Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1735 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1736 Közel két évtizedes közéleti és iskolavezetői tapasztalataim alapján is meggyőződésem, hogy a továbbfejlesztési programban meghatározott általános célok az intézményrendszerek fejlesztését és a feltételrendszer javítását szolgáló célkitűzések hozzájárulnak oktatásügyünk minőségi fejlődéséhez a továbbiakban. Közismert, hogy az elmúlt évtizedben a közoktatással szemben megnyilvánuló politikai, társadalmi felelősségérzet és a jelentős mértékű állami, társadalmi erőfeszítések meggyorsították a tárgyi feltételek fejlődését. Ennek ellenére az oktatási intézmények feltételeiben napjainkban még lényeges különbségek vannak. A társadalmi összefogással párosuló felelősségérzet azonban néhány területen hozzájárult és így biztosítéka is a közoktatás további minőségi fejlődésének. Ezt választókerületem és Szolnok megye közoktatási feltételrendszerének ismeretében a következőkkel szeretném alátámasztani. Az óvodai férőhelybővítés érdekében megnyilvánuló társadalmi támogatás eredményeként az óvodáskorú gyermekeknek jelenleg már több mint 90 százaléka megyénkben is óvodai nevelésben részesül. Az óvodai hálózat továbbfejlesztésével az évtized végéig így megteremtődik az óvodai nevelés általánossá tételének lehetősége. Ez azért jelentős, mert a hároméves óvodai nevelés valamennyi tanköteles kort elérő iskolaérett gyermek esetében szükséges ahhoz, hogy az alapiskolázás kezdő szakaszában azonos eséllyel és törés nélkül kezdődhessen meg a tanulási és művelődési szokások kialakítása, az ehhez szükséges képességek és személyiségjegyek fejlesztése. Ez az általános iskola további tartalmi korszerűsítésének egyik fontos előfeltétele. A közoktatás intézményrendszerének fejlesztési feladatai között az óvodai nevelés általánossá tételére vonatkozó célkitűzéssel ezért egyetértek. Kedves Képviselőtársak ! A társadalmi támogatás kedvező hatása Szolnok megyében az általános iskolai hálózat fejlesztésében is örvendetesen megnyilvánult. 1972 óta átadásra került megyénkben háromszáz tanterem. Ez a váltakozva használt tantermek arányát 32 százalékról 10 százalékra csökkentette. Ezt a tendenciát a VI. ötéves terv végéig megvalósuló valamennyi tervezett általános iskolai tanteremfejlesztés, közöttük még három új általános iskola belépése csak erősíteni fogja. Sajnos ez a jelentős hálózatfejlesztés a zsúfoltságot, a működési feltételeket, illetve a tornaterempótlások elmaradása miatti feszültségeket nem tudta és nem tudja ellensúlyozni. A középfokú iskolahálózat fejlesztése a jelenlegi tervidőszakban háttérbe szorult. így az intézmények zsúfoltsága megyénkben is egyre fokozódik. Mindez azt is érzékelteti, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődés igényeit figyelembe vevő fejlesztési program hangsúlyozottan igényli a még hiányzó és a továbbiakban szükséges tárgyi feltételek megteremtését. Igényli az általános iskolai és a középfokú intézmények fejlesztésének kiemelt társadalmi, gazdasági programként történő kezelését, a további társadalmi támogatást. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalatok, üzemek pénzeszközeinek felhasználásánál jelenleg szigorítottabb szabályozók érvényesülnek, a jövőben számítani kell az így várható anyagi támogatás csökkenésére. Ugyanakkor a magas létszámú korosztályok fogadására hosszú távon és az eddigieknél jobban fel kell készülni. Ennek az ellentmondásnak a feloldása feltétlenül szükségessé teszi, hogy a következő tervidőszaktól kezdve az oktatásügy nemzeti jövedelemből való részesedési aránya az eddigieknél magasabb legyen. Tisztelt Országgyűlés ! A továbbfejlesztési programban foglaltak megvalósításának döntő előfeltételeként az anyagi feltételek megteremtésével egyidejűleg a szükséges személyi feltételek biztosításának fontosságát én is szükségesnek érzem hangsúlyozni. Elsősorban azért, mert meggyőződésem, hogy a jól képzett, megfelelő társadalmi tekintéllyel rendelkező, kielégítő élet- és munkakörülmények között élő pedagógusoknak a jövőben is meghatározó szerepük lesz. A tervezett tartalmi-pedagógiai fejlesztés sikere attól függ, hogy a jelen és a jövő pedagógusai hogyan tudják a társadalmi követelményeknek megfelelően felkészíteni, magasabb általános műveltséghez juttatni gyermekeinket. Azokat, akik majd a mai felnőttek helyére lépnek és továbbfolytatják mindazt, amit mi elkötelezetten tettünk és teszünk azért, hogy jelenünkkel a jövőt megalapozhassuk. Szolnok megye pedagógusainak a közoktatás tartalmi korszerűsítése során végzett eddigi munkája, megújulási készsége, az új követelményeknek megfelelni akaró, gyakran nehéz körülmények közötti helytállása jelzi a bennük levő alkotóerőt, a jó eredményekre törekvés szándékát. Ezekre a jövőben is alapozni lehet. A közelmúltban a Szolnok megyei Néplapban lezajlott sajtóvita tapasztalatai is azt érzékeltették, hogy megyénk pedagógusai hivatástudattal, jobbító szándékkal, megfelelő akaraterővel rendelkeznek és készségük adott a közoktatás továbbfejlesztési programjában célul tűzött színvonalasabb tartalmi munkára. ,,A tanáregyéniség" címmel spontán módon kibontakozó vita és meditáció során a ,,Miért vannak kevesen" kérdésre választ kereső pedagógusok a kiemelkedő tanáregyéniségek létét, arányuk csökkenését befolyásoló okokat döntően a tartalmi munkára kedvezőtlenül ható tényezőkkel, többek között a gyakori felesleges terheléssel, az időzavarral, a szavak hitelének elvesztését jelző túlzott adminisztrációval és nem elsősorban anyagi kérdésekkel indokolták. A személyi feltételekre sajnos Szolnok megyében is kedvezőtlenül hat a képesítés nélkül dolgozók növekvő létszáma. Az is tény viszont, hogy az elmúlt évtizedben arányuk jelentősen, az óvodákban 3,8 százalékra, az általános iskolákban 2,5 százalékra, az országos átlag alá csökkent. Arányuk azonban az elmúlt két évben újra emelkedik. Az ezt előidéző okok megszüntetését feltétlenül szükségesnek tartom. A képesítés nélkül dolgozók esetében a jó szándékkal végzett munka semmiképpen nem ellensúlyozhatja a szakképzettség hiányát. Ezért és a tartalmi munkával szemben támasztott növekvő követelmények miatt az alkalmazásuk fokozatos felszámolására vonatkozó célkitűzéssel egyetértek. Tisztelt Országgyűlés! A személyi feltételekre kedvezőtlenül ható