Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1677 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1678 mányos elvet, hogy alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel, vagy az irányítás néhol ellentétes a jogszabálynál. Ilyen előzmények után a társadalmi fejlődés és az időközben szerzett tapasztalatok újra napirendre tűzték a jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzését és ennek eszközeként az Alkotmányjogi Tanács létrehozását. Igen-igen nagyra becsülöm azt a hozzáállást, amely 1972-ben jó meggyőződésből nemet mondott az Alkotmányjogi Tanács létrehozására. 1983-ban pedig a tapasztalás, a megváltozott körülmények hatására alkotmányba iktatta azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságát, örömmel fogadtuk, megéreztük a nagy jelentőségét, de örömmel fogadták az állampolgárok is, mint a törvényesség egy újabb garanciáját. Ezek után nagyon kíváncsian vártuk, hogy hogyan oldja meg az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat ezen új intézmény feladatkörének, működésének, az Országgyűléshez, a jogalkotó szervekhez való viszonyának kérdését úgy, hogy megfeleljen államépítési elveinknek. Olyan szabályozást kellett létrehozni, találni, melyből kiderül, hogy nem egy új, az Országgyűléstől független szuperszerv, nem egy új állami főhatóság születik, ugyanakkor legyen politikai és szakmai tekintéllyel bíró, megfelelő hatáskörrel és intézkedési joggal bíró szerv. Az a véleményem, hogy a törvényjavaslat nagyon jól oldja meg az Alkotmányjogi Tanács feladatkörének, működésének, eljárási szabályainak, felelősségének és a jogalkotókhoz való viszonyának kérdését. Kitűnik belőle, hogy az Országgyűlés szerve, lényegében az Országgyűlés az alkotmány hatályosulásának ellenőrzési feladatait oldja meg. Nem önálló hivatal, ügyviteli teendőit az Országgyűlés Irodája látja el. Nem felettes szerve a jogalkotó szerveknek, nincs reparációs joga, tehát nem változtathatja meg azokat a jogszabályokat sem, amelyeket alkotmányellenesnek tart. Ugyanakkor megvan minden lehetősége arra, hogy elérje a jogszabály alkotmányellenességének megszüntetését. Intézkedési jogának alapállása az, hogy jóhiszeműnek tartja az alkotmánysértő jogszabály vagy jogi iránymutatás kibocsátóját, ezért kijavításáért elsősorban a kibocsátóhoz fordul. Növeli a törvényességi garanciális szerepét ennek a szervnek, hogy nemcsak saját ellenőrzésének alkotmányt sértő észlelése alapján jár el, hanem nagy tekintélyű országos szervek indítványai alapján is. Teljesen új dolog az alkotmányértelmezési jog ennek a szervnek a feladatkörében. Szükséges és jó dolog, az egységes törvényességi szemlélet biztosítéka, tehát a törvényesség további megszilárdítása irányába hat. Feladatköre, eljárási és intézkedési jogosítványai, a tanács nem képviselő tagjaira a mentelmi jog kiterjesztése, a képviselőkkel azonos jogállásuk megfelelő tekintélyt biztosít a tanácsnak. Meggyőződésem, hogy a tanács tagjainak személye ezt még csak növelni fogja, mert nem mellékes szempont ez a hatékony tevékenységhez. Helyesnek tartom, hogy nem lesz belőle panasziroda, és az állampolgár közvetlenül nem fordulhat a Tanácshoz. Ez következik a feladatából. Nem a jogszabályok végrehajtása során elkövetett alkotmánysértések eseteivel foglalkozik, pedig az állampolgárt általában itt éri jogsértés. Ennek megszüntetéséhez segítséget pedig sokféle szervtől kérhet, lásd: ügyészség, KNEB, felügyeleti szervek stb. Természetesen nincs kizárva — mint ez már elhangzott —, hogy az állampolgárt egy alkotmány elveit figyelmen kívül hagyó jogszabály miatt éri sérelem. Például, ha a jóhiszemű örökös a hagyaték átadása után tudja meg, hogy az OTP nem fizeti ki az apjától örökölt takarékbetétet, és abból még a köteles részt sem, mert apja egy titkos záradékkal halála esetére más rendelkezésére bocsátotta a betétet. Joggal érezheti, hogy egy alkotmánysértő jogszabály miatt érte sérelem, mert az alkotmány biztosítja a törvényes öröklés jogát. Ez esetben közérdekű bejelentéssel élhet valamely indítványozasi jogú szerv felé. Tehát az állampolgár is lehet végső soron kezdeményezője egy alkotmánysértés kijavításának. Nincs kizárva ebből a folyamatból. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő törvényjavaslattal nemcsak továbbfejlesztjük államéletünket, hanem megteremtjük a feltételét az alkotmány egy rendelkezése hatályosulásának. Felületes szemlélő úgy érezheti, hogy belső ügyünkkel foglalkozunk, mert létrehozunk egy új parlamenti szervet. Nem ! Ennél sokkal többet teszünk most. Jelenthetjük népünknek, képviselőként választóinknak, hogy újabb erőfeszítést tettünk a törvényesség további szilárdításáért, hogy hatékony garanciát teremtünk arra, hogy az alkotmány valóban a törvények törvénye legyen. Tehát az egész nép érdekében tevékenykedtünk. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom, s elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Sándor Dezső képviselőtársunk. DR. SÁNDOR DEZSŐ : Igen Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselő Elvtársak ! Országgyűlésünk, mint a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve úgy gyakorolta népszuverenitásából eredő jogait, biztosította társadalmunk alkotmányos rendjét, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban került a hazai és a nemzetközi közvélemény érdeklődésébe. A Magyar Népköztársaság alkotmánya szoszocialista államunk alaptörvénye. Meghatározza társadalmi rendünket, rögzíti az államszervezetre, az állampolgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket. Ezért fontos esemény, amikor az alkotmány módosításával, összefüggően, annak végrehajtását szolgáló törvény vitájára kerül sor. Parlamenti munkánk ma is a figyelem középpontjában van, amikor az 1983. évi II. törvénnyel módosított alkotmányunkba felvett rendelkezéseknek végrehajtását szolgáló, az Alkot-