Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1671 Az Országgyűlés 26. ülése, 1 adataival és szervezetével. Ebből következik, hogy az Alkotmányjogi Tanács a saját kezdeményezésére, vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el, bár minden bizonnyal az indítvány alapján meginduló eljárás lesz a leggyakrabban előforduló, tipikus eset. Ilyen indítványt a — Javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű állami szervek, illetőleg vezetőik, a társadalmi szervezeteknek és az érdekképviseleti szerveknek az országos vezető testületei, továbbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok közvetlenül nem is fordulhatnak az Alkotmányjogi Tanácshoz. Ha azonban valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányosságának felülvizsgálatát tartják szükségesnek — akár a saját ügyükben hozott döntéssel összefüggésben, akár ettől függetlenül —, akkor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra hozott szabályok szerint tehetnek indítványt az arra illetékes szerveknek. Amennyiben az állampolgárok ilyen jellegű javaslataikkal mégis közvetlenül az Alkotmányjogi Tanácsot keresnék meg, akkor a tanács ezeket — feltéve, hogy nem nyilvánvalóan alaptalanok — az indítványozásra jogosult szervhez küldi meg. Az Alkotmányjogi Tanács döntési jogkörét az alkotmányban foglalt rendelkezésből kiindulva a Javaslat részletesebben szabályozza. Ez a döntési jogkör összhangban van azzal, hogy az Alkotmányjogi Tanács nem veszi át más szervek eddigi feladatát, tevékenysége, tehát az alkotmányellenesség feltárására és megszüntetésének kezdeményezésére irányul. Ezért a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy ha az Alkotmányjogi Tanács a jogszabály, illetve a jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg, ennek megszüntetése végett először magához a jogszabályt, illetőleg a jogi iránymutatást kibocsátó szervhez fordul. Ezzel egyidejűleg felfüggesztheti az alkotmányellenes rendelkezés végrehajtását, és az erről szóló határozatának a megfelelő hivatalos lapban való közzététele iránt intézkedik. Az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabálynak, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvének és elvi döntésének a végrehajtását azonban nem lehet felfüggeszteni. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásaival kapcsolatban szeretném külön is felhívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmányjogi Tanács ellenőrzési jogköre nem terjed ki a Legfelsőbb Bíróságnak azokra az állásfoglalásaira, amelyek nem elvi és kötelező jellegűek, hanem az ítélkezési gyakorlatra irányulnak. Visszatérve a felfüggesztés intézményére, ennek az a lényege, hogy a felfüggesztett rendelkezést újabb intézkedésig nem lehet alkalmazni. Ha pedig később a felfüggesztett rendelkezést az arra jogosult szerv véglegesen hatályon kívül helyezi, az erről rendelkező újabb jogszabály mondja ki azt is, hogy az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezés alapján esetleg már megszületett döntéseknek mi lesz a sorsa. Indokolt esetben tehát, nem csupán az alkotmányellenesnek bizonyult szabályozást kell a jogrendszerből kiiktatni, hanem visszamenőleg rendelkezni kell 1672 azokról az ügyekről is, amelyeket a hibás jogszabály alapján bíráltak el. Ha a jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást kibocsátó szerv nem vagy nem megfelelően intézkedik az alkotmányellenesség megszüntetésére, akkor az Alkotmányjogi Tanács a szükséges intézkedés megtételére jogosult szervhez fordul. Eltérő szabályok irányadók azonban az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok esetén. Ezekkel kapcsolatban ugyanis az Alkotmányjogi Tanács az alkotmányellenességről szóló véleményét az Elnöki Tanács, illetőleg az Országgyűlés elnökéhez küldi meg, akik megteszik a szükséges intézkedést: a kérdést az Elnöki Tanács, illetve az Országgyűlés plénuma elé utalják. Tehát ezekben az ügyekben az alkotmányellenesség kérdésében végső soron e testületek döntenek. Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam összefoglalni az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit és indokait. Ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatalát, és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. Ezért a kormány megbízásából kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Dr. Antalffy György képviselőtársunkat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk április 5-én tárgyalta az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot és ennek kapcsán az ügyrend kiegészítésére vonatkozó, írásban is beterjesztett javaslatunkat. Az elhangzott vita során abból indultunk ki, hogy a szocialista jogrendszer kiépítése és megszilárdítása a társadalmi, a gazdasági és az állami élet fejlesztésének időszerű követelményei előtérbe állították a jogalkotás alkotmányosságának további erősítését a szocialista demokrácia elmélyítésének jegyében. Most, amikor ismételten az alkotmányosság kérdéseit vizsgáljuk, elsősorban és lényegében éppen erről, a demokrácia továbbfejlesztéséről van szó. Jogrendszerünk alapjaiban szilárd, a jogalkotás és a jogalkalmazás a maga egészében kielégíti a vele szemben támasztható törvényességi és jogpolitikai igényeket. Ez a végeredményében kedvező kép azonban egy megfontolások nélküli optimizmushoz nem szolgáltathat alapot; hiányosságok, félreértések, sőt hibák is előfordulhatnak ennek ellenére. Közismert, hogy állami és gazdasági életünk irányításában megnövekedett a normatív eszközök, a normatív módszerek alkalmazásának a szerepe. Napjainkban ezért meglehetősen sok jogszabály készül, meglehetősen rövid idő alatt. Hogy úgy mondjam, e fölgyorsult jogszabályalkotással, amely nyilvánvalóan összefügg gazdasági életünk alakulásával is, ténylegesen megnőtt a szabályozásban a tévedés lehetősége és a jogi szakmai bizonytalanság esélye is. Megállapítható tény az is, hogy a jogalkalmazói gyakorlatot nemcsak törvények, hanem alacsonyabb szintű 84. április 12-en, csütörtökön