Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1599 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983 résre méltó helytállásnak és óriási erőfeszítéseknek köszönhetők. A vállalatok és szövetkezetek dolgozói, kollektívák sok vonatkozásban újszerűen cselekedtek annak érdekében, hogy népgazdaságunk jobban felzárkózzék a követelményekhez. Az ipar érzékelhetően növelte az exportját, a mezőgazdasági dolgozók öntevékeny munkával enyhítették az aszály okozta kieséseket. Kivették részüket a munkából a törvényes keretek közt dolgozó kisvállalkozások is. A kormányzati szervek folyamatosan és a korábbinál színvonalasabban feleltek meg feladataiknak. Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg javulása nem éri el idén teljes mértékben a tervezettet, és ebben nemcsak külső okok játszanak közre, hanem exportképességünk nem kellő mértékű javulása is. Az irányító munkának nem minden vonatkozásban sikerült a teljesítményeket és a jövedelmek elosztását a terv által megszabott igen szigorú követelménynek megfelelően összehangolni és a belföldi felhasználás, mindenekelőtt a beruházások jócskán meghaladják a tervezettet. A kedvező tapasztalatok és a felismert gyengeségek tanulságosak a jövő évi munkák számára. 1984-ben továbbra is a XII. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitikai irányt követjük, hangsúlyozva a fizetőképesség megőrzésének elsőbbségét, mert annak az érdekében kell a legtöbbet tenni, és ez a feltétele az összes többi célunk elérésének is. Tisztelt Országgyűlés! Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem összehasonlító áron másfél-két százalékkal, folyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emelkedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezésekor azt a körülményt is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, illetve folyó árakon csak körülbelül 5 százalékkal növekedhet. Fizetőképességünk fenntartása ugyanis megköveteli, hogy legalább 15 milliárd forinttal növeljük a külkereskedelmi többletet jövőre, mert csak így tehetünk eleget kamatfizetési és esedékes törlesztési kötelezettségeinknek. Legnagyobb feladatunk továbbra is a kivitel növelése, de fokozott figyelmet kell fordítani az importált anyagok és fűtőanyagok takarékos felhasználására is, mivel a kivitel józanul, reálisan tervezhető növekedése nem teszi lehetővé azt, hogy a behozatal volumenét növeljük. A kivitel növelése már most, és az év első napjától, első heteitől kezdve fokozott figyelmet követel, mert egy esetleges lemaradást már később nagyon nehéz lenne behozni. A vállalatoktól és szövetkezetektől azt várjuk, hogy létrehozzák a szükséges termékeket, felkutassák a kiviteli lehetőségeket, termékeiket minél előnyösebben értékesítsék. Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű december 22-én, csütörtökön 1600 lesz, mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadások, illetve szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alkulásában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak elszakadásának elkerülése, valamint a fogyasztói árkiegészítés csökkentése végett központi árintézkedéseket is tervbe veszünk. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük. Erre a következtetésre annak ellenére kellett jutnunk, hogy látjuk az ebből eredő gondokat, a termelési szerkezet megújításának nehézségeit, az infrastruktúrában mutatkozó tartós feszültségeket is. Mégis a csökkenés mellett kell dönteni, mert nincs mód és nincs ok arra, hogy a két alapvető célunk bármelyikét is feladjuk. A gazdaságban van annyi lehetőség és tartalék, hogy a tervezett beruházási szint mellett javuljon a hatékonyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruházások. Az elmúlt néhány év és az 1984. esztendő tervének fő adatai hasonlósága ellenére, óvakodnunk kell attól, hogy azt higgyük, hogy munkánk kialakult színvonala elégséges a célok megvalósításához. Az új feladatok nem a korábbi, ha-nem a már elért magasabb színvonalhoz képest kívánnak további javulást. Ezért magasabb követelményeknek kell megfelelnünk a munkában. Ez akkor is igen igényes feladat, ha bizakodóan számolunk azzal, hogy a vállalatoknál fokról fokra kialakuló pozitív folyamatok jövőre érzékelhetően tovább fognak fejlődni. A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a népgazdasági egyensúly további megszilárdítását. És végül, de nem utolsósorban a költségvetési intézmények és pénzalapok takarékos gazdálkodás mellett, legyenek képesek alapvető feladataik ésszerű ellátására. A költségvetés tervezett bevételei 563.2 milliárd forintot, kiadásai pedig 566,7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány 3,5 milliárd forint. Kisebb az idénre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. A költségvetési hiány tehát csökken. A pénzügyi egyensúlyt azonban a költségvetés egyenlege önmagában nem jellemzi kielégítően. Engedjék meg ezért, hogy erről részleteseb— ben szóljak, vállalva azt a kockázatot is, hogy túlzottan szakmai kérdésekbe bocsátkozom. A kérdés fontossága azonban indokolja a részletesebb magyarázatot. Röviden arról van szó, hogy jövőre elsősorban a külföldi adósságállomány csökkentése miatt jövedelmet kell kivonni a gazdaságból. Ez