Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1597 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983, kor mit tehet a képviselőjelölt vagy mit tehet a tanácstagjelölt, vagy mit tehet a képviselő vagy mit tehet a tanácstag. Ez bizonyos esetekben kétségtelenül gondokat okoz. Ezen nem vitatkozom, azt azonban elvileg szeretném kijelenteni, hogy végül is az egész magyar államigazgatás a képviseleti szervek ellenőrzése és irányítása alatt áll, ha tehát a képviselőnek vagy tanácstagnak a>; igazgatási apparátus véleményével szemben álló, jobb, okosabb, megfontoltabb, bölcsebb javaslata van, akkor ezt igyekezni kell érvényesíteni, és végül is a testület elé vinni, s a testület döntése alapján, ha valóban ilyen javaslatokról van szó, akkor az államigazgatási apparátus ezt köteles végrehajtani, és ehhez a megfelelő pénzügyi eszközöket is biztosítani. Egyébként szeretném azt is megmondani, hogy az ország mai gazdasági helyzetében kevés a pénz és kisebbek az anyagi erőforrások, eszközök. Ilyenkor még inkább jelentősége van annak, hogy mindenki alaposan gondolkozzék, ideértve a képviselőt és a tanácstagot is, hogy ezeket a korlátozottabb pénzügyi eszközöket valóban a legfontosabb társadalmi és gazdasági célokra költsük el, és ebben közös gondolkodásra van szükség azok részéről is, akik a kormányban, az államigazgatás különböző pontjain dolgoznak és azok részéről is, akik az államhatalomban, a népképviseleti szervekben dolgoznak. Úgyhogy végül is azt tudnám mondani, hogy lehet érzékeltetni a különbözőségeket a jelöltek között és lehet azért biztosítani azt is, hogy valóban a népképviseleti szervek tagjainak, a tanácstagoknak és képviselőknek érdemi beleszólásuk legyen még azokba a kérdésekbe is, amelyeknek megvalósítása érdekében a megfelelő pénzügyi eszközöket, illetve anyagi erőforrásokat biztosítani kell. Tisztelt Elvtársak! Röviden — tényleg röviden — akartam beszélni, hiszen erről a témáról nagyon sokat lehetne még morfondírozgatni, gondolkodni. Ezt szerettem volna válaszként elmondani. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy sz>veskedjék válaszomat elfogadni, és ami ennél lényegesebb, a törvényjavaslatot megszavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kinyomtatott és * képviselőtársaim között szétosztott jelentésében módosító javaslatot terjesztett elő a örvény javaslathoz. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a bizottság módosító javaslatát? (Igen.) Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene. (Nincs.) Tartózkodott-e valaki? (Nem.) Kimondom a határozatot : az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát elfogadta. Most kérdem az Országgyűlést, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással részleteiben is elfogadja-e? (Igen.) Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. december 22-én, csütörtökön 1598 Van valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott valaki? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. HETÉNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés ! Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az Országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. Előadói beszédemben elsősorban arról szeretnék szólni, hogy milyen feladatok állnak előttünk az állami pénzügyi munkában. Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet—nyugati viszony, a továbbra is ingatag, zavarokkal küszködő világgazdaság, a KGST-tagországok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szabnak a gazdasági munka számára és néhány vonatkozásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt. Az ismert nemzetközi körülmények, nemzeti érdekeink arra köteleznek bennünket, hogy folytassuk és fokozzuk erőfeszítéseinket a békéért, járuljunk hozzá a szocialista országok közösségének erősítéséhez, tegyünk eleget a Varsói Szerződésben vállalt kollektív védelmi kötelezettségeinknek és növekvő gazdasági teljesítménnyel erősítsük belső politikai helyzetünket, és hazánk nemzetközi tekintélyét. Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor is abból az immáron öt éve tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Cselekvésünket egyre érzékelhetőbben ezek szolgálatába tudjuk állítani. Az eredmények önmagukért beszélnek. Nem tagadható ugyanakkor, hogy e politikát rögös úton kell sikerre vinnünk. Néhány évvel ezelőtt, a célok kijelölésekor kedvezőbb nemzetközi feltételekre és egy-két vonatkozásban kevesebb belső nehézségekre is számítottunk. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának az eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a lakások, az általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költségvetés bevételei és kiadásai is nagy vonásokban terv szerint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóváhagyottnál kisebb lesz. Az eredmények elisme-