Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1681 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1682 telmiségiét, akiknek életviszonyait vannak hivat­va szolgálni. Szükségesnek tartom városon és falun élő emberek politikai és jogi tudatának tervszerűbb, folyamatos formálását: egyrészt az ott élő szak­emberek bevonásával, másrészt pedig, hogy a la­kosságot érintő rendeleteket, normatív döntése­ket a sajtó, a rádió, a televízió is gyakrabban ma­gyarázza, mert a Házi Jogtanácsadó szolgálat csak segít, de ha nem keltjük fel az emberek igé­nyét a jogi ismeretek iránt, akkor előbb-utóbb a jogalkotók akarata nem valósul meg a gyakor­latban, az ismeret hiánya miatt nem kerül ön­kéntes követésre, pedig ez lenne az erősségünk. Fokozni és hatékonyabbá kell tenni az ellen­őrzést, a belső ellenőrzést is, minden területen. Vizsgálni kell az állampolgári fegyelem javítását, a társadalmi, a személyi tulajdon védelmét, a szo­cialista elosztási elvek érvényesülését, az emberi együttélés szabályainak betartását. Ha nem is lesz könnyű, de el kellene érnünk, hogy minden honfitársunk megélhetését a becsületesen végzett munka adja. Nem.szabad tűrni a lógók, a mun­kakerülők, a garázdák, a csalók magatartását, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez is előse­gíti a bűncselekmények számának növekedését. Azt is tapasztaljuk, hogy „összjáték" nélkül nem jöhet létre egymillió vagy ettől is több forint va­lakinek a számláján — munka nélkül. Ezek gyors felderítésével és felelősségre vonásával lesz be­csülete a jól végzett munkának. Javaslom azt is, hogy az illetékesek tekintsék át az érvényben le­vő jogpolitikai elveket, és az alkotmánnyal össze­függő részeket tartsuk karban. Az előttünk levő törvényjavaslat a szocia­lista törvényesség jegyében módosított alkotmá­nyunknak megfelelően irányozza elő államéle­tünk korszerűsítését. Nem egyszer állapítottuk meg és így is van, hogy hazánkban alkotmányos rend van. Kiteljesedett jogállamban élünk. Nem valami rosszindulatú kinövések, nem is valami felszínre került torzulások tették szükségessé egy újabb törvény megalkotását, illetve egy újabb bizottság létrehozását. A jogalkotás helyzetének tárgyalása során magam is bíráltam, ennek elle­nére közismert, hogy mostanában igen sok jog­szabály kiadására kerül sor. A felgyorsult jog­szabályalkotással, amely gazdasági életünk ala­kulásával nyilvánvalóan összefügg, növekszik a szabályozásban, jogalkotásban — teszem hozzá — a jog alkalmazásában is a tévedés lehetősége és bizonyos jogi-szakmai bizonytalanság esélye, ahogy már ez ma is szóba került. Borsod megyei képviselőcsoportunk egyetért azzal, hogy ezek kiküszöbölésére, az eddig már meglevő bevált módszerek mellett egy újabb, speciális mechanizmus kifejlesztésére kerüljön sor, következetesen az alkotmányosság, a törvé­nyesség alapján. Éppen ezt a célt szolgálja helye­sen a jogszabályok alkotmányosságát, törvényes­ségét ellenőrző Alkotmányjogi Tanács is. Ilyen intézmény még nem működött jogéletünkben. Az Alkotmányjogi Tanács, mint sajátos szervnek je­lentőségét az adja, hogy róla valóban maga az al­kotmány rendelkezik. Ennek megfelelően az Alkotmányjogi Tanács valóban vizsgálhatja a jogszabályok, jogi irány­mutatások alkotmányosságát, az általa alkot­mányellenesnek tartott jogi rendelkezéseket fel­függesztheti. Természetesen nem teheti ezt meg a szervezet az Országgyűlés, az Elnöki Ta­nács által hozott rendelkezések tekintetében, mert az Alkotmányjogi Tanács megválasztása esetén az Országgyűlés szerveként fog működni. Ugyancsak nem függesztheti fel a Legfelsőbb Bí­róságnak a bíróságokra kötelező irányelvét, elvi döntését, mert ez beavatkozás lenne a bíróság igazságszolgáltatási jogkörébe. Országgyűlésünk, Elnöki Tanácsunk alkot­mányos működése, az alkotmányos rend felügye­lete általuk biztosítva van. Az alkotmányosság védelmének a legfőbb őre továbbra is maga az Országgyűlés marad, mely azonban ezt a feladat­körét az Alkotmányjogi Tanács közreműködésé­vel gyakorolja. A törvényjavaslat első fejezeté­ből az Alkotmányjogi Tanács feladata egyértel­műen kitűnik. Lényegében valamennyi jogforrás ellenőrzésére kiterjed a hatásköre, ezzel egyide­jűleg feladatkörében közreműködik az alkot­mány rendelkezésének értelmezésében is. Az Alkotmányjogi Tanács saját kezdeménye­zésére s az arra jogosultak indítványa alapján jár el. Törvényjavaslatunk az indítvány kezde­ményezésére felhatalmazza az Országgyűlést, an­nak állandó bizottságait, az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot. Indítványt tehet és eljárást kezdeményezhet az országgyűlési képviselő, a kormány tagja, az országos hatáskörű szerv ve­zetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmányjogi Tanács tagja. Jogosítványt kapnak az indítvány előterjesz­tésére a társadalmi szervezetek országos vezető szervei, az állami gazdálkodó szervezeteknek és szövetkezeteknek országos képviseleti szervei, fővárosi és megyei tanácsok. A 14. §-ban helye­sen kötelezi a bíróságokat az államigazgatási vagy más jogalkalmazó szerveket, hogy ha vala­mely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkot­mányellenességét észleli az eljárását felfüggeszti, és a felettes felügyeleti szerv útján kezdemé­nyezze az Alkotmányjogi Tanács eljárását. Például a megyei bíróság, Legfelsőbb Bíró­ság elnökéhez, a községi tanács vb-titkára a me­gyei tanácshoz fordulhat. Remélem, nincs messze az az idő, hogy alsóbb szinten dolgozó bíróságok és tanácsok vb-titkárai, majd közvetlen módon kezdeményezhetnek eljárást az Alkotmányjogi Tanácsnál. A javaslat helyesen szabályozza az Alkotmányjogi Tanács határozatait is. Ugyanis, ha az Alkotmányjogi Tanács a szabályokat, ille­tőleg jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg, ennek megszüntetése végett a jog­szabályt kibocsátó szervhez fordul. A tervezet szerint felhatalmazást kap arra is, hogy az alkotmányellenes rendelkezést felfüg­gessze. Ha mindez nem vezetne tehát eredmény­re, az Alkotmányjogi Tanács az alkotmányelle­nesség megszüntetése végett a Fővárosi Tanács­hoz, a megyei tanácshoz, a Minisztertanácshoz, az Országgyűléshez fordul. Tiszta előttünk, hogy vi­ta esetén az alkotmányellenesség kérdésében vég­ső soron az Országgyűlés dönt. Törvényjavaslatunk rendelkezései nem érin­tik az ügyészségnek az általános törvényességi felügyelet körében meghatározott jogait és köte­lességeit. Jónak tartom, hogy az állampolgárok

Next

/
Thumbnails
Contents