Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-27

1767 Az Országgyűlés 27. ülése, képviselőcsoport sokoldalúan, alaposan megvitatta a napirenden levő program téziseit. A vita lényegéről szóló feljegyzést képviselőcsoportunk vezetője eljuttatta a miniszter elvtárshoz. Tisztelettel javasoljuk, hogy észrevételeinket a további munka során a törvény előkészítésénél vegyék figyelembe. Én néhány kérdésben kívánok csatlakozni az itt folyó vitához, amit mindvégig figyelemmel kísértem. A közoktatás és a felsőoktatás mind az írásos téziseiben, mind a miniszter elvtárs expozéjában kifejtett programjának szükségességét nagy horderővel veti fel a fejlett szocialista társadalomnak, a tudományos-technikai forradalom egyre jobban kibontakozó körülményei közötti építése. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy történelmi szükségszerűség. Véleményem szerint, aktuálisan, időben került napirendre. Közel van ahhoz, hogy a több éve folyó hosszú viták végére pontot tegyen, megszüntesse az adott témában eddig meglevő bizonytalanságokat. A program hosszú évekre szóló koncepció mind a követelmény- és intézményrendszer, mind a feltételek megteremtése vonatkozásában. A programban véleményem szerint nem kevesebbről van szó, mint a jelen és a jövő nemzedékének, utódainknak, a fejlett szocialista társadalmat építő fiatal embereknek a neveléséről, oktatásáról. Ha belegondolunk, hogy az egyetemet vagy főiskolát végző és pályán induló fiatal 17—18 évet, lényegében életének egy negyedét iskolapadban tölti, akkor döbbenünk rá, hogy milyen fontos, hogy ezt az időt mivel tölti, kik, hogyan és mire nevelik, tanítják. A program logikus rendbe szedi mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban a célokat, követelményeket és feltételeket. A felvázolt programmal egyetértve fontos tényezőnek tartom a követelmények és a feltételek egységét, szinkronját. A célokat, követelményeket nagyrészt a változó világ, a tudományostechnikai haladás, a fejlett szocialista társadalom építése, belső és külső kapcsolatrendszerünk alakulása, és hozzátenném, hogy önmagunk diktáljuk. Lényeges viszont, hogy ez a követelményrendszer harmonikusan tartson lépést az élet követelményeivel, a szükséges szubjektív és tárgyi feltételekkel, s nem utolsósorban a pedagógusok és tanulók teljesítőképességével. Az utóbbiról igen részletesen szólt tegnap dr. Petri képviselőtársam. Amennyiben ez a szinkron nem teremtődik meg, akkor az egész grandiózus társadalmi programnak az alappillérei kerülnek veszélybe. A szubjektív feltételek között az egyik leglényegesebbnek tartom a szakképzett pedagógusok mennyiségének, minőségének, hivatástudatának növelését, pályára irányítását, pályán tartását, világnézeti nevelését, és mély meggyőződéssel mondom, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ilyen tekintetben minden eddig előterjesztett, és ezt a törekvést elősegítő javaslattal a magam részéről teljes mértékben egyetértek. A szakoktatási intézmények és az iskolán kívüli felnőttoktatás felső szintű irányításában csak helyeselni lehet azt az elvet és munkamegosztást, hogy a nevelési és oktatási célok meghatározásában a művelődési miniszter, a szakmai 984. április 13-án, pénteken 1768 képzés irányításában pedig a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterek a felelősek. Ezen a téren a kapcsolódások ma még nem mindig problémamentesek. Véleményem szerint a Művelődési Minisztériummal kell a behatároló követelményeket megadni, szigorúan tartani és nem engedni meg ennek a fordítottját. Az ipari szakmunkás-képzésben célszerű irányt venni a gyárhoz, a termeléshez való koncentráltabb közelítésre, és gátat szabni a szakmunkásképzésben egyes nagyvállalatok részéről ma még tapasztalható elaprózódásnak, pazarlásnak. Szükségként jelentkezik, hogy az alsóbb szintű és a felsőoktatás szorosabb kapcsolatban legyen egymásra építve úgy, hogy a közoktatás kiegészítő megoldások nélkül alapozza meg a felsőoktatást. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint nagy katonai szervezetet, seregtestet vezető parancsnok képviselő nem tehetem, hogy ne szóljak a napirenden levő programnak és a hadseregnek, mint társadalmi intézménynek a kapcsolatáról. A néphadseregben — mint ismeretes — a fiatal felnőtt férfi lakosság döntő többsége katonai szolgálatot teljesít. A csökkentett, ma már 18 hónapos szolgálati, ezen belül háromszor hat hónapos váltási rendben sok ezer sorköteles fiatal vonul be, és tölti le katonaidejét. Van tehát módunk a hadseregben érzékelni azt a nagy fejlődést, amely a fiatalok általános politikai és technikai felkészültségében, a szocializmus építésének kibontakozása, az oktatási rendszerünkben meglevő pozitív irányú változások következtében hazánkban végbement. Azt hozzátehetem, mint katona, hogy a hadügy gyors fejlődésével való lépéstartás, a korszerű haditechnikai eszközök és alkalmazásuk viszonylag rövid idő alatti elsajátítása igényli is a sorköteles fiatalok kellő szintű felkészültségét. A pozitív vonások mellett ugyanakkor, tapasztaljuk az iskolai nevelés-oktatás gyengeségeit is, erről részletesen szólt a miniszter elvtárs az expozéjában. Egynéhányat emelek ki ezek közül. Ilyenek többek között: az állampolgári kötelezettségekre, fegyelemre, a szilárd világnézeti alapokra támaszkodó hazafiságra — itt többen szebben fogalmaztak nálam —, hogy a hazaszeretetre, az internacionalizmusra való nevelés fogyatékosságai ezek. Ezeknek a fogyatékosságoknak a felszámolása a hadseregben a mindennapi kiképzés során plusz erőfeszítéseket követel a hivatásos állománytól. Aláhúznám, hogy a fejlett szocialista társadalom további építése és a sajnos, tartósnak ígérkező feszült nemzetközi helyzet egyaránt szükségessé teszi, hogy olyan ifjúságot, értelmiséget, állampolgárokat neveljünk, akik politikailag elkötelezettek, és mindenkor készek és képesek építeni és védeni a szocialista hazát. Bizonyos vonatkozásokban gondjaink voltak és vannak a fiatalok fizikai felkészültségével is. Erről szóltam a honvédelmi törvény vitájában. Most megelégedéssel konstatálom, hogy a napirenden levő program nagy súlyt helyez a tanuló ifjúság fizikai és pszichikai tűrőképességének növelésére. Megjegyezném, hogy a néphadsereg sportlétesítményei továbbra is a tanulóifjúságnak rendelkezésre állanak. Tisztelettel javasol-