Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1663 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1664 (Elnök: Apró Antal — 10.01 ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi ülésszakunk óta fájdalmas veszteség érte Országgyűlésünket. Dr. Guba Sándor képviselőtársunk, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója életének 57. évében, 1984. február 20-án elhunyt. Guba Sándor elvtárs agrármérnökként kezdte pályáját, később tudományos munkatárs, technikumi igazgató Kaposváron, s ugyanitt a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola intézményalapítója, majd haláláig főigazgatója volt. Élete, munkássága szorosan összeforrott a magyar mezőgazdaság fejlesztésével. Az Országgyűlésnek 1967-től volt tagja. Aktívan részt vett a képviselői munkában, és a kulturális bizottság tevékenységében. Eredményes munkásságáért több magas kitüntetésben részesült. Dr. Guba Sándor képviselőtársunk példamutató életének emlékét megőrizzük, s az Országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítjük. Kérem, hogy egyperces néma felállással adózzunk emlékének. (Megtörténik.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés 1983. december 23-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendünk 47. §ának megfelelően bejelentem, hogy három képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpellációk tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ: Interpellálni kíván dr. Tóth Dankó István képviselőtársunk, Encs városban a gyorsvonatok megállása tárgyában a közlekedési miniszterhez. Mag Pál képviselőtársunk a lakásügyekben rendkívül nehezen végrehajtható jogerős bírói ítéletek tárgyában az igazságügyminiszterhez. Kovács Istvánné képviselőtársunk Kerepestárcsán a telefonhálózat bővítése tárgyában a Magyar Posta elnökéhez. ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom. 1. Az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot. 2. Az Országgyűlés ügyrendjének kiegészítését az Alkotmányjogi Tanács működéséről. A két napirendet javaslom, hogy az Országgyűlés együttesen vitassa meg, elfogadásánál külön-külön szavazzon. 3. A népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. 4. A közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját. 5. Az interpellációkat. A törvényjavaslatokat, az ügyrend kiegészítésére szóló javaslatot, valamint a közoktatás, s a felsőoktatás fejlesztési programjának téziseit előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés állandó bizottságainak kiadtam, és az Országgyűlés tagjainak szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e az Országgyűlés tárgysorozatára tett javaslatot? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.-) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés ! Rátérünk első két napirendi pontunk tárgyalására. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. MARKÓJA IMRE: Tisztelt Országgyűlés ! Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az Országgyűlés a legutóbbi ülésszakán törvényt hozott az alkotmány módosításáról. Ez a törvény többek között azt az új rendelkezést is az alkotmányba iktatta, hogy az Országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő a Minisztertanács megbízásából az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amely részletesen szabályozza e nagy jelentőségű alkotmány védő, a törvényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását. A törvényi szintű szabályozásra vonatkozó javaslatunk összhangban van az Országgyűlés által is megerősített azzal a törekvésünkkel, hogy a legfontosabb állami, társadalmi és gazdasági viszonyokat törvények szabályozzák és ezzel is erőteljesebbé váljon az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége. Miután az alkotmányosság és a törvényesség következetes érvényre juttatása a jogalkotásban ilyen típusú kérdés, úgy véltük, a törvényi szabályozás teljes mértékben indokolt. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az előttünk levő törvényjavaslat jelentőségét mindenekelőtt az a kimagasló szerep adja meg, amelyet alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság alkotmánya egész állami és társadalmi életünkben betölt. Valamikor ebben a teremben is gyakran hivatkoztak „a nemzet ezeréves alkotmányára". Ezzel a vélekedéssel — vagy ha úgy tetszik: állítással — szemben a tény az, hogy Magyarországnak ezer éven át nem volt írott alkotmánya, és néhány történelmi periódustól — különösen a Magyar Tanácsköztársaság időszakától eltekintve — a különböző törvények és jogszabályok, a nép, a dolgozó tömegek érdekeivel ellentétes politikai és állami szándékokat fejeztek ki. A történelmi fordulat az alkotmányosságot illetően is 1945-ben, hazánknak a fasizmus és a kizsákmányoló uralkodó osztályok igája alóli felszabadulás évében következett be. Az idén lesz negyven éve, hogy a magyar nép képviselői Debrecenben megalakították az Ideiglenes Nemzetgyűlést, és ezzel megnyílott az út a szocialista ál-