Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1693 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1694 hogy hasznos volt a két bizottság közös munkája, mivel a gazdasági jelleg és a jogi szakértelem jól ötvöződött és jól hasznosult. Tisztelt Országgyűlés! Tudatában vagyunk annak, hogy maga a törvény a most előterjesztett módosítással együtt, növeli a népi ellenőrzési szervezetben dolgozó hivatásos és társadalmi munkások felelősségét. Megköveteli munkájuk hatékonyabbá tételét mind az ellenőrzésben, mind pedig az ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolásában. Bízunk abban, hogy felelősségteljes munkájukat a jövőben is társadalmunk hasznára, a közösség javára és megelégedésére látják el. Ezekkel a megjegyzésekkel és észrevételekkel a két bizottság együttes ülése a népi ellenőrzésről előterjesztett javaslatot a tisztelt Országgyűlésnek az ismert; írásban megküldött egy módosító javaslattal elfogadásra ajánlja. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem: a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz hozzászólásra nem jelentkezett senki. Megkérdem Borbándi János elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét, kíván-e szólni? BORBÁNDI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, válaszadásra nincs szükség, tekintettel arra, hogy az illetékes bizottságok nevében felszólaló Szokoláné elvtársnő felszólalásával teljes egészében egyetértek, s megköszönöm a felszólalását. Ugyancsak egyetértek az írásban kiküldött bizottsági módosító javaslattal. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot, az írásos és a szóbeli indokolást szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint terv- és költségvetési bizottsága a törvényjavaslathoz módosító javaslatot terjesztett elő. Kérdem az Országgyűlést: elfogadja-e a bizottságok módosító javaslatát? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatát egyhangúlag elfogadta. Kérdem az Országgyűlést, hogy a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben elfogadja-e? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az Országgyűlés ülését 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.17—12.47. Elnök: Péter János.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programjának megtárgyalása. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter elvtársat illeti a szó. DR. KÖPECZI BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Az új társadalom építésének történetében első alkalommal kerül sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti szerve a teljes oktatási rendszer helyzetét és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. A világ számos országában oktatási reformot vezetnek be, vagy készítenek elő. Ennek okát a tudományos-technikai haladásban és a gazdasági-társadalmi változásokban kell keresnünk, amelyek átalakítják az általános műveltség és a szakképzés tartalmát és új igényeket támasztanak az egész oktatási rendszer működésével, az iskola és a társadalom közötti kapcsolatok jellegével szemben. A fejlett országokban az oktatás a fiatal nemzedék hosszan tartó létformájává vált, s a társadalom az iskolára egyre több feladatot hárít, nemcsak az ismeretek, hanem az eszmék és értékek átadásában, a szokás- és normarendszer, az életvitel kialakításában. A fejlesztés szükségessége jelentkezik a szocialista országok oktatásában is, annál is inkább, mert a társadalom átalakítása magát a kultúrát az új építésének integráns részeként fogja fel, és annak fő felkészítő és embernevelő intézményét, az iskolát a jövő fundamentumának tekinti. Az állandó megújulás igényét jelzi, hogy nemrégen adták közre a Szovjetunióban azt a tervezetet, amely az iskolai munka átfogó fejlesztését, a műveltségi anyag korszerűsítését, az iskola és a munka világa közötti megváltozott kapcsolatokat, a nevelési célok hatásosabb érvényesítését szorgalmazza. Hazánkban 1945-ben az általános iskola bevezetésével és 1948-ban az iskolák államosításával történelmi változás ment végbe az oktatás szerkezetében és tartalmában. 1961-ben oktatási reformot dolgoztunk ki, amelynek egyes célkitűzései nem bizonyultak megvalósíthatóknak, de amely jelentős változást hozott a szemlélet megújítása és a középfokú oktatás kiterjesztése szempontjából. 1972-ben az állami oktatás helyzetéről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irányának kijelölésében ma is érvényes. A szocialista Magyarország oktatása tartalmában a tudományos világnézetet tette magáévá. Korszerű természet- és társadalomtudományos, illetve művészeti ismereteket igyekezett terjeszteni, és a humanista eszmék és értékek alapján törekedett végezni nevelőmunkáját. Ezt a múlthoz képest radikális tartalmi újítást nagyra kell besülnünk, még ha érvényesítése hibákat és ellentmondásokat is hozott magával. Rendszerünk demokratikus jellegéből kifolyólag az oktatásban érvényesült a társadalmi igazságosság azzal, hogy a munkások és parasztok, s azok gyermekei előtt minden fokon nyitva vannak az oktatási intézmények kapui, noha a teljesebb esélyegyenlőségért még nagyon sokat kell tennünk. Ma Magyarországon a felsőoktatásié ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ