Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1733 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1734 1985-ben induló nappali technikusképzés felté­telei lényegében biztosítottak. A még felmerülő kisebb igények teljesítése megoldható. A zavar­talan kezdéshez az szükséges, hogy a Művelődési Minisztérium biztosítsa a pedagógusok időbeni felkészítését, az oktatói munkához tanterveket, tankönyveket és egyéb segédleteket késedelem nélkül. Az 1969. évi VI. törvény a szakmunkásképző iskolákat a közoktatás szerves részévé tette, de továbbra is biztosítja azokban a vállalatok érde­keltségét és közreműködését. A középfokú szak­képzést folytató iskolák és a termelőüzemek kö­zött a 70-es évek elejétől sokrétű, a gyakorlati fölkészítést eredményesen segítő, szoros együtt­működés és kapcsolat alakult ki. Erre a jövőben is szükség van. A vállalatok meghatározó szere­pére utal, hogy a megyében a szakmunkástanu­lók több mint 50 százalékát jelenleg a vállalati munkahelyeken részesítik gyakorlati oktatásban. A gazdálkodó egységek fölismerték növekvő érdekeltségüket a szakemberképzésben, ezért az anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza. Társa­dalmi ösztöndíjak juttatásával, egyéb kedvezmé­nyekkel akarják elősegíteni, hogy a mai tanulók holnap is kötődjenek hozzájuk, a vállalat szak­munkásai legyenek. Az üzemi KISZ szervezetek, szakszervezetek szintén részt vállalnak a fiata­lok oktatásában, nevelésében. Igyekeznek ered­ményesen teljesíteni feladataikat. Az iskolák és a vállalatok közötti munka­megosztásban a továbbiakban is arra kell töre­kedni, hogy erősödjék az iskolák szerepe az alap­oktatásban, a tanulók erkölcsi, világnézeti neve­lésében. Segítsék elő a szocialista társadalmi rendszerünkkel való azonosulást. A vállalatok erősítsék tevékenységüket a korszerű szakmai ismeretek oktatásában, a különböző tanfolyamok szervezésében. Ahol a feltételek erre adva van­nak, ott a tanulók gyakorlati oktatása, a teljes képzési időben a vállalatoknál valósuljon meg. A vállalatok szűkebb körében, elsősorban a nagy­vállatoknál, egyetértve a miniszter elvtárssal, le­hetővé kell tenni, hogy szakmunkásképző isko­lákat létesítsenek és tartsanak fönn. Ez a közok­tatási rendszerünkben új megoldást jelent, újat, de nem minden előzmény nélkülit. A szakmun­kásképzés magyarországi történetében ugyanis a vállalati iskoláknak jó hagyományai vannak. Tisztelt Országgyűlés ! Debrecenben jelenleg hat felsőoktatási in­tézmény működik, három egyetem, és három főiskola. Jelentős kutatói bázissal, szellemi kapa­citással, kiváló szakemberekkel rendelkeznek. Ezek a felsőoktatási intézmények számottevően fejlődtek. Teljes mértékben helyeselhető a fej­lesztési program célja, nevezetesen, hogy a felső­oktatás szilárdan megalapozott tudást adjon, ön­álló gondolkodásra neveljen, nyújtson az általá­nos műveltséget kiteljesítő, szélesebb szakmai alapozású képzést, segítse az önképzés és a to­vábbképzés fejlesztését, tegye lehetővé a későbbi szakosodást. Egyetértünk azokkal az integrációs és kooperációs törekvésekkel, amelyek mérséklik a szervezeti és tantárgy szerinti szétaprózódást. A felsőoktatás és más intézmények együtt­működésének javításában rendkívül sok tartalék van, amelyek révén a rendelkezésre álló szellemi és anyagi, technikai kapacitást jobban ki lehet használni, regionális méretekben is. Ebből kiin­dulva azt kezdeményezzük, hogy Debrecen vá­rosa váljon az integrációs és kooperációs törek­vések kísérleti terepévé. Előzetes információk szerint ebben az egyetemek, főiskolák érdemi módon, szívesen vennének részt. így például már az idén be lehet indítani a vállalati agrár-közgazdász képzést a Kossuth La­jos Tudományegyetem és a debreceni Agrártu­dományi Egyetem összefogásával. Tervek ké­szültek arra is, hogy a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem és a debreceni Orvostudományi Egye­tem, valamint a Biogal Gyógyszergyár közös együttműködésével megkezdődhet a gyógysze­részképzés is. E kezdeményezések megvalósításához, a szükséges szellemi és gyakorlati kapacitás java­részt már rendelkezésre áll. A megye szakembe­rei azt is vizsgálják, hogyan lehetne a Debreceni Atomkutató Intézetben rövidesen felépülő cik­lotron sokoldalú hasznosítását nemcsak az alap­kutatásban, hanem a gyógyászatban, a mezőgaz­daságban és az iparban hasznosítani. Ezek az el­gondolások reálisak. Megérdemlik a támogatást, a bátorítást. Megfelelő anyagi és szellemi bázisra támaszkodnak és messze túlmutatnak a helyi ér­dekeken. A művelődési kormányzat figyelmébe ajánljuk, hogy a fejlesztési program végrehajtá­sának menetében az itt ismertetett elgondoláso­kat legyen szíves majd megvizsgálni. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett prog­ramjavaslat valóban nemzeti ügy, amelyet a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében támogatok és azt elfogadásra ajánlom. Köszö­nöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szurgyi Ist­vánná képviselőtársunk. SZURGYI ISTVANNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Valamennyien tapasztalhatjuk, hogy a köz­oktatás és a felsőoktatás továbbfejlesztési prog­ramját társadalmi jelentősége és időszerűsége miatt felfokozott érdeklődés kíséri. Ez természe­tes következménye annak a társadalmi felelős­ségérzetnek, amely az elmúlt évtizedben a köz­oktatás tárgyi feltételeinek legdinamikusabb fej­lődését eredményezte. A jövő felnőttjeinek neve­léséért felelősséget érzőkkel együtt nagy érdek­lődéssel tanulmányoztam a napirenden levő to­vábbfejlesztési programot. Elsősorban azért, mert az abban foglaltak annak a szocialista ne­velőiskolának megteremtését tűzik ki célul, amelynek eléréséért az általános iskolákban el­kezdődött tartalmi korszerűsítés során a közvet­len tevékenységre és a korszerűsítés hatásainak érzékelésére is lehetőségem volt. Ezek ismeretében örömmel üdvözlöm a to­vábbfejlesztési program célkitűzései között az általános iskola elsődlegességének hangsúlyozá­sát és a folyamatos tartalmi korszerűsítés szán­dékát. Külön öröm számomra, hogy a parlamenti tevékenység hatása, az itt elhangzott korábbi ja­vaslataink a felsőoktatás továbbfejlesztési kon­cepciójában érvényesülnek. így a felsőoktatás funkcióinak megfelelően a jövőben az értelmi­ségi állampolgárok nevelésére és a közművelő­dési feladatokra történő felkészítésre is lehető­ség nyílik,

Next

/
Thumbnails
Contents