Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1607 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1608 ELNÖK: Hajmer Imre képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. HAJMER IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az a feladatom, hogy ismertessem az Országgyűlés állandó bizottságainak lényegesebb észrevételeit és elgondolásait a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetési javaslatához. Az Országgyűlés állandó bizottságai december 12. és 16. között megtárgyalták a hozzájuk tartozó ágazatok és főhivatalok 1984. évi költségvetési előirányzatait. Ezt megelőzően a pénzügyminiszter elvtárs szóbeli előterjesztése alapján a terv- és költségvetési bizottság november 11-i — a többi bizottság képviselőivel kibővített — ülésén a költségvetés összeállításával összefüggő gazdaságpolitikai alapelveket vitatta meg. A december 16-i terv- és költségvetési bizottsági ülésen a Magyar Népköztársaság 1984. évre javasolt teljes költségvetését vitattuk meg — szintén kibővített ülésen —, ahol az állandó bizottságok képviselői tolmácsolták bizottságaik véleményét az egyes ágazatok és főhivatalok 1984. évre javasolt költségvetéséről. Az elhangzott hozzászólások a népgazdaság helyzetének és lehetőségeinek megfelelő ismeretéről adtak bizonyságot. Nem hangzott el olyan konkrét javaslat, amely az 1984. évi költségvetés további megterhelését igényelné vagy azt módosítaná. A gazdasági jellegű bizottságok képviselői a kialakult helyzet és a szükséges cselekvés igen fontos problémáit és eszközeit elemezték. Több kérdést vetettek fel a szabályozó rendszer, a vállalkozási formák, a munkaerő és munkabér vonatkozásában. Az állandó bizottságok ülésein részt vevő állami vezetők az észrevételek, javaslatok túlnyomó többségével egyetértettek, hasznosnak vélték további munkájukhoz. A szociális- és egészségügyi bizottság részéről dr. Pesta László elvtárs elégedettségét fejezte ki, hogy a kormány méltányolta igényeiket és az életszínvonal-politikában az egészségügy továbbra is súlyponti kérdés. A megoldásra váró gondok közül kiemelte, hogy lassan halad a szociális otthonok fejlesztése. Nagyfokú a lakosság elöregedése, több szociális otthonra volna szükség. Hangsúlyozta még, hogy a progresszív betegellátásra különleges figyelmet kell fordítani a közigazgatási átszervezéseknél. A mezőgazdasági bizottság részéről Kasó József elvtárs aggodalmát fejezte ki, hogy az aszálynak hatása lehet az 1984. évi gabonaprogramra is. Felhívta a figyelmet az aszály anyagi következményeinek gyors rendezésére. (Ezt segíti a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közötti november 23-i megállapodás is.) Megemlítette a tárolás problémáját, amelyet a kínálati piac is nehezít a forgóeszköz-lekötöttség miatt. Ebből adódóan a tárolási tevékenység nem vonzó sem a termelőnek, sem a kereskedelemnek. Végül arról szólt, hogy a zöldségtermelés biztonságosabbá tételét szolgáló öntözés üzemeltetését, illetve bővítését nem teszi gazdaságossá az öntözőgépek és a víz árának nagymértékű növekedése. E kérdéskör felülvizsgálatát kérte. A kereskedelmi bizottság nevében dr. Nóvák Pálné elvtársnő kifejtette, hogy eredményként kell elkönyvelni a szocialista államokkal történő tárgyalások előrehaladt voltát. Közvetítette a KIOSZ jelzését, miszerint a kisipar termékeinek exportja jobban is bővíthető. A belkereskedelem vonatkozásában a szerződéses kapcsolatok helyzetének szabályozottságára és működésének vizsgálatára, karbantartására hívta fel a figyelmet. A kulturális bizottság képviselője, Gárdái Zoltánné elvtársnő kiemelte, hogy a kultúra területén az önálló gazdálkodást és a kultúrpolitikai célkitűzéseket összhangba kell hozni, és ott, ahol a reális igyekezet ellenére sem biztosítható a gazdaságosság, szelektív támogatást kell adni. Az oktatásban a prioritást élvező alapellátás mellett javasolta, hogy a későbbi időpontban jelentkező középiskolai és szakmunkásképzési szervezési feladatok időben kerüljenek tanácsi ágazati egyeztetésre. Az ipari bizottság részéről Juhász Mihály elvtárs arról adott számot, hogy a bizottsági ülésükön felszólalók egybehangzóan megerősítették : az ipar képes megfelelni a ráháruló növekvő feladatoknak a tovább nehezedő körülmények között is. A növekvő hozzájárulást és teljesítményt — a vitában részt vevők véleménye szerint — elsősorban a termelési tényezők összhangjának javításával lehet elérni. Ezek közül a következők javítása szükséges: az anyagellátás, a készletgazdálkodás, a szerződési és szállítási fegyelem. A munkaerő jelenleg nem a kívánt munkahelyekre áramlik és ez egyik fő oka a termelőkapacitás alacsony kihasználtságának. A műszaki haladás üteme kicsi. Krónikusan sok a szállítási gond, nagy a különbség a két félév összehasonlításában. Az ipari bizottság kéri, hogy az ipari irányítás és az érintett főhatóságok segítsenek még fokozottabban megteremteni a vállalatok együttműködésének összhangját annak érdekében, hogy évkezdettől egyenletesebb lehessen az ipar kacapitáskihasználása, és ennek eredményeként kiegyensúlyozottabb legyen a fogyasztók ellátása. A közlekedési és építésügyi bizottság részéről Ruisz József elvtárs kiemelte a versenytárgyalásos vállalkozási rendszer kibontakozását. Reményét fejezte ki, hogy az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által jelzett intézkedések 1984-ben javulást eredményeznek majd az építőanyag-ellátásban, a hiány miatti készletezési és a hellyel-közzel előforduló spekulációs árfelhajtó felvásárlások visszaszorításában, továbbá, előnyös volna még a házgyári kapacitású magánerős lakásépítési szférában történő előbbrelépés is. A közlekedési ágazatban a létszám csökkenése megszűnik, de ezen belül gondok vannak Budapest és egyes nagyobb vontatási főnökségek létszámhelyzetében. A posta munkájának értékelése során az állandó bizottság felhívta a figyelmet a postai háttéripar fejlesztésének felgyorsítására. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Nagy József elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánerős lakásépítések anyaghiány miatti elhúzódása a kevesebb leadott lakás miatt a tanácsi lakásgazdálkodást is nehezíti; valamint arra, hogy a vásárlóerő-lekötés ezen a területen kisebb importigényű lenne. A terv- és költségvetési bizottság vitájában Szurdi István elvtárs a terv- és költségvetési cé-