Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-27

1769 Az Országgyűlés 27. ülése, 1984. április 13-án, pénteken 1770 nám az illetékeseknek, hogy a jövőben jobban éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Kedves Elvtársak ! Igaz az a mondás, hogy a szocialista hadsereg nagy nevelőiskola. Alapren­deltetésénél fogva a hadsereg formailag nem ki­mondottan oktatási intézmény, tartalmilag azon­ban az, és több vonatkozásban kapcsolódik a fel­nőtt fiatalok neveléséhez, oktatásához. Az ifjú­ság nem kis részének intézményes szocialista szellemű nevelése a néphadseregben folytatódik, illetve a leszerelés után részben be is fejeződik. A közoktatást érintően néphadseregünkben évente közel 900 fő végzi el az elemi iskola 1—7. osztályát és 500-an fejezik be a 8. osztályt. Itt hadseregméretben jelentkeznek azok a statiszti­kai adatok, amelyekről tegnap egy megyére ki­vetítetten Biszku elvtárs szólt. Évente közel ezer fő kap szakmunkásbizonyítványt és saját szak­májában több mint 6000 fő szerez további gya­korlatot. Néphadseregünk szelleméből fakadóan igen fontos feladatunknak tartjuk a jövőben is az ilyen rendeltetésű missziónk betöltését. Ugyan­akkor azt is látjuk, hogy a hadseregben csak pó­tolni tudunk bizonyos hézagokat, de nem helyet­tesíthetjük az oktatási intézmények tevékenysé­gét. A felsőoktatással és annak intézményeivel úgy vagyunk kapcsolatban, hogy az egyetemekre felvett, érettségivel rendelkező fiatalok 10—11 hónapos sorkatonai, az egyetem elvégzése után pedig 7—8 hónapi szolgálatot teljesítenek együtt, egy alegységben, kis közösségekben a többi sor­állományú fiatal állampolgárral. Itt válaszolnék Bódis Gábor képviselőtársam felvetésére. Ta­pasztalható, hogy a csapatoknál folyó kiképzés intenzitása, a szolgálat és az ebből fakadó elfog­laltság nem teszi lehetővé az egyetemi előfelvé­telis állomány intézményes nyelvoktatását. Az állományról általában tapasztalataink pozitívak. A sorköteles fiatalok többsége, az egyetemi előfelvételisek szinte mindegyike becsülettel tel­jesíti az alkotmányban foglalt állampolgári köte­lezettségét, a katonai szolgálatát. Több éves ta­pasztalat, hogy az egyetemi előfelvételis állo­mány a néphadseregben mind politikailag, mind fizikailag és emberi tartás szempontjából is meg­izmosodik. Mi, a hadseregben igyekszünk mindent meg­tenni azért, hogy ezek a fiatalok minél pozití­vabb töltéssel kerüljenek az egyetemekre, a felső­oktatási intézményekbe. Az oktatási programhoz még egy lényeges területen kapcsolódik a nép­hadsereg. Az emelt szintű tiszti főiskolai képzés eredményeként tisztjeink közel egyötöde, ez né­hány ezer fő, a katonai képesítés mellett, tanári oklevéllel is rendelkezik. Erre büszke és a szer­zett ismereteket eredményesen hasznosítja a sor­kötelesek, a tartalékosok kiképzésében, valamint az ifjúság honvédelmi nevelésében. Alakulataink, hivatásos állományunk kap­csolata a pedagógus társadalommal széles körű és egyre tartalmasabb. Néphadseregünk hivatá­sos állományának többsége úgy fogja fel, hogy a társadalom részéről a pedagógusok irányában kibontakozó megérdemelt figyelem és megbe­csülés, amely minden bizonnyal az Országgyűlés ülése után tovább erősödik, a katonai nevelést, kiképzést végző hivatásos állománynak is szól. Annak az állománynak, amelyik ebben a nehéz nemzetközi helyzetben a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erőinek részeként, szoros együtt­működésben fegyverbarátainkkal, becsülettel teljesíti a szövetségi rendszerből, a szocializmus védelméből reá háruló feladatokat. Emellett részt vesz a természeti csapások elhárításában, a gaz­dasági építőmunkában és az ifjúság hazafias, szocialista szellemű nevelésében. Befejezésül javaslom, hogy a parlament, a vita figyelembevételével a művelődési miniszter elvtárs által előterjesztett programot vegye tu­domásul. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Kapinya Miklósné képviselőtársunk. _^ KAPINYA MIKLÓSNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Amikor a közok­tatás fejlesztésének irányáról, üteméről és elvei­ről döntünk, szocialista társadalmunk tovább­építéséről, a felnövekvő generáció jövendő életé­ről, a fiatalok önfejlődési lehetőségeiről mon­dunk véleményt. E döntés felelősségét fokozza, hogy olyan időben kell fejlesztésekről szólnunk, amikor gazdasági életünkben nehézségeink van­nak, a megnövekedett létszámú tanuló korosztály számára kell a jelenleginél jobb tanulási, to­vábbtanulási feltételeket biztosítani. Tolna megyében az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat óta jelentős eredményeket sikerült elérni óvodai, iskolai férőhelyek létesítésével. Közel 4 ezer óvodai férőhely létesült és e fej­lesztések jelentős társadalmi összefogás eredmé­nyeként valósultak meg. Az óvodás korú gyer­mekek 97 százaléka részesül óvodai ellátásban és jelentős, hogy a cigánygyermekek 80 száza­léka óvodába jár. A VI. ötéves terv első négy évében megépült 92 általános iskolai tanterem, ugyanakkor a tanulói létszám nagyságrendje 5 ezer fővel nőtt. A napközi otthoni ellátás 29 szá­zalékról 67 százalékra emelkedett. A napközis el­látás kiterjesztésével párhuzamosan korszerűsöd­tek az intézményi konyhák, így megközelítőleg az igények teljes egészében kielégíthetők. Sajnos, a mennyiségi növekedés nem mindig járt együtt a minőség javulásával. E vázlatos felsorolásból kitűnik, hogy jelen­tős társadalmi összefogással, de gyakran a minő­ségi követelményeket kényszerűségből visszafog­va sikerült a nagy létszámú korosztály gondozá­sát, nevelését, oktatását alsó fokon megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Az iskolák tornate­rem-ellátottsága az elmúlt tíz évben nagyobb arányban emelkedett, mint előtte bármikor. Még­is arról kell számot adnom, hogy jelenleg 53 álta­lános iskolánk nem rendelkezik tornateremmel. Közismert dolog, hogy a közoktatás ma tante­remhiánnyal küzd. Tehát a szűkös pénzforráso­kat elsősorban erre és aligha tornatermek építé­sére fogjuk felhasználni. Mégis bátran állítom, hogy az iskolai testnevelés és sporttevékenység fontosságát az a tény is igazolja, hogy az iskolai testnevelés háttérbe szorulása jórészt később az egészségügyben, a honvédelemben, a munka- és pénzügyben válik láthatóvá és mérhetővé. Tehát az iskolai testnevelés nem egyszerűen tantárgy a l

Next

/
Thumbnails
Contents