Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1665 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1666 lamiság kifejlesztése előtt. S ebben az évben lesz a 35. évfordulója annak is, hogy néhány év nehéz politikai küzdelmei és újjáépítő munkája nyomán az Országgyűlés elfogadta az 1949. évi XX. törvénybe iktatott alkotmányunkat, amely a nép hatalmát szentesítette, és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Ez az első és teljesen új típusú alkotmányunk — ellentétben a tőkés államok alaptörvényeivel — a mindennapok gyakorlatában is maradéktalanul érvényesült és érvényesül, így jelentős mértékben segíthette és segíti népünk nagy történelmi céljainak elérését, a szocializmus alapjainak megteremtését és a fejlett szocialista társadalom felépítésének megkezdését. Alkotmányunk a mostani megfogalmazásában már joggal állapíthatja meg, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. Ennek megfelelően alkotmányunk rendelkezései a,Magyar Népköztársaság társadalmi rendjéről, termelési viszonyairól, az állami szervek felépítéséről és működéséről maradéktalanul szocialista elveinket tükrözi. Külön is kiemelném az alkotmánynak azt a fejezetét, amely az állampolgárok alapvető jogait szabályozza. Ezek a széleskörűen megfogalmazott és a megvalósítás garanciáit is tartalmazó alkotmányos tételek társadalmunk fejlődésével párhuzamosan egyre gazdagabb tartalommal telítődnek meg. Ezzel összefüggésben szólnék az emberi jogok napjainkban oly nagy figyelemmel kísért kérdéséről is. Nos, a Magyar Népköztársaság alkotmánya ebben is határozott elvi álláspontot fogad el, amikor kijelenti: „A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat." Szocialista társadalmunkban természetesen ez az alkotmányos rendelkezés sem marad csupán elvi deklaráció, amit a mindennapok gyakorlata éppúgy bizonyít, mint az, hogy részeseivé és következetes végrehajtóivá váltunk minden olyan nemzetközi egyezménynek, amely az emberi jogok érvényesítésének garanciarendszerét szabályozza. Alkotmányunk az állampolgári jogokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ezeket a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni, s hogy e jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. Mindkét követelmény érvényesítése alapvető feltétele annak, hogy a szocialista vívmányainkat megőrizhessük, és szocialista értékeinket állandóan gyarapíthassuk. Ezért az állampolgári és az emberi jogok érvényesülésének biztosítása mellett, mindig is nagy gondot fordítottunk és fordítunk jelenleg is arra, hogy e jogok gyakorlásának milyen a tartalma, s hogy az alkotmányban és más törvényekben megfogalmazott állampolgári kötelességek miként teljesülnek. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány elvei és konkrét rendelkezései nyomán és annak végrehajtásaként az elmúlt évtizedekben kiépült a szocialista magyar jogrendszer. Különösen történelmünk utóbbi negyedszázadában léptünk e tekintetben jelentősen előre. Ez mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának volt köszönhető. Pártunk az elmúlt évtizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az alkotmányosság és a törvényesség ügyének, amelynek állapota és fejlődése nagymértékben múlik azon is, hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reálisan tükröző és magas színvonalon szolgáló jogrendszerrel. A szocialista jogrendszer kiépítése nem kismértékben járult hozzá társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljaink valóra váltásához, s ezen belül ahhoz is, hogy hazánkban az alkotmányos rend és a törvényesség megszilárduljon. Ez utóbbi pedig nemcsak a nemzetközi közvéleményben, hanem itthon is fokozott megbecsülést szerzett politikánknak, egész társadalmi rendszerünknek. Jogrendszerünk fokozatos kiépítése és folyamatos korszerűsítése szükségképpen széles körű jogalkotási tevékenységgel járt együtt. Éppen két éve annak, hogy az Országgyűlés 1982. évi tavaszi ülésszakán beszámoltam a jogalkotás helyzetéről és feladatairól, és ennek alapján a Tisztelt Országgyűlés határozatot hozott a jogalkotás továbbfejlesztése érdekében. Űgy gondolom, ez felment attól, hogy ezúttal jogrendszerünk kérdéseivel részletesebben foglalkozzam. Megragadom azonban az alkalmat, hogy rövid tájékoztatást adjak az említett országgyűlési határozat végrehajtása során eddig szerzett tapasztalatokról, annál is inkább, mert ezek bizonyos tekintetben az előttünk levő törvényjavaslattal, konkrétabban az Alkotmányjogi Tanács létrehozásával is összefüggenek. Jogrendszerünk továbbfejlesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredményeket értünk el. A társadalmi és a gazdasági fejlődés által megszabott követelmények alapján korszerűsített jogrendszerünk segítette az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését, biztosította a törvényes rendet, az alkotmányosság érvényre juttatását. Szilárd kereteket és ösztönzést adott a gazdasági élet terén felmerült új, megnövekedett feladatok megoldásához. Előmozdította a lakosság széles körét érintő különböző típusú igények kielégítését. Bizonyságképpen hadd utaljak a két év olyan jelentős törvényhozási aktusaira, mint amilyenek az alkotmány módosítása, a választási és a közigazgatási rendszer politikai és jogszabályi reformja, a jogtanácsosi és az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényi szintű szabályozások, a központi gazdaságirányításra, az állami vállalatokra és a szövetkezetekre, valamint a természetvédelemre, a társadalombiztosításra vagy a lakásgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi korszerűsítések voltak. Jogrendszerünk továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen volt a jogszabály-előkészítés színvonalának növelése is. Ennek érdekében fokoztuk a jogalkotás tervszerűségét. Az 1981—85 közötti időszak jogalkotási feladatairól szóló kormányzati programot időarányosan teljesítjük. Növekedett a jogszabály-előkészítés tudományos, elvielméleti megalapozottsága és szakszerűsége. Gyakoribbá és tartalmasabbá vált a jogszabálytervezetek társadalmi vitája, következetesebben történt a viták eredményeinek hasznosítása, elég ezzel kapcsolatban csak az új választási törvény széles körű társadalmi vitájára utalnom. Erősödött a jogszabály-előkészítésben részt vevő állami szervek és társadalmi szervezetek együttműködése egymással és a jogszabály-előkészítés koordinálásáért felelős Igazságügyi Miniszté-