérzetét a valós helyzettől eltérően ne próbálja társadalmi rangra emelni, azzal azonosítani, mert elvétve ilyen törekvésekkel is lehet találkozni. A Szolnok megyei főügyészség és a megyénkben működő ügyészségek tevékenysége törvényes rendeltetés szerint hivatásszerű gyakorlatukkal eredményesen őrködnek a szocialista törvényesség megtartásán. A megyében működő bíróságok büntető jogalkalmazási gyakor-